2012.04.18
Szombaton a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplom adott otthont a főesperesi kerület egyházközségi kórusai 14. találkozójának.
A házigazda Iubilate Deo kórus Babits Mihály gondolatát választotta a dalos seregszemle mottójául: „Mindenik embernek a lelkében dal van” – a félezernyi kórustag és az őket hallgatók lelkében is dal fakadt. Jövőre Székelyszentlélek-Bogárfalva szervezi a kórusseregszemlét.
Húsvét nyolcadának kulcsszava az ünneplés, valamint a megrendülés – mondta ünnepi homíliájában Ft. Ilyés Zsolt teológiai tanár, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet lelki igazgatója. Aki örül vagy szomorú, énekel; csak annak ajkán nem fakad fel a dal, aki fél. Kodály gondolatát idézve: Lehet élni zene nélkül is – a sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja útját, mint sivatagban – élete legyen virágos rét. Az a nép, amelyik nem tud ünnepelni, elpusztul. A dalos lelkületűek együttléte, a szentmise, majd a bemutatkozó éneklés bizonyosság: vannak ajándékok, amit érdemes megünnepelni. Aki megkapta a szép hang talentumát, használja, éljen vele, és adjon hálát érte – buzdította a dalárdistákat Ilyés Zsolt. – A Feltámadott azt szeretné, hogy éljünk, ne csak éldegéljünk! Tekintsünk Rá! Hagyjuk, hogy szívünket érintse meg – úgy is, hogy abból liturgia, ünneplés forrásozzék.
A vándortalálkozó attól is különleges élmény, hogy legszebb ünneplőikben érkeznek a dalos közösségek: falvaink, egyházközségeink üzenetét a népviseletekkel is tolmácsolják. Az emléklap tárgyi emlék, és a Móra Ferenc Általános Iskola udvarán, illetve tornatermében tartott szeretetvendégség, valamint az azt követő táncos, zenés, közös énekes mulatság közösségformáló.
Botár Gábor plébános kérdésünkre elmondta: megtisztelő és kihívás is volt az egyházközség számára a kórusünnep házigazdájának lenni: huszonkét évente kerülhet sor hasonlóra. Kiemelte közösségerősítő jellegét, hiszen a Iubilate Deo tagjai – az egyházi zene szolgálata mellett – az előkészületektől a felszolgálásig helytálltak. Székely István kántor kiemelte: legfontosabb cél a találkozás, az együttlét, a fejlődés. A kántorokkal tartott kiértékelőn elhangzott: fontos, hogy évről évre hallják egymást a kórusok. Van fejlődés: dolgoznak, készülnek, látszik a haladat. A művek kiválasztásánál figyelnek arra, hogy más ünnepen is be tudják mutatni. Kívánatos, hogy ragaszkodjunk értékeinkhez, a liturgiához. Gyulafehérváron, a kántorok továbbképzőjén nagyon sok lelki táplálékot kapnak – a későbbiekben szakmai vonatkozásokban is szeretnék egymást segíteni. A 37 tagú kórus egységben készült, mindenki kivette részét, és figyeltek a vendégekre. A közös tevékenység legszebb jutalma az volt, hogy láthatták a sok mosolygós dalos testvért. „Időt kell áldozni, a jó Isten százszorosan meghálálja” – vallja Székely István.
Résztvevők
Iubilate Deo – Székelyudvarhely (Székely István); Parajd (Muresan Edit); Zeteváralja (Olti Attila); Psallite Vegyeskar – Székelyudvarhely – Szombatfalva (Simó Zsuzsa); Máréfalva (Dávid Izabella); Kápolnásfalu (Bartos András); Lövéte (Tódor Loránd); Canticum Novum Kamarakórus – Szentegyháza (Tamás István); Béta-Dobó-Vágás (Jakab Szilveszter); Cantate Domino – Szentkeresztbánya (Silódi Sándor); Zeng a Magasság – Farkaslaka (Bakos Árpád); Oroszhegy (Vass Lajos); Korond (Katona Mózes); Zetelaka (Jakocs Zoltán); Szováta (Kőszegi János); Székelyszentlélek (Ambrus Ferenc); Székelyszentkirály (Szikszai Ferenc); Nyikómalomfalva (Boldizsár Gáspár); Székelykeresztúr (Kis Péter); Székelylengyelfalva (Szilágyi Imre); Küküllőkeményfalva (Csíki Árpád); Musica Sacra Kamarakórus – Székelyudvarhely (Rózsa Imre). Szólót énekelt: Chripkó Krisztina.
Molnár Melinda, 2012. április 17., Udvarhelyi Híradó / Székelyhon.ro