Szentmisében imádkoztak Márton Áron boldoggá avatásáért Budapesten

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatott be szentmisét a budapesti Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templomban Márton Áron püspök boldoggá avatásáért szeptember 27-én, vasárnap. A szentmise előtt kiállítás nyílt a templomban Népek igaza címmel, mely Márton Áron püspök életét mutatja be.

Az ünnepet, melyre teljesen megtelt a Rezső téri templom, hagyományteremtő céllal rendezték meg a Vargha Miklós Péter plébános kezdeményezésére, Magyarországon és Budapesten élő erdélyiek számára, és minden év szeptember utolsó vasárnapján folytatni szeretnék, ezzel is lehetőséget biztosítva a kapcsolattartásra, a közösségteremtésre.

Jakubinyi György szentbeszéde elején Szentírás vasárnapjára utalva emlékeztetett: Jézus mennybemenetelekor a missziós parancs által – „Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.” – nem bibliát adott az apostolok kezébe, hanem egyházat alapított, és erre bízta az örömhírt és annak hirdetését. Idővel ezt az örömhírt leírták. Az Újszövetség, hitünk fontos forrása ugyanúgy, mint a szenthagyomány. E kettőt pedig az egyházi tanítóhivatal őrzi és magyarázza. A főpásztor arra buzdított, hogy figyeljünk mindig az egyház tanítására annak érdekében, hogy az örömhír hitelesen jusson el hozzánk.

A prédikáció második részében Isten szolgája Márton Áron püspökről és emlékezetéről beszélt a gyulafehérvári érsek. Sorra vette Márton Áron címeit, elnevezéseit. A boldoggá avatás folyamatáról szólva Jakubinyi György elmondta: a tanúvallomások vizsgálata után kimondták Márton Áronról, hogy nincs akadálya a szentté avatásának, így elnyerte az Isten szolgája címet. Miután megállapítást nyer, hogy az erényeket hősies fokon gyakorolta, kaphatja majd meg a Tiszteletreméltó címet is.

A csoda a következő, amely szükséges a boldoggá avatáshoz. Jakubinyi György erről elmondta, hogy tulajdonképpen már meg is történt, tudnak egy csodás gyógyulásról Márton Áron közbenjárására, amelyről orvosi vélemény kimondta, hogy tudományosan nem megmagyarázható úton következett be. Ugyanakkor meg kell várni öt évet, csak azután mondják ki a végleges gyógyulást. Ez az öt év jövőre telik le.

A csodáról szólva az érsek a kánai menyegző történetét felidézve figyelmeztetett: a csodát az Úr műveli, a Szűzanya és a szentek, így Márton Áron is közbenjárók. Jól tesszük, ha kérjük közbenjárásukat, de közben nem feledkezhetünk el a Szűzanya szavairól: „Tegyetek meg mindent, amit mond.”

Végül a Népek igaza (Világ igaza) címről a szónok elmondta: olyan nem zsidó embereknek adományozza a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, akik zsidókat mentettek a vészkorszakban.

Márton Áron püspök 1944 májusában, miután tudomást szerzett arról, hogy elindult a Partiumból az első vonat Auschwitzba, Kolozsváron a papszentelési szentmisén mondott beszédében erőteljesen tiltakozott az elhurcolás ellen, majd szintén tiltakozó levelet írt a magyar miniszterelnöknek és belügyminiszternek. Válaszul azt kapta, hogy nem kívánatos személy az újra Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben.

Márton Áron püspök tudta, hogy nincsenek szent és bűnös nemzetek, csak szent és bűnös emberek – emlékeztetett Jakubinyi György. – A Világ igaza címet az üldözöttek melletti kiállásáért végül 1999. december 27-én kapta meg.

A hívek a szentmisén közösen elimádkozták a Márton Áron boldoggá avatásáért könyörgő imát. Az ünnepet Budai Ilona énekei tették még szebbé.