2012.08.07
Nagy lendülettel zajlik a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom felújítása. Kedden a várfalak tetőszerkezetét ácsolták, illetve a templom nyugati oldalát már vakolták is. Czimbalmos Attila falkép-restaurátort faggattuk a templomban előkerült érdekességekről.
A tervek szerint decemberig fejeznék be a karcfalvi templom felújítását, melyre még a Kelemen Hunor által irányított Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium biztosított tavasszal 3,3 millió lejes támogatást. A teljesen minisztériumi költségvetésből fedezett munkálatok kivitelezői csíki építkezési vállalatok (Impex Aurora, a Harbau, valamint a Tectum).
Sok mindenről előzetesen már tudtak a felújítást vezető szakemberek, mint például a 18. század végén történt nagyszabású újjáépítésről, amikor is Némethi József főesperes nagyobbíttatta meg a templomot, és amelyről most a felirat is előkerült (immár ez is alátámasztja a bővítés tényét). Nagyvonalakban az áll rajta, hogy: „Méltóságos gróf Batyáni Ignátz erdélyi püspök úr őexelenciájának parancsolatából”, illetve egy Bodor István úr, továbbá Némethi József főtisztelendő, gyulafehérvári kanonok, végül Karda József főkurátor szorgalmazására „új formára vetetett és megnagyíttatott 1796, '97 és '98 esztendőkben”.
Freskó és szekkó
A régészek és a falkép-restaurátor azt gyanították, hogy az átépítésnél teljesen elbontották a templomhajó falait. Meglepetésekkel szolgált a falkutatás, ugyanis kiderült, hogy a gótikus falak nagyrészt megőrződtek. Gyakorlatilag a templom boltozatát emelték meg, és a jelenlegi kórus mögött bővítették ki a hajót, így a gótika korából származó szentély is fennmaradt.
Ami még fontosabb, hogy a szentély egyik falán előkerült egy 15. századi falkép. „A felújítások során egy keresztre feszítési jelenetet ábrázoló, vegyes technikával kivitelezett falfestményt találtunk. Freskó és szekkó vegyes technikával készítették, a stílusjegyek alapján feltételezhetően a 15. század végén. Ennek létezéséről eddig nem volt tudomásunk. Egy nagyon szépen megfestett jelenetről van szó, melyen Krisztus két angyallal és a két latorral látható. Sajnos a szekkórészletek (száraz vakolatra kivitelezett falfestési technika – a szerk.) nagyrészt eltűntek, néhol maradtak meg csak nyomai. Mégis a feltárást követően konzerváljuk, és megmutatható állapotban hagyjuk, mert a kompozíció, az alapozás, a freskó (nedves, friss vakolatra vagy vakolattal megvalósított falfestés) jól látható” – mondta a restaurátor.
Az egyik angyal kehellyel kézben, ruhája színéből lehet következtetni, hogy a falkép alkotója jól értett a színek készítéséhez
Lélekrángató ördög
A kép egy bibliai történetet jelenít meg. Kivehető Jézus alakja a középső kereszten, mellette két angyal látható kehellyel, akik felfogják a Krisztus testéből kiömlő vért és vizet (ez az eucharisztiát jelképezi). Még érdekesebb a Jézus mellett lévő két lator ábrázolása. Annak az elítéltnek, aki Jézustól bűnbocsánatot kért és nyert, egy angyal viszi el a lelkét. Ezt a lelket csecsemőként jelenítette meg a falkép alkotója. A másik latorból, aki nem volt képes megbánni bűneit, egy ördög rángatja ki a lelket, amelyet egy meztelen, elnyűtt férfi figurájával jelenített meg a középkorban élt művész.
Unikornist is találtak
Különben nem egy egyszerű alkotóról lehetett szó, a restaurátor a színek árnyalatából megállapította, hogy ilyenfajta pigmenteket a környékbeli templomok freskóin, szekkóin nem látott. „A művész nagyon értett a festékanyagok készítéséhez, kikeveréséhez” – véli Czimbalmos Attila.
Más jelenetet ábrázoló falfestést a templomban nem talált, csak későbbi korokból származó ornamentikát, viszont a falkutatások arra is fényt derítettek, hogy a templomtorony külső falait a 18. században díszítették. „Mi hozzá vagyunk szokva a fehér falakhoz, egy kicsit furcsának tűnik számunkra, hogy valamikor ezeket a templomokat, olykor a külső falaikat is díszítették. A torony ornamentikája hasonlít a rákosi temploméhoz, az is elképzelhető, hogy ugyanaz a falfestő készítette, de ez csak feltételezés. Találtam például egy unikornist, amelyet természetesen feltártam, és meg is fogunk jeleníteni, ahogy a többi fennmaradt díszítést is. Nem utolsósorban vakolatsüllyesztéssel érzékeltetjük a gótikus lőréseket, mert a tornyot is, akárcsak a templom hajóját, többször is átépítették” – összegzett a restaurátor.
2012.08.07.