2012.03.18
A család és társadalom témakörben meghirdetett Ferences Óra márciusi meghívottja Komáromi Mária hittanár, világi ferences volt, aki Anyaság és istenhit címmel tartott előadást vasárnap a nagymisét követően a csíksomlyói kegytemplomban.
Az előadás címe – Anyaság és istenhit – három témacsoportot vetett fel a meghívottban: az egyik maga az anyaság, a másik a hit, a harmadik pedig a nevelés kérdése. Bevezető gondolataiban a női géniuszról beszélt, idézve boldog II. János Pál pápa szavait. Meglátása szerint a női géniusz magyarul félre érthető, valójában szerelmet jelent, együttlátást, életszolgálatot és Isten kapcsolatot.
„A női géniusz mindenképpen inspirál, és erről nem szabad lemondanunk. Minden nő, akiben a női géniusz valóban jelen van egyfajta művész: az emberi kapcsolatok, a szépség, az Isten-kapcsolat művésze. Intuitív, fogékonyabb az égi dolgokra, mint általában a férfi. A női géniusz sajátossága a lényeglátás, az együttlátás, az élet szolgálata, a jövőé, amely a méhünkben is érlelődik, s a szívünkben is.” – hangsúlyozta Komáromi Mária.
„Jó lenne, ha mi nők nem akarnánk férfiasabbak lenni a férfiaknál karrier és siker hajszolása szempontjából. Jó lenne, ha ebben a férfi géniuszok is segítenének nekünk, felismerve és nagyra tartva azokat a női adottságokat, amiket ajándékba kaptunk. Én elsősorban feleségnek, édesanyának, és csak harmadsorban tartom magam ilyen meg amolyan végzettségűnek” – mondta a hatgyermekes édesanya.
Az anya legfőbb hivatása, hogy életet adjon, kézen fogva a gyermeket Krisztushoz vezesse, és azután kettesben hagyja őket. Az édesanya feladata, hogy úgy nevelje gyermekét, hogy az valóban szabad ember legyen, és képes legyen aztán leválva, újra megszületni, lelki születés formájában, és felnőtté válni. A gyermekeknek nagyobb ajándékot nem adhatnak a szülők, mint egymás iránt érzett szerelmüket, ez egy olyan erőtér, amiben a gyerekek bizton fejlődhetnek – vallja az előadó.
A helyes hierarchia: legfelül legyen az Isten, aztán a szülő, és csak azután a gyermekek. A családi élet az csapatmunka, mindenkinek legyen meg benne a feladata. Nem egyik vagy másik szülő a családnak a rabszolgája, de még csak nem is szolgája. Ugyanakkor szükség van a közös étkezésekre és a közös imákra a családban. – hangzott el az előadás során.
Iochom Zsolt, Székelyhon.ro, 2012.03.18.