A katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a székely nemzetet a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. Szívből imádkozom székely testvéreinkért – fogalmazott szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek, a csíksomlyói pünkösdi búcsú idei szónoka.

„Ez a tengernyi nép mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szűz Máriát, akit már őseink himnuszában nemes egyszerűséggel boldog asszonynak nevezünk” – e szavakkal köszöntötte a csíksomlyói nyeregben szombat délben a több százezer hívőt Ternyák Csaba egri érsek, aki szerint  a hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, hanem keresők is szép számban, olyanok, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével. „Ma talán őket is közelebbről megérinti a hit vágya.”

Erőt önteni a hallgatókba

„A pünkösdi lélek segítségül hívásával szeretnék ma erőt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejéből jutott el a hitre, és nem is mások térítő munkájának eredményeként, a hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyőződésem, hogy Isten a hit évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, minden emberre gondolt. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, tegyük ezért plébániáinkat befogadó közösségekké, hogy minden kereső ember lelki otthonává válljanak” – szorgalmazta a szónok.

Mindannyian Mária gyermekei vagyunk

„Örömmel indultam el én is azon az úton, amely a szép Erdélyországba, a székelyek ősi kegyhelyére vezetett. Azt is örömmel látom, hogy nemcsak az őseik hitéhez ragaszkodó székelyek és csángók, hanem az anyaországi és más országból érkező honfitársaim is nagy számban képviseltetik magukat. Azért jöttünk, hogy zarándokként köszöntsük Jézus édesanyját. Örömünket fokozza, hogy ezen az úton ma velünk tart sok protestáns testvérünk, és vannak köztünk más nyelven beszélő keresztények is. Mindannyian a boldogságos Szűz Mária gyermekei vagyunk.”

A hit és a boldogság összetartozik

„Nem először járok Székelyföldön, mindannyiszor tapasztalom az itt élő magyarok hűségét Istenhez, a Szűzanyához, a templomhoz és papjaikhoz. Erzsébet szavai Máriához az idei búcsú mottója (Boldog vagy, mert hittél), amelyek arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. Milyen szép, hogy két, áldott állapotban lévő asszony találkozik” – magyarázta az érsek, majd, mintegy  párhuzamot vonva a jelennel hozzátette, bárcsak Magyarországon és Székelyföldön is nagyon sokszor és gyakran megismétlődne, hogy két vagy több áldott állapotban lévő asszony találkozik. „Nem is fájna a fejünk.”  

Mélyítsük el hitünket

„Ismerek embereket, akik szinte félnek a hittől. Azt feltételezik, hogy a hit az öröm és a boldogság ellen van, azt gondolják, hogy elvesz valamit az ember életéből, hogy le kell mondani valamiről, ami széppé tehetné életünket. Ezzel szemben a hit az, ami kinyit bennünket a többi ember felé, és létünk legégetőbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és a leginkább megnyugtató választ” – hívta fel a figyelmet, majd ekképpen folytatta: a hit szabadít meg bennünket az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától. „A hit évének legyen az a legnagyobb eredménye, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük, és elmélyítjük hitünket. Kérjük a csíksomlyói Boldogasszonyt, hogy vezessen el bennünket is a hit belső örömére, amely őt átsegítette az élet nehézségein. Járjon közbe értünk, hogy őseink szent hitétől soha el ne szakadjunk.”

Üzenet a székelyekhez

Szónoklata végén Ternyák Csaba a székely népről azt mondta, hogy a katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. „Szívből imádkozom székely testvéreinkért, hogy mindig hűségesek tudjanak maradni a csíksomlyói Szűzanyához és őseik földjéhez. Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselő Istenben” – zárta ünnepi beszédét az egri érsek.

Kozán István, Székelyhon.ro, 2013.05.18.

Lezajlott a csíksomlyói búcsú

A legnagyobb magyar zarándoklatra az idén is több százezer zarándok érkezett Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A székelyföldi zarán- dokok egy része a hagyománynak megfelelően végig gyalogosan tette meg az utat.

A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytem- plom felé, amely elől aztán felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett (kereszt alatt vonuló csoportok) élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a csoport érkezett. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.

A felvonulás hangulatát azok az egyházi énekek, imádságok határozták meg, amelyeket a különböző zarándokcsoportok énekeltek. A moldvai csángók csoportjai hagyományos népviseletbe öltözve érkeztek a helyszínre, de nagyon sokan voltak székely népviseletben is.

Amint a szertartás előtt a szervezők bejelentették, a csíksomlyói búcsúnak minden évben egyetlen meghívottja van, a prédikációt mondó lelkész. Idén ez Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. Bejelentették Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétét is, aki magánszemélyként vett részt az eseményeken, felesége társaságában. Személyében első alkalommal vett részt a zarándoklaton hivatalban levő magyar államfő. Köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, és jelen volt a KDNP teljes parlamenti frakciója is. A magyar állami vezetőkkel együtt kapaszkodott fel a hegyre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
 

Hirdetés

Az egybegyűltek tapssal köszöntötték a több napon át gyalog zarándoklókat, de tetszést aratott a legtávolabbról jövők, a tíz argentínai zarándok érkezését jelző hír is.

A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire, így aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi – fejtette ki Ternyák Csaba egri érsek, a búcsú főszónoka.

Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével". Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki otthonává váljanak.

Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit kapcsolatáról beszélt, és felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: „boldog vagy, mert hittél!". Rámutatott: Erzsébet szavai is mutatják, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. A szónok Máriát említette példaként, aki – mint mondta – többet tud a hitnél, a boldogságnál, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítségét.

Aláhúzta: Mária nem azért volt boldog, mert kiváltságokat kapott azáltal, hogy Isten fiának anyja lehetett, hanem azért, mert jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatának. Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos isteni tervet. „Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá" – mondta az egri érsek.

Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. „A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (...) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától" – mondta Ternyák Csaba.

A zarándoklat végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok. Semjén örvendetesnek tartotta, hogy évről évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. „Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

MTI

A Csíksomlyói Szûzanya hazavárja gyermekeit! Ebben a tudatban és hitben indulnak el zarándokok százezrei a Szûzanyához gyalog, kerékpárral, autóbusszal, vonattal, hiszen minden évben ugyanazzal a megnyugtató érzéssel közelítenek a kegytemplomhoz, a Hármashalom oltárhoz: Csíksomlyón évszázadok óta minden esztendôben várják ôket, Csíksomlyón megértést találnak, Csíksomlyón hitet és erôt meríthetnek a küzdelmes élethez.

A csíksomlyói búcsúról annyi tudósítás, beszámoló, riport hangzott el, évek óta helyszíni közvetítés révén követhetik a nézôk, mégsem unják meg, mégsem válik elcsépeltté. Pedig minden évben ugyanaz az esemény ismétlôdik. Sokat gondolkodtam azon, miben rejlik ennek a zarándoklatnak a varázsa, a vonzereje, csodája. A legutóbbi történelmi fordulat után meggyôzôdésem volt, azért jönnek ide egyre nagyobb számban az emberek, hogy itt élhessék meg magyarságukat, itt fejezhessék ki az együvé tartozást, itt lobogtathassák az egyre nagyobbra szabott zászlóikat, s elmondhassák, mi is ott voltunk!

Az idei búcsú teljesen megdöntötte ezt a tévhitem. Nem, nem azért mennek a búcsúra az emberek, hogy magyarságukat, székelységüket, identitásukat szabadon kinyilatkoztassák, hanem azért, hogy tiszta szívbôl és lélekbôl imádkozzanak.

Marosvásárhelyrôl, a cserealji Szent Kozma és Damján-plébánia autóbuszával hajnali öt órakor indultunk, jókor, hogy a nagy forgalmi dugót elkerüljük. Udvarhely után úgy is besûrûsödött a menet, egymás nyomában haladtunk. A kegytemplom elôtt óriási sorban álltak a zarándokok, akik a csodatevô Szûzanya elé kívántak járulni.

"Angyaloknak Királynéja, tiszta szûz, kérjed a te szent fiadat érettünk! Ékes virágszál, hozzád esdeklünk, szép Szûz Mária! Könyörögj érettünk!" – hangzott a zarándokok ajkán. Órákkal a szertartás kezdete elôtt kezdtek felérni a keresztalják a Nyeregbe, s lassan felteltek a vidékenként felosztott parcellák: Gyergyóalfalu, Gyergyó, Más tájak, Alcsík, Felcsík, Kászonok, Gyimesek, Udvarhely, Háromszék, Sepsi-Barcaság és Maros mente–Nyárádmente. A nyárád- és Maros mentiek, a földijeink helyén nagyon sok ismerôs arc köszönt vissza. Mindenki csendben, civilizáltan, hangos szó vagy vita nélkül telepedett le. Közben folyamatosan olvasták be a keresztaljákat, minden zarándokot, egyházi és közjogi fôméltóságot szeretettel köszöntöttek.

Ahogy megszólalt az orgona, s énekelni kezdtek: Máriát dicsérni, hívek, jöjjetek... Angyaloknak nagyságos asszonya, Úr Jézusnak boldogságos anyja... a több százezer ember együttes éneke, imája csendült fel.

Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek meghívására dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke celebrálta. Szavai, melyeket a Nagysomlyó hegy visszhangzott, célba értek.

"Boldog vagy, mert hittél". Ez a tengernyi nép, amely ma itt Csíksomlyón összegyûlt, mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szûz Máriát, akit már ôseink himnuszában nemes egyszerûséggel boldog asszonynak neveztek. Mindenki vállalta az utazás fáradalmait, különösen azok, akik gyalog jöttek ide... A pünkösdi Lélek segítségül hívásával szeretnék ma erôt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejébôl jutott el a hitre, és nem is mások térítô munkájának eredményeként. A hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyôzôdésem, hogy Isten a hit évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, minden emberre gondolt... A hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága. Tegyük ezért plébániáinkat tanúságtevô és befogadó közösségekké, hogy minden keresô ember lelki otthonává váljanak!... Örömünket fokozza, hogy ezen az úton ma velünk tart sok protestáns testvérünk, és vannak köztünk más nyelven beszélô keresztények is. Mindannyian a Boldogságos Szûz Mária gyermekei vagyunk!... "Boldog vagy, mert hittél". Erzsébet szavai arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. Nem azt mondja, hogy a boldogság hitet eredményez, hanem éppen fordítva. A hit következménye a boldogság. Mária azért boldog, mert hitt. Ha nem hitt volna, nem lenne boldog. Mária hitte, hogy az Isten nem akarja ôt becsapni, rászedni, tôrbe csalni. Hitt az angyal szavának: úgy lesz gyermeke, hogy közben férfit nem ismer... Ismerek embereket, akik szinte félnek a hittôl. Azt feltételezik, hogy a hit az öröm és a boldogság ellen van. Azt gondolják, hogy a hit elvesz valamit az ember életébôl, hogy le kell mondani valamirôl, ami széppé tehetné életünket. Úgy vélik, hogy a hit ópium, amely elkábítja az embert és eltereli a figyelmet az élet fontos, nagy kérdéseirôl. Holott éppen fordítva van, a hit az, amely kinyit bennünket a többi ember és a közösség felé, és létünk legégetôbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és leginkább megnyugtató választ. Ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bûn és a kegyelem. Ezért aki belép a hit kapuján, az nem veszít el semmit, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá és naggyá teszi. Éppen ellenkezôleg, a hitben találja meg saját koordinátáit a család, a nemzet, az emberiség, sôt az egész világmindenség vonatkozásában. A hit megszabadít az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától... Mit jelent boldognak lenni? Nem könnyû megválaszolni. Sokkal könnyebb helyzetben lennénk, ha az lenne a kérdés: hogyan lehet boldogulni? Egyébként, úgy tûnik, ma több embert érdekel a boldogulás, mint a boldogság kérdése. Sokan azt gondolják, hogy akik boldogulnak, azok boldogok, akik pedig nem boldogulnak az életben, azok boldogtalanok. Mintha a boldogság a boldogulástól függne... Szívbôl imádkozom székely testvéreinkért, hogy mindig hûségesek tudjanak maradni a Csíksomlyói Szûzanyához és ôseik földjéhez. Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselô Isten jóságában" – hangzott az érsek homíliájában.

A szentmise befejezéséül a himnuszok hangzottak el, a zarándokok nagy része még helyben maradt. Ahogy érkeztek, szép rendben távoztak. Kisebb torlódások voltak, de senki nem zsörtölôdött, tolakodott vagy lökdösôdött.

Összegezve: megható, katartikus, erôt, hitet adó élmény! A mi örökségünk.

Mezey Sarolta, Népújság, 2013. május 21.

Jövőnk záloga: hitünkhöz ragaszkodni
 

Ismét százezrek találkoztak a „székelyek ősi, szűz máriás kegyhelyén” – ahogy az ünnepség szónoka nevezte Csíksomlyót. Azonos úti célt követve indultak a legnagyobb magyar zarándokhely felé, némelyek két és fél hónapi gyaloglás, mások nyolcezer kilométeres zarándokutat vállalva érkeztek meg szombaton a csíksomlyói fogadalmi búcsúra.

A Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz szállította ezerszáz zarándokot, számos keresztalját, a csángó vidékekről és a világ minden tájáról érkezőket köszöntötték a hegynyeregben.

Az ünnepi szentmisén mások mellett részt vett Áder János magyar államfő és felesége, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és felesége is. A Boldog vagy, mert hittél! jelmondattal meghirdetett idei búcsú főszónoka, Ternyák Csaba egri érsek hangsúlyozta: a hit következménye a boldogság, így létünk legégetőbb kérdéseire is a hit nyújtja a legteljesebb választ.
 

Hitünkben, Szűzanyánk iránti tiszteletünkben és nemzetünk iránti szeretetünkben kapcsol össze bennünket a mai szentmise – fogalmazott köszöntőjében Orbán Szabolcs, a ferences rendtartomány elöljárója, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pedig a Szűzanya áldását kérte azért is, „hogy türelemmel tudjuk hordozni a kettős kisebbségben sorsunkat”.

A hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, de keresők is szép számban, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével – mutatott rá szentbeszédében Ternyák Csaba. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, hiszen Isten „a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját”, mely azóta minden ember előtt nyitva áll, és mindenki meghívást kap, hogy belépjen rajta – fejtette ki az egri érsek. Úgy vélekedett, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, s hangsúlyozta: aki belép a hit kapuján, az nem veszít el semmit, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá és naggyá teszi. Tapasztalatait megosztva elmondta, ismer olyan embereket, akik szinte félnek a hittől, mert azt feltételezik, hogy elvesz valamit életükből, hogy lemondással jár, eltereli figyelmüket az élet fontos kérdéseiről. „Holott éppen fordítva van, a hit az, amely kinyit bennünket a többi ember és a közösség felé” – hangsúlyozta Ternyák Csaba, aki szerint a hitben találja meg saját koordinátáit a család, a nemzet, az emberiség, „a hit megszabadít az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától”.

„Ez a fogadalmi búcsú is arról tanúskodik, hogy fontos számunkra a hitben való hűség” – jelentette ki az egri érsek, aki szerint a katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a székely nemzetet a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. „Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselő Isten jóságában” – fogalmazta meg csíksomlyói beszéde végén.

Lengyelországba kerül a kegyszobor másolata

A lengyelországi Czestochowára kerül a csíksomlyói Mária-kegyszobor másolata – jelentették be a szervezők a szombati búcsú végén. A csíksomlyói ferences szerzetesek a szobor másolatával kívánták viszonozni azt az ikont, amelyet a czestochowai zarándokhelyről küldtek tavaly Csíksomlyóra. A fából faragott, az eredetinél kisebb méretű szobrot a Boldogasszony zarándokvonattal viszik előbb Budapestre, ahonnan június elején érkezik meg a lengyelországi pálos rend Jasna Góra-i kolostorába. Az adományt megkö­szönő, magyarul elmondott beszédé­ben Majevszki Roman atya a magyar és a lengyel nép történelmi gyökerekkel rendelkező barátságát említette.

Azt mondta, azért igaz ez a barátság, mert „a kereszt alapján köttetett”. A pálos atya a magyar nép igazi lelki forrásának nevezte Csíksomlyót. Hozz­á­tette: a kolostorába látogató magyar csoportokat általában megkéri, hogy énekeljék el a székely himnuszt. Meg­állapította, hogy a himnusz Csík­somlyón szól a legszebben, a leghitelesebben. „Szűzanya, vezesd még egyszer győzelemre néped” – parafrazálta a székely himnusz szövegét a lengyelországi pálos szerzetes, akit lelkesen megtapsolt a több százezres zarándoktömeg.

Demeter Virág Katalin
Háromszék

Ternyák Csaba érsek homíliája a pünkösdi nagybúcsún

Excellenciás és Főtisztelendő Érsek és Püspök atya! Tisztelt Közjogi Méltóságok! Kedves Paptestvérek! Krisztusban Kedves Testvéreim!

"Boldog vagy, mert hittél" (Lk 1,45). Ez a tengernyi nép, amely ma itt Csíksomlyón összegyűlt, mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szűz Máriát, akit már őseink himnuszában nemes egyszerűséggel boldog asszonynak neveztek. Mindenki vállalta az utazás fáradalmait, különösen azok, akik gyalog jöttek ide. Egy hónappal ezelőtt Egerben találkoztam egy ilyen csoporttal, akik Budapestről indultak. Remélem ők is rendben megérkeztek és itt vannak közöttünk. A hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, hanem keresők is szép számmal, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével. Ma talán őket is közelebbről megérinti a hit vágya. Sokan televízión, vagy rádión keresztül kapcsolódnak be az ünneplésbe, és lélekben most ők is velünk vannak.

A pünkösdi Lélek segítségül hívásával szeretnék ma erőt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejéből jutott el a hitre, és nem is mások térítő munkájának eredményeként. A hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyőződésem, hogy Isten a Hit Évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a Hit Évét, akkor minden emberre gondolt. Az Apostolok Cselekedeteinek egyik mondata ihlette őt, ezért írásának ezt a címet adta: "A hit kapuja". A Szentírásban arról olvasunk, hogy Pál apostol és Barnabás, egyik apostoli útjukról visszatértek Antióchiába, összehívták a híveket és örömmel elmondták nekik, hogy Isten "a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját" (ApCsel 14,27). Ez a kapu azóta minden ember előtt nyitva áll. Mindenki meghívást kap, hogy belépjen rajta. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága. Tegyük ezért plébániáinkat tanúságtevő és befogadó közösségekké, hogy minden kereső ember lelki otthonává váljanak!

Hálásan köszönöm Dr. Jabubinyi György gyulafehérvári érsek úrnak és Orbán Szabolcs ferences tartományfőnöknek, hogy meghívtak az idei csíksomlyói búcsúra. Örömmel indultam el én is azon az úton, amely szép Erdélyországba, a székelyek ősi Szűz Máriás kegyhelyére vezetett. Azt is örömmel látom, hogy nem csak az őseik hitéhez ragaszkodó székelyek, hanem az anyaországi és más országokban élő honfitársaim is nagy számban képviseltetik magukat. Azért jöttünk, hogy zarándokként köszöntsük  Jézus Krisztus édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát! Hiszen ő mindannyiunk égi édesanyja. Ma Juhász Gyula szavaival megvalljuk: "Mária, hívnak csillagszemeid!" (Májusi áhitat).

Örömünket fokozza, hogy ezen az úton ma velünk tart sok protestáns testvérünk, és vannak köztünk más nyelven beszélő keresztények is. Mindannyian a Boldogságos Szűz Mária gyermekei vagyunk!

Nem először járok Székelyföldön. Az elmúlt évek során többször örömmel tapasztaltam az itt élő magyarok Istenhez, Szűzanyához, a templomhoz és papjaikhoz való hűségét.
Mária segített a múltban. Ma is hozzá fordulunk, hogy álljon mellettünk pünkösdi készületünkben. Fogadjuk el most is segítségét! Mária előbb megismerte a Szentlelket, mint maguk az apostolok. Jobban ismerte Jézust, mint a tanítványok. Többet tud a hitről és a boldogságról bárki másnál. Érdemes hallgatnunk rá! Ősi nemzeti himnuszunk joggal nevezi őt boldog asszonynak és a Szentlélek mátkájának. Jelen volt az apostolok között az első Pünkösd napján. Fogadjuk meg tanácsát! Nekünk is azt mondja, amit a kánai mennyegzőn mondott a bor hiány miatt zavarba került násznagynak: "Tegyetek meg mindent, amit csak mond!" (Jn 2,5). Mária is abban találta meg boldogságát, hogy Istenre figyelt, hitt Neki és megtette azt, amit kért tőle.

"Boldog vagy, mert hittél". Erzsébet szavai arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. Nem azt mondja, hogy a boldogság hitet eredményez, hanem éppen fordítva. A hit következménye a boldogság. Mária azért boldog, mert hitt. Ha nem hitt volna, nem lenne boldog. Mária hitte, hogy az Isten nem akarja őt becsapni, rászedni, tőrbe csalni. Hitt az angyal szavának: úgy lesz gyermeke, hogy közben férfit nem ismer.

Miben áll Mária boldogsága? Abban, hogy hitt. Nem azért boldog, mivel kiváltságokat kapott, mivel Isten Fiának anyja lehetett, hanem azért, mert hitt. Jobban hitt Istennek, mint a saját tapasztalatának. Szent Ágoston nagyon frappánsan fogalmazza meg: "Boldogabbnak mondjuk Máriát azért, mert hitében magába fogadta Isten igéjét, mint azért, hogy testében is hordozta őt" (Serm. 186,2). Mária "igen"-je nem csupán a szép freskókon ábrázolt angyali üdvözlet kegyes, idilli jelenete. Nem csak a megtiszteltetés volt rendkívüli, hanem a vele járó rizikó is. Az isteni tervbe való beleegyezés kockázatos vállalkozás volt Mária részéről. Ő tudta azt, amire mi nem szoktunk gondolni, hogy a házasságtörés büntetése a megkövezés volt, mint ahogy keleten sok országban ma is így van ez. Nem tudhatta előre, hogy József hisz-e majd neki, nem vádolja-e meg hűtlenséggel. Nem ismerte az isteni terv részleteit. Mégis hitt az angyal szavának, hitt Istennek anélkül, hogy biztosítékot kapott volna. Egyedül a hitébe tudott kapaszkodni, és ez a hit tette őt naggyá, ez a hit tette őt boldoggá.

Ismerek embereket, akik szinte félnek a hittől. Azt feltételezik, hogy a hit az öröm és a boldogság ellen van. Azt gondolják, hogy a hit elvesz valamit az ember életéből, hogy le kell mondani valamiről, ami széppé tehetné életünket. Úgy vélik, hogy a hit ópium, amely elkábítja az embert és eltereli a figyelmet az élet fontos, nagy kérdéseiről. Holott éppen fordítva van, a hit az amely kinyit bennünket a többi ember és a közösség felé, és létünk legégetőbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és leginkább megnyugtató választ. Ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem. Ezért aki belép a hit kapuján, az nem veszít el semmit, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá és naggyá teszi. Éppen ellenkezőleg a hitben találja meg saját koordinátáit a család, a nemzet, az emberiség, sőt az egész világmindenség vonatkozásában. A hit megszabadít az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától.

A hitben soha nem vagyunk egyedül. Testvérekre találunk, egy nagy családnak, az Egyháznak lehetünk tagjai, akikkel a közös hit megvallása kapcsol össze. Nagy élmény újra felfedezni hitünket, tudatossá tenni, elmélyíteni, megerősödni benne. Jó azt is világosan látni, hogy ajándékba kapott hitünk olyan érték, amelyre érdemes gondosan vigyázni, mert veszélyek leselkednek rá, törékeny a cserépedény, amelyben őrizzük. A Szentlélek Úristen azonban ma is vezeti Egyházát és segít megtisztítani a babonás, egyénieskedő elemektől, az új tanítók és tanítások túlértékelésétől. Mégis vannak, akik eltérnek a hiteles tanítástól és olyan prédikátorokat követnek, akiknek tanítása fülüket csiklandoztatja. Már Szent Pál apostol is óva intett ezektől a veszélyektől (vö. 2Tim 4,3). Nemcsak a hitetlenség kísértése leselkedik tehát ránk, hanem a hiszékenység is szedi áldozatait. Ne adjunk hitelt a különféle ellenőrizetlen magán kinyilatkoztatásoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy zavart keltsenek. Ma is vannak báránybőrbe bújt ragadozó farkasok, akik kihasználják az emberek hiszékenységét és különféle figyelmeztetésekkel riogatnak. Ha Jézusra és az ő Egyházára figyelünk nincs szükségünk nagy figyelmeztetésekre. Inkább arra van szükségünk, hogy amint óráinkat is időről időre hozzáigazítjuk a pontos időhöz, úgy hitünket is igazítsuk hozzá egyházunk hitéhez. A Hit Évének legyen az a legnagyobb eredménye egyházunkban, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük és elmélyítjük hitünket.

"Boldog vagy, mert hittél". Mit jelent boldognak lenni? Nem könnyű megválaszolni. Sokkal könnyebb helyzetben lennénk, ha az lenne a kérdés: hogyan lehet boldogulni. Egyébként is, úgy tűnik ma több embert érdekel a boldogulás, mint a boldogság kérdése. Sokan azt gondolják, hogy akik boldogulnak, azok boldogok, akik pedig nem boldogulnak az életben, azok boldogtalanok. Mintha a boldogság a boldogulástól függne. Mária boldogsága azonban a hitében gyökerezett. Nála a hit és a boldogság szorosan összetartoznak.

Ki tudja, lehet, hogy a boldogtalanság meg a hitetlenséggel rokon?
Miben találhatjuk meg tehát a boldogságunkat? Ha életünket az örök élet távlatába helyezzük, akkor igazat adunk azoknak, akik arra tanítanak, hogy nem szabad félni. Lehet bár sokféle gondunk és bajunk, életünk leginkább szorongató kérdésére Jézus Krisztusban megkaptuk a választ.

Soha nem fogom elfelejteni azt a latin amerikai püspököt, aki egyszer felkeresett hogy megossza velem egyházmegyéje számos nehéz gondját. Valóban súlyos problémák nyomták a vállát, mégis, miközben panaszait hallgattam, az volt a érzésem, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott emberrel beszélgetek, akit a nehézségek nem döngöltek a földbe. Sőt, sugárzott belőle az öröm. Amikor megjegyeztem neki, hogy ennyi gondja között hogyan lehetséges, hogy ilyen túláradó benne az öröm, szinte ragyogó arccal így válaszolt: hát, hogy ne, hiszen ÜRES A SÍR.

Megrázó volt ennek az embernek a tanúságtétele. Ha Krisztus sírja üres, az azt jelenti, hogy egyszer a mi sírjaink is megnyílnak. Életünk legnagyobb gondjára Krisztus megadta a választ. A többi aprósággal pedig valahogy majd magunk is elboldogulunk. Szent Pál apostol arra tanít bennünket, hogy ha csak ebben az életben reménykednénk Krisztusban, szánalomra méltóbbak lennénk minden embernél (vö. 1Kor 15,19). A mi reményünk azonban a boldog örök életre szól.

Ez a húsvéti öröm az, amelyre mindannyian meghívást kaptunk. Kérjük a Csíksomlyói Segítő Szűzanyát, a Boldogasszonyt, hogy vezessen el bennünket is a hit belső örömére, amely őt eltöltötte, és átsegítette az élet nehézségein. Járjon közben értünk, hogy őseink szent hitétől soha el ne szakadjunk. Ez a fogadalmi búcsú is arról tanúskodik, hogy fontos számunkra a hitben való hűség. Ez a katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a székely nemzetet a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. Bárcsak a fiatal nemzedék is megértené ezt, és nagylelkűen vállalná, hogy Isten munkatársa legyen az élet továbbadásában. Szívből imádkozom székely testvéreinkért, hogy mindig hűségesek tudjanak maradni a Csíksomlyói Szűzanyához és őseik földjéhez. Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselő Isten jóságában.

Ma Boldog II. János Pál pápa születésnapja van. Idézzük emlékezetünkbe, amit pápasága kezdetén a lelkünkre kötött: "Ne féljetek!" Ez a bátorítás 365 helyen található a Bibliában. Jut belőle az év minden napjára! Ne féljünk tehát Krisztust beengedni az életünkbe és hagyni, hogy ő irányítsa gondolatainkat, vágyainkat és tetteinket. Amen.

Magyar Kurír