2016.02.15
Ünnepélyes keretek között nyitották meg Csíkszeredában február 12-én, Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulóján a Márton Áron-emlékévet. A boldog emlékű erdélyi főpásztor születésének 120. évfordulója alkalmával Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága hirdette meg az emlékévet azzal a céllal, hogy a 2016-ban tartott rendezvényekkel az „emberkatedrálisnak” tekintett Márton Áron életművét, tevékenységét minél szélesebb körben megismertessék, népszerűsítsék. A kezdeményezéshez csatlakozott Hargita megye Tanácsa és kulturális intézményei, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Pro Patria Egyesület, a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért és a csíkszeredai Márton Áron Líceum.
„A magyar kormány fontosnak tartotta a Márton Áron püspökre emlékezést, mert ő olyan személyisége volt a 20. század magyar történelmének, akit példaképül állíthatunk ma is mindenki elé. Márton Áron nemcsak a magyarság, hanem Európa számára is példaértékű személyiség volt, aki bátran felemelte szavát a 20. század diktatúráinak embertelenségei ellen, közösséget épített, szívén viselte hívei sorsát, minden magyar ember sorsát, és kiállt az elnyomottakért. Ilyen személyiségeket kell példaként állítanunk ma, ezekben az időben, amikor vannak, akik az európai civilizáció keresztény gyökereit is megkérdőjelezik” – mondta Gaal Gergely, az emlékév programbizottságának elnöke, a megnyitó előtti sajtótájékoztatón. Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános Márton Áronhoz fűződő személyes emlékeit idézte. Az erdélyi egyházmegyét több mint 41 éven át vezető főpásztor „minden alkalmat kihasználva segítette és védelmezte híveit, az egyházmegye papjait és kispapjait, evangéliumi éleslátással bátran kiállt az igazságért. Példakép volt a hitben, rendíthetetlenül hitt Istenben, és tudta, hogy mögötte, fölötte és vele van az Isten” – hangsúlyozta. Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke szerint is Márton Áron püspök szellemisége irányadó minden magyar életében. Olyan orientációs pont, amelyre bátran lehet támaszkodni, éppen ezért fontos kiemelni és megmutatni a fiatalok számára is az ő értékrendjét, amely erőt ad nekik és bátoríthatja őket az itthon maradásra. Éppen ezért Hargita megye önkormányzatának kulturális alintézményei több mint 30 programot szerveznek az emlékév keretében, és pályázataik kiírásánál is segítik az olyan tematikus események rendezését, amelyek Márton Áron szellemiségének előtérbe helyezését tűzik ki célul.
Az emlékév rendezvénysorában kiemelkedő lesz például pünkösd vasárnapján Csíkszeredában a Márton Áron-szobor avatása, augusztus 28-án a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson tartott emlékkonferencia, illetve a szeptember 29-én Gyulafehérváron szervezett emlékezés. Ezen kívül Erdélyben, Magyarországon és a nagyvilág mintegy 150 településén is lesznek rendezvények, kiállítások, ifjúsági táborok, konferenciák, és honlap, illetve mobiltelefonos applikáció is segíti a boldog emlékű püspök életművének népszerűsítését. Az emlékév rendezvényeinek Áder János köztársasági elnök és Jakubinyi György erdélyi érsek lett a fővédnöke.
Az emlékévet megnyitó szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök számos paptársával közösen mutatta be. A főegyházmegye érseke arra kérte a résztvevőket, hogy imádkozzanak Márton Áron püspök mielőbbi boldoggá avatásáért. A prédikációban pedig visszaemlékezett jeles elődje 77 évvel ezelőtti püspökké szentelésének előzményeire, és arra a korszakra, amely korlátok közé szorította akkor az egyház működését és a püspök tevékenységét.
A szentmisét a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Márton Áron tiszteletére összeállított előadása követte. A több mint száztagú kórus és zenekar többek között elénekelte a Ferenczes István verséből Márk József ferences szerzetes komponálta éneket is. A közönségsikert arató koncert végén Mihály Zoltán orgonajátékát is hallhatták a jelenlévők. A korábban Csíkszeredában, jelenleg Gyergyószentmiklóson segédlelkészként szolgáló Mihály Zoltán, Darvas-Kozma József esperes-plébános elmondása szerint Márton Áron közbenjárására gyógyulhatott meg a közúti balesetnél bekövetkezett súlyos koponyasérüléséből. Az orvosi konzílium szerint a csíkszeredai segédlelkésznek a baleseti sérülései alapján semmi esélye nem volt az életben maradásra. Gyógyulásáért akkor paptársai és a csíki közösség Márton Áron püspök közbenjárását kérte. „Amikor másfél hónapnyi kómából felébredtem, szüleim mondták el, hogy mi történt velem. Hálát adok a jó Istennek, amiért mindannak ellenére, hogy olyan vészes helyzetben voltam, visszakaptam az értelmemet, a képességemet a beszédre és az orgonán való játszásra meg az emberekkel való beszélgetésre, velük való társalgásra és foglalkozásra. Hiszem azt, hogy ha csodák nincsenek is minden nap látványosan az életünkben, Isten mégis megengedi, hogy megérezzük az ő közbenjárását, hatalmát életünkben olyankor is, amikor nem is gondoljuk, és csak idők múltával jövünk rá arra, hogy ez igenis Isten közbenjárása volt és csodatette” – vallotta. A Márton Áron püspök közbenjárásának tekintett csodás gyógyulás egyház általi elfogadtatásához elkezdődött a szükséges dokumentumok összegyűjtése.
Az emlékév megnyitójának következő csíkszeredai helyszíne a Márton Áron Líceum volt, ahol a püspök középiskolai tanulmányait végezte. Az élettörténetét bemutató kiállítás megnyitóján felszólalt Lázár Csilla, a tárlat összeállítója, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója, és a boldog emlékű főpásztor tevékenységét méltató Tamás József püspök. „Az egyházat és népünket ért megpróbáltatásnak az ideje volt az ő püspöksége. Fenyőként egyenesen állt, és ragaszkodott az életadó értékekhez” – emelte ki méltatásában Tamás József püspök.
Potápi Árpád, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kiállítás-megnyitót követően a gimnázium dísztermében mondott beszédet. „Ha itt lenne köztünk, Márton Áron ma is alázattal, szelíden, a szeretet hangján szólna hozzánk, intve és tanítva minket arra, hogy sohse tekintsük magunkat értékesebbnek felebarátainknál. Márton Áron igazi nagyságát az adja, hogy nem félt kimondani az igazságot, pedig egy olyan korban élt, amikor nagyon kevesen merték megtenni ezt – mondta, majd kiemelte, hogy csak akkor vagyunk hűek hozzá, „ha vállaljuk azt az örökséget, amit ő reánk hagyott. Ha nem hallgatunk, hanem bátran felszólalunk hitünk és nemzetünk megtartása érdekében. Erről is tegyünk fogadást, amikor emléke előtt meghajlunk”.
Márton Áron életművét és mához szóló üzenetét Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke és Varga László iskolaigazgató is méltatta. A rendezvényt a kosteleki Vrencean Anita népdalénekes, a Márton Áron Líceum kórusa, Györfi Erzsébet és Molnár Anna előadása, valamint Bilibók Attila színművész szavalata tette fennköltebbé.
Kép és szöveg: Csúcs Mária
(Vasárnap)
