2012.05.18
A hétvégén folynak a falunapok Nyárádremetén. Az esemény már csütörtök délután kezdetét vette, amikor a falu kétszázéves templomában tartották meg a hagyományos búcsút Urunk mennybemenetele napján.
Urunk mennybemenetele a templom és a falu ünnepe
Gazdag programmal várták a szervezők mindazokat, akik a hétvégén ünnepelni és szórakozni kívántak a felső-nyárádmenti nagyközségben. Pénteken délelőtt Debreczeni Béla fotókiállítását nyitották meg a nyárádremeteiektől összegyűjtött, sok generációt és még több történetet mesélő anyagából, ezt kulturális gyermekműsor követte, majd délután a kiállított képek történetéről tartottak vetítést, este pedig néhai Vass Lóránt üvegpalackokba épített munkáiból rendeztek emlékkiállítást. Szombaton délelőtt dr. Kakucs Lajos történész mutatja be a falu bővített monográfiáját, ezt követi Lénárd Laura népdaléneklése, majd három kötet bemutatása. Délután a helyi önkéntes tűzoltók szerveznek szabad programot, piknikezést a futballpályán, amit focimérkőzés zár, a napot pedig bállal fejezik be. Vasárnap délelőtt hálaadó ünnepi szentmisére kerül sor, amelyen közreműködik a nyárádmenti gyerekek Marosszéki Kodály Zoltán kórusa, majd a Tiberius kamarazenével szórakoztatja az érdeklődőket. A tartalmas napok már Áldozócsütörtön megkezdődtek, amikor a falu hagyományos búcsúját tartották, amelyen a kétszáz éves templomukat is ünnepelték a helyi katolikusok.
Templomszentelés és hálaadás
Az ünnepi szentmisét Ft. Tamás József püspök celebrálta, akit Gál Lajos polgármester köszöntött, hangsúlyozva a templom és iskola fontosságát a magyar nép és kultúra megtartásában, és figyelmeztetve arra, hogy az „impériumváltás” óta próbálják megtörni ezt az erőt a vagyonok elkobzásával és vissza nem szolgálatatásával, a lelki vezetők zaklatásával. Magyari Pál gondnok azt emelte ki: a mai nap kiváló alkalom arra, hogy gyarlósága ellenére a munkás hétköznapokban megfáradva az ember felüdüljön, magát és templomát ünneplőbe öltöztetve. Ez az újrakezdés napja is lehet, amikor életünket a Gondviselőre bízzuk és megtanulunk újra egymásban, emberekben is bízni.
Nemcsak a kétszázéves templomot ünnepelni gyűltünk össze, hanem hálát adni Isten szeretetéért, és kérni az Ő áldását az egyházközségre, hogy egymást segítve és támogatva, megbecsülve élhessék az emberek a mindennapjaikat – mondta Tamás József püspök. Imájában a főpásztor a felújított templomot Istennek ajánlotta és kérte, hogy kegyelmével és erejével áldja meg teremtményeit. „Élő egyház vagyunk, annak a szeretetnek a jeleit hordozzuk, amellyel Isten mindannyiunkat szeret” – hangoztatta a püspök, aki szentelt vízzel szórta meg a templom falait, amely jele a lelki megtisztulásnak, és amelynek következtében mi is Isten templomai lehetünk.
„Akik itt a te titkaidat ünneplik, add meg nekik, hogy a mennyei Jeruzsálembe juthassanak Jézus által” – könyörgött a főpásztor, majd beszédében emlékeztetett a huszadik század megpróbáltatásaira, amelynek közepette is meg tudott maradni itt a nép a Gondviselő nagy kegyelméből. Emlékezik ilyenkor a közösség a papokra is, akik építették e templomot, a tanítókra, akik a gyermekeket betűvetésre és tudományokra tanították, de az ősökre is, akik itt hazát alapítottak, otthont építettek, földet műveltek, közösséget építettek, megőrizték a keresztény hitet és a hagyományokat, amellyel népünket értékessé és naggyá tették. Ebből az egyházközségből kerültek ki papok is, tudósok is, nagy emberek, akik „egész népünk jótevőivé váltak az ő életük, munkájuk révén”. Az ilyen alkalmak nemcsak emlékezést jelentenek, hanem annál többet: őseink nyomdokain járva ragaszkodjunk kincseinkhez, hagyományainkhoz, hitünkhöz, mert ezek szentelik meg életünket és templomunkat – adta át az ünnepnap üzenetét a közösségnek a főpásztor.
A templomszentelést és a búcsúmisét ft. Tamás József püspök végezte
Köllő Gábor plébános megköszönte a püspök látogatását és szolgálatát, a kolozsmonostori Schola Gregoriana Monostoriensis kórus liturgikus énekszolgálatát, köszöntve egyúttal a paptársait, megköszönve a más felekezetű lelkipásztorok és a polgári hatalom képviselőinek jelenlétét is.
Teljes feljavítás történt
Magyari Páltól, a helyi egyház gondnokától megtudtuk, hogy az elmúlt időszakban teljes külső-belső feljavításon esett át a templom: tetőzetét kicserélték, külső-belső festés történt, padlózatot cseréltek, felújították a templombútorzatot. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a szentélybe három kopjafa került, amelyeket a nemrég elhunyt falubeli Rácz András fafaragó készített, és felfüggesztésre került a templom éke és kincse, a Krisztus-test és feszület is. A tetőzetjavításba a megyei tanácstól pályázat útján nyertek 25 ezer lejt, de a teljes javítás 400 ezer lejbe került, amelyet a helyi egyházközség saját gazdasági jövedelméből fedeztek. A hívek anyagi hozzájárulása kismértékű volt, ők inkább munkával vették ki részüket a folyamat során.
Dr. Nyulas Ferenc építtette
A nyárádremetei katolikusok a nyárádköszvényesi plébániához tartoztak, 1781-ben kértek saját papot, és 1783-tól létezik itt önálló plébánia. Ekkor kezdték tervezni a templom megépítését, amely 1804–1812 között meg is valósult, elsősorban a falu szülötte, dr. Nyulas Ferenc, Erdély főorvosa és polihisztora támogatásával, de a monográfia szerint a faluból mintegy százhúsz, a környező falvakból pedig húsz-harminc család is segítséget nyújtott. Híres feszülete a marosvásárhelyi templomból került ide a reformáció korában, azt Apafi Mihály fejedelem rendelte meg 1486-ban a németalföldi Weit Stosstól. Mostani templomuk előtt a remeteieknek Szent Fülöpről és Jakabról elnevezett kápolnájuk volt, erről már 1649-ban van adat.