Tudós munka a katolikus egyházi levéltárakról

Ledoktorált a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa, Bernád Rita
Nyilvános doktori védésre gyűltek össze május 29-én a gyulafehérvári egyetem történelem karán az érdeklődők. Bernád Rita gyulafehérvári főegyházmegyei levéltáros Az erdélyi római katolikus egyházi levéltárak és a történelem segédtudományai című doktori dolgozatát mutatta be a bizottság előtt, majd az opponensi vélemények elhangzása után megkapta a történészdoktori címet. A tézis tudományos konzulense dr. Eva Mârza, a gyulafehérvári egyetemen a történelem segédtudományai tanára volt. Opponens minőségben dr. Marton József professzor, nagyprépost, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Karának dékánja és dr. Nicolae Edroiu történész-akadémikus (Kolozsvár) vett részt.

Tézisének első felében a hiteleshelyi levéltárak létrejöttét, működését és megszűnését elemzi, kifejtve a káptalanoknak és a konventeknek a magyar terület írásbeliségének kialakulásában betöltött szerepét. A 253 oldalas dolgozat második fejezetében bemutatja a gyulafehérvári káptalan nyolcszáz éves múltját három periódusra bontva, majd a gyulafehérvári káptalani levéltár jelenlegi szerkezetét ismerteti. A következő részben az erdélyi római katolikus egyházközségek levéltárainak történetét és az azokban fellelhető források típusát, szerkezetét teszi közzé. Ezt követi a gyulafehérvári főegyházmegye területén az utóbbi nyolc évben létrehozott nyolc gyűjtőlevéltár bemutatása. A tézis második felében az egyházi levéltárakat elemzi a történelem segédtudományai tekintetében. A levéltártudományról szóló részben, az egyházi és a világi levéltárak működési szabályzatainak taglalása mellett, a levéltár kettős céljának (állagmegőrzés és kutathatóság) tejesítését fejtegeti az elmúlt három évszázadban, majd a 18–19. század levéltárosát és a szakmai követelményeket vázolja. Ezzel a fejezettel a levéltártudomány önállósodási folyamata mellett érvel, miszerint az arhivisztikának már nem a történelem segédtudományai között van a helye, hanem önálló levéltártudományként érdemli meg művelését. A genealógiáról szóló részben az egyházi anyakönyvek, mint elsődleges genealógiai források fontosságát emeli ki, az anyakönyvvezetés történetének ismertetését pedig kiterjeszti más katolikus egyházmegyék és protestáns egyházkerületek gyakorlatára is. Az archontológiáról szóló fejezetben a korábbi elméleteket eloszlatva az archontológiának a történelem segédtudományai közé való felvétele mellett áll ki és az egyházi archontológiai forrásokat is felsorakoztatja. Az egyházi pecséttannal foglalkozó fejezetben négy esettanulmányt közöl, amelyekben a plébániai hivatalos pecséthasználat története után a pecsétábrázolásokat hagiográfiai szemszögből közelíti meg. A tézist szójegyzék és színes illusztrációk zárják.
Jelen tudományos fokozat elérése Bernád Rita tizenhárom éve megkezdődött tevékenységének részeredménye. Az erdélyi katolikus levéltárügy mellett való elkötelezett munkája által számos tanulmány és levéltári repertórium megjelenésével is hozzájárult a gyulafehérvári főegyházmegyében található levéltári források korszerű kutathatóságához és népszerűsítéséhez.

 

Gyulafehérvári Érsekség sajtószolgálata