2012.04.12
Az új posztulátor kinevezésének hírénél jóval nagyobb volt a médiavisszhangja annak, hogy lendületet adhat Márton Áron ügyének egy feltételezett csodás gyógyulás, és a Szentszék boldoggá nyilváníthatja hitvalló püspökünket. Hogyan állunk hát a csodákkal? Van már „érvényes”, bizonyított csoda? Dr. Kovács Gergelyt ebben a témában kérdezte Bodó Márta.
Miért kell csoda a boldoggá avatáshoz?
Nagyon egyszerűen fogalmazva ha valakinek a közbenjárására csoda történik, ezzel Isten igazolja az illető szentségét. A boldogok és szentek egyrészt ugyanolyanok emberek, mint mi, közöttünk éltek, élnek. Másrészt már egy új világhoz tartoznak, elővételezik azt, ami ránk is vár. A szent az örök élet prófétája (le saint est le prophète du siècle à venir), mondja René Latourelle jezsuita teológus. Egy vértanú boldoggá avatásához nem szükséges a csoda, hiszen a legnagyobb áldozatot hozta meg, életét adta Istenért, a hitéért. Márton Áron nem vértanú, ezért előbb be kell bizonyosodjon, hogy az erényeket hősies fokban gyakorolta. Ez van folyamatban most, és ha sikerrel zárul ez a szakasz, a boldoggá avatáshoz még azt is igazolni kell, hogy közbenjárására csoda történt. Bogdánffy Szilárd vagy Scheffler János püspök ügye ezért is haladt gyorsabban: egyrészt nem volt szükség csodára, másrészt a vértanúság tényének igazolása egyszerűbb, rövidebb és kevésbé bonyolult eljárással történik.
Mitől csoda a csoda?
Nem illúzióról, nem trükkről, nem mágiáról van szó. Hétköznapi megfogalmazásban a csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek tapasztalataink, ismereteink, a tudomány fényében. Aquinói Szent Tamás szerint a csodának két lényeges eleme, hogy a természet rendjét felülmúló beavatkozás hozza létre, és hogy a csodát mindig Isten teszi (tehát nem egy szent!). Ugyanakkor a csodának üzenete van: Isten szeretetének a jele, tehát nem azért történik, hogy csodálkozzunk vagy legyen általa valami kiválóságunk. Fontos továbbá a csoda és a hit összefüggése. Egyfelől Jézus csak ott tett csodát, ahol hitet talált vagy legalább készséget a hitre –, ahol hiányzott a jó szándék, ott ellenállt a kérésnek (lesújtóan jegyzi föl a Szentírás, hogy Názáretben nem tett csodát, maga is csodálkozva a hitetlenségen – Mt 13,58). Másfelől aki nem hisz, az a csodát sem tudja elfogadni.
Pontosan miben áll egy hivatalos csoda? Ki állapítja meg, ki dönti el, mik a kritériumok?
Egy csoda attól még valóságos csoda, ha senki nem látta, vagy ha az nem bizonyítható. Hány imánk nyer meghallgatást, s utólag nem tudjuk igazolni! A boldoggá-, illetve szentté avatáshoz viszont olyan csodák szükségesek, amelyek bizonyíthatóak. Mindig a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának az illetékessége megállapítani, hogy egy csoda hiteles-e. Az eljárás bonyolult és időigényes. Elméletileg bármilyen feltételezett csodát a Kongregáció elé lehet tárni, az esetek 99 százalékában gyógyulásokról van szó. Mikor csodás egy gyógyulás? Ha a diagnózis szerint a betegség gyógyíthatatlan, a prognózis kedvezőtlen, az alkalmazott kezelés hatástalan, és váratlanul mégis olyan azonnali, teljes és maradandó gyógyulás következett be, ami orvosilag nem magyarázható meg. Ha ezek az elemek mind megvalósultak, akkor még azt is bizonyítani kell, hogy ez a gyógyulás egy meghatározott személy (Isten szolgája, boldog, szent) kizárólagos közbenjárására történt. Tehát ha valaki Márton Áron és még valaki más segítségét egyszerre kérte (Szűzanya, Szent Antal, Pió atya stb.), akkor eleve bizonyíthatatlan, hogy Márton Áron közbenjárásának köszönhető a csoda.
Hogyan járjon el, aki csodát szeretne bizonyítani? Hogyan fogjon hozzá egy világi hívő? (Egy világi hívő magában elég ehhez? Pap is kell jelen legyen? Szükséges egy közösség?)
A csoda történhet egyetlen személy, de egy család, csoport, plébániai közösség imájának hatására is. Érthető, ha egy hívő első lépésként a plébánost fogja értesíteni, s általa a püspököt. A rendes eljárás az, hogy akinek tudomása van egy feltételezett csodáról, az ügy posztulátorát értesíti, mert az ő feladata és kötelessége minden fellelhető és hasznos információt összegyűjteni, neki kell kérvényeznie az illetékes püspöknél a kivizsgálást. Ekkor a püspök előbb kikéri egy vagy két szakértő véleményét, s csak annak fényében dönt arról, hogy egyáltalán elrendeli-e az eljárás megkezdését. Tehát közelről sem igaz az, hogy csak össze kell gyűjteni a feltételezett csodás gyógyulás orvosi papírjait, el kell küldeni Rómába, s ezzel kész. Valójában szabályos egyházmegyei pert kell lefolytatni, s a szigorú előírások szerint összeállított iratcsomónak végig kell járnia a maga útját, amely a Kongregációnál fejeződik be. Ez rengeteg időbe, energiába – és nem kevés pénzbe – kerül. Ezért is fontos a lehető legjobban mérlegelni a feltételezett csoda bizonyíthatóságának esélyeit, mielőtt egy eljárásba belevágna az ember. Ráadásul egy per folyamán mindig csak egy csodát lehet vizsgálni, vagyis nincs mód arra, hogy összegyűjtünk több feltételezett csodát és azokat egyszerre, együtt terjesztjük a Kongregáció elé.
Valóban van bizonyítható csoda Márton Áron ügyében? Mennyire nyilvánosak ezek a kérdések vagy mennyire titkosak?
Természetesen szabad beszélni erről, sőt kell is. A korábbi posztulátor, Szőke János is rendszerint tájékoztatott a tudomására jutott imameghallgatásokról, feltételezett csodákról a negyedévenként megjelenő Vértanúink–Hitvallóink folyóiratban. Feltételezett csoda több is van, de arra, hogy ezek mennyire bizonyíthatóak, nem tudok objektívan válaszolni. Tudok róluk, de jelenleg egyiknek a dokumentációja sem ismerős számomra. Tudomásom szerint Szőke atya egyik feltételezett csoda esetében sem fordult hivatalos kéréssel az illetékes püspökhöz, vagyis még nem létezhet a per megnyitásához szükséges pozitív szakértői vélemény sem. Éppen ezért józanul s óvatosan kell beszélni a kérdésről. Tiszteletben kell tartani elsősorban az érintett személy magánszféráját, de az eljárás lefolytatása elképzelhetetlen a kezelő- és szakorvosok együttműködése, elfogulatlan szakmai segítsége nélkül. Aztán ha a kezdeti szakértői vélemény után a püspök pozitívan dönt és az eljárást elrendeli, attól a pillanattól kezdve valóban minden érintett személy titoktartásra kötelezett, s nem nyilatkozhat semmiről, ami a per folyamán jut a tudomására.
Zárógondolatként mit üzensz az erdélyi katolikus közösségnek?
Igyekezzünk fontossági/sürgősségi sorrendben haladni. A Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának egyébként is az a gyakorlata, hogy amíg nem zárult le a boldoggá avatási per első szakasza – azaz amíg nem nyert bizonyosságot, hogy Isten szolgája az erényeket hősies fokban gyakorolta –, addig eleve meg sem kezdi a feltételezett csoda kivizsgálását. Fontos, hogy fáradhatatlanul imádkozzunk Márton Áron boldoggá avatásáért és kitartóan kérjük közbenjárását, viszont maradjunk megfontoltak. Természetesen ha valakinek feltételezett csodáról vagy imameghallgatásról van tudomása, írja meg a posztulációnak (marton.aron@romkat.ro ) vagy jelezze a gyulafehérvári érsekségen.
Vasárnap, 2012/16