Szentelt harangszó a Pogány-havas felett

Szent Lászlóra emlékeztek
Több mint félezer zarándok jelenlétében szentelte fel dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, a Kicsi-Pogány-havas tetejére épített haranglábat, új harangjával együtt, illetve az egykori kápolna régészetileg feltárt és újjáépített kőalapzatát. A Szent László királynak, Csíkszépvíz védőszentjének emléket állító kegyhelyet, mint ismeretes, a helyi önkormányzat támogatásával, a község lakosai kalákában építették újjá.

Nagy volt a sürgés-forgás már a reggeli órákban a csíkszépvízi templom környékén, ami különösebben senkit nem lepett meg, hiszen a falu védőszentje, Szent László király névünnepén régóta búcsút tartanak a településen. Ezúttal különlegesebb volt a szépvízi búcsú, hiszen a résztvevők keresztaljába sorakozva felgyalogoltak a településtől nagyjából hat kilométerre található emlékhelyre, oda, ahol a néphit szerint Szent László király lovának patája nyomot hagyott a kősziklán. A meredek hegyoldal megmászására fordított energiát bőven kárpótolta a hegygerincen a szemek elé táruló, havasokkal, rétekkel, völgyekben megbújó csíki falvakkal tarkított gyönyörű panoráma.

Az ünnep fényét az is emelte, hogy megtisztelte a búcsút jelenlétével dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, aki felszentelte az egykori kápolna újrarakott romalapját és az új haranglábat, illetve harangot. Az érsek atyát elegáns lovaskocsi szállította a helyszínre, az érseki hintót a Csíkszéki Mátyás Huszárezred parádés lovasai vezették fel. Mint ismeretes, a szépvízi önkormányzat helyi kalákások segítségével nemrég újította fel a Szent László kövének közelében található, 17. században épített egykori kápolna alapzatát, és kőoltárral ellátott, kecses haranglábat emelt a régi romok mellé, kellemes, tájba illő arculatú  emlékhelyet alakított ki a helyszínen.


– Az emlékhely létrehozásának, pontosabban újbóli kialakításának – hiszen bizonyított, hogy a régi időkben már létezett Szent László-emlékhely a helyszínen – ötlete már 2006-ban felmerült. A falu öregjeinek emlékezete alapján találtunk rá a romokra, az egykori kápolna maradványainak régészeti feltárásával kezdődött a munka – emlékezett Ferencz Tibor polgármester. Az elöljáró elmondta, hogy első ötletként a régi kápolna újraépítése merült fel, de később a haranglábat tervező Bogos Ernő építész javaslatát elfogadva nem a régi alapra, hanem néhány méterrel távolabb, a magaslaton épült meg az új harangnak otthont adó kecses, zsindellyel födött fatorony. A haranglábtól az egykori Szent László-kápolna újrarakott romalapjához a domboldalba ágyazott tölgyfa járólapos lépcső vezet.

Az egyházi méltóságok mellett a búcsús szentmisén az erdélyi magyarság politikai vezetői közül is többen részt vettek, jelen volt Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök, illetve Korodi Attila parlamenti képviselő. Ünnepi beszédében Kelemen az erdélyi magyarság történelmi múltja megismerésének, továbbadásának fontosságát hangsúlyozta, cél, amelyet kiválóan szolgálnak a múlt nagy személyiségeinek szentelt emlékhelyek. Úgy tűnt, az ünnepséget elveri a nagyidő, azonban alig néhány esőcseppet és pár szem jeget ejtett le a búcsúsok közé a komor felhő, majd a szél sietve továbbfújta a Kicsi-Pogány-havas tetejéről.

– Mintha meggondolta volna magát az időjárás, és nem akarná megzavarni a legkeletibb Szent László-emlékhely szentelését – nyugtázták örömmel a viharfelhők elvonulása láttán néhányan a búcsúsok közül. Az emlékhely szentelését és az ünnepi búcsús szentmisét  követően a csíkszépvízi közbirtokosság ebédre invitálta a zarándoksereget.

– Reméljük, nem dolgoztunk hiába, látogatott kegyhellyé alakul majd a helyszín, ahol összegyűlhet a közösség ünnepelni a falu védőszentjét, az egyik legnagyobb magyar királyt, Szent Lászlót – fogalmazta meg az ünnepség zárógondolataiban Ferencz Tibor polgármester, nem rejtve véka alá abbéli reményét sem, hogy a kialakított emlékhely komoly közösségépítő jellege alakul ki a jövőben.

Hompoth Loránd, Hargita Népe, 2012. június 28.