2012.03.23
Élettörténetéből bárki megtudhatja: hogyan működött a rendszer
Pálfi Géza (1941–1984) székelyföldi katolikus pap életébe nyerhettünk betekintést a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület és a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség által megszervezett, filmvetítéssel és könyvbemutatóval egybekötött rendezvényen, amelyre a nőszövetség Szentegyház utcai székhelyén került sor.
Fábián Mária nőszövetségi elnök köszöntő szavai után Kovács Sándor római katolikus főesperes bevezetőjében kiemelte: a kommunizmusról és gyászos eseményeiről egyre több munka lát napvilágot. Mi több, közszereplők teszik közzé a róluk vagy családtagjaikról készült megfigyelési dossziét. – A Pálfi Géza katolikus paptestvérünk megfigyelésére vonatkozó szekuritátés dokumentumokat lapozva valóságos kép tárul elénk, hogy az akkori népvezérek hazug céljaik eléréséért milyen ördögi eszközöket vetettek be – közölte a főesperes, majd röviden ismertette Pálfi Géza életét, akihez szeretetteljes, kollegiális kapcsolat fűzte.
A Maksay Ágnes által 2010-ben megrendezett film Pálfi Géza katolikus pap életét mutatta be a Szekuritáté iratai alapján. Denisa Bodeanu történész, a Pálfi Gézáról szóló könyv bevezető tanulmányának egyik szerzője is többször megszólal a filmen. A szakembertől megtudtuk: a Pálfiról szóló adatgyűjtés már a gyulafehérvári teológiai egyetem elvégzésétől kezdődött. Megfigyelési iratcsomójában 137 feljegyzést találtak 63 besúgótól. A szekusdosszié iratai között található még 150 levél és a lehallgatott telefonbeszélgetésekről írt jelentések. Teológiai professzorokat, az egyetem és a kántoriskola növendékeit, a híveket kötelezték arra, hogy jelentést írjanak Pálfiról. Gyakori volt az is, hogy Pálfit két-három megye szekusai követték, hiszen az utazások során egyik megyéből a másikba ment. Az állandó zaklatások, követések, megfigyelések, házkutatások nem törték meg Pálfi Gézát. Továbbra is megmaradt a katolikus hit, a magyar irodalom és történelem elkötelezett hirdetőjének. Pálfi Gézára emlékezik többek között Kovács Sándor római katolikus főesperes is, akit Pálfi 1984 januárjában bekövetkezett halála után neveztek ki Székelyudvarhelyre plébánosnak. A filmből kiderült: Pálfi Géza halála máig tisztázatlan, családját feltehetőleg halála után is megfigyelték, de sem a temetésről, sem az ezt követő megfigyelésekről nincs írásos feljegyzés, jelentés.
Novák Csaba Zoltán történész, a Pálfi életét bemutató, Az elnémult harang című könyv (kiadta a csíkszeredai Pro Print Kiadó 2011-ben) egyik összeállítója elmondta: Denisa Bodeanu történész bukkant rá Pálfi megfigyelési dossziéjára. – A kétnyelvű – román és magyar – könyv nem csak a történészek, hanem a széles nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. Célunk nem a besúgók leleplezése volt, hanem annak a bemutatása, hogyan élte meg Pálfi és szűkebb környezete az államhatalmi elnyomást, azaz miként reagáltak az akkor élők a kommunizmusra. – Pálfi élete a mi életünk is – összegzett a történész.
Maksay Ágnes, a film rendezője elmondta: a film készítésével az volt a céljuk, hogy az átlagolvasóhoz közelebb hozzák az akkori eseményeket, illetve ismertessék meg az egyház és az elnyomó hatalom közötti viszonyt. – Pálfi Géza élettörténetéből bárki megtudhatja: hogyan működött a rendszer, hogyan hálózta be az egyházat a Szekuritáté. A film legsúlyosabb pontja az, amikor húsz évvel a romániai rendszerváltás után Pálfi Géza egyik még élő lánytestvére megkérdezi: nem lesz baj abból, amit ő mond? Ebből a pár mondatból is kiderül, hogy mit művelt velünk az a rendszer, amely még mindig rettegésben tartja Pálfi családját – hangsúlyozta Maksay Ágnes. Az eseményt a közönség soraiból való hozzászólások zárták.
NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság, 2012. március 23