Új harangot szentelnek

Rendhagyónak ígérkezik a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság, a Pro Szent Anna Egyesület és a lázárfalvi Római Katolikus Egyházközség szervezésében szombaton zajló Szent Anna-búcsú. A festői környezetben található kápolna adományként kapott új harangját szenteli fel Tamás József segédpüspök.

 

harang_kr_4_b

A lázárfalvi templomban várja a Szent Anna-kápolnához való szállítását az új harang

A több évtizedig szolgáló, a hetvenes évek végén már egy javításon átesett régi harangot cserélik le a Szent Anna-kápolnánál. Bálint Gábortól, a lázárfalvi egyházközség gondnokától megtudtuk, az új, 55 kilogrammos harangot egy magyarországi házaspár adományozta az egyházközségnek. Bíró Miklós és Horber Bíró Márta több évvel ezelőtt kötött házasságot az említett kápolnánál. Mint az általuk írt adományozó levél is tartalmazza, esküvőjük emlékére ajándékozzák az új harangot, mellyel együtt egy szintén új csengettyűt is hoztak. Mindkettő a lázárfalvi templomban volt több napig látható, pénteken szállítják fel a Szent Anna-tóhoz. „A régi harang megkapja méltó helyét a lázárfalvi templomban” – tudtuk meg az egyházközség gondnokától. Az illetékes azt is elmondta, első alkalommal előzi meg körmenet az ünnepi szentmisét, a keresztaljak a tó körül kialakított 14 stációt járják majd végig. A búcsús szentmise 12.30 órakor kezdődik, főcelebráns Tamás József segédpüspök lesz.

Táborral készülnek a búcsúra

Több mint félszáz általános iskolás részvételével zajlik hétfőtől Lázárfalván az immár második alkalommal megszervezett Szent Anna-tábor. Bálint elmondta, Alcsík több községéből és Csíkszeredából érkeztek a résztvevők. „Egyházi jellegű tábor, de hangsúlyt fektetünk a tanulásra, a kirándulásra és a szórakozásra is” – ismertette a gondnok. Kiemelte, többek között meglátogatták a csíksomlyói kegytemplomot, az ezeréves határt, a csíkszeredai Millenium-templomot, tegnap pedig Kézdivásárhely és Brassó egyházi nevezetességeit vették szemügyre. „A péntekig tartó idei rendezvény is azt bizonyítja, van igény az ilyen jellegű táborokra a gyerekek körében. Ez egyfajta lelki ráhangolódás is a hétvégi búcsúra, melyen a gyerekek szüleikkel együtt vesznek részt” – fejtette ki az egyházközségi gondnok.

Több száz éves kápolna

A Szent Anna-tónál lévő kápolnát már egy 1349-ben kelt oklevél említi. Az első Szent Anna-kápolna valószínűleg fából készült. A néphagyomány szerint tatárok, majd törökök pusztították. A Szent Anna tiszteletére kőből épült kápolna javításáról 1562-ben készült feljegyzés, majd egy újabb az 1764-es újjáépítést említi.

A XVIII. században két búcsút tartottak: Szent Anna és Kisasszony napján. A híresebb a Szent Anna-búcsú volt, amelyen számos katona mellett 20–30 ezer csíki és háromszéki zarándok találkozott. Ott nemcsak imádkoztak, hanem véres verekedések is történtek. Éppen a durva kihágások miatt 1786-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök betiltotta a búcsút. Kovács Miklós püspök 1830-ban újra engedélyezte, majd 1844-ben kénytelen volt a visszaélések miatt betiltani. Az elhagyatott kápolnát 1860-ban egy kászoni mondóember saját kezűleg kijavította, s a búcsújárást ismét elindította. A honfoglalás millenniumán a Szent Anna-búcsút újra felélesztették. Az első világháború idején a Szent Anna-kápolnát feldúlták, javítására 1927-ben került sor, amikor a turistaszállót is építették. A második világháborút követő időben gyakran törték fel, rongálták meg. A lázárfalvi egyházközség 1948-ban javítatta, majd 1976–1977-ben, végül 2007-ben.

A festői szépségű környezetben egyébként két kápolna épült, a Szent Joachim-kápolna a tó nyugati oldalán 1562-ben már állt.

Rédai Botond, Székelyhon.ro,  2013.07.25.