Mikóújfalu

Szent István király, plébánia
Elérhetőség
Postacím: 527115 Micfalău 252., jud. Covasna

Szolgálatot teljesít:

T. Simó Gábor, lelkész
Ilyés Gyula, kántor

A mai falu területe 1812-ig lakatlan volt. A régi falu a patak mentén húzódott, s a település a Gerebencz nevet viselte, minthogy a pataknak is ez volt a neve. A Gerebencz szláv eredetű szó, magyarul martot, ormot jelent. A helyi hagyomány szerint a patak menti falucska 1814-ig Üvegcsűr néven is szerepel 37 kapuval. 1812-ben, egy akkori kormányrendelet értelmében, a Bükxád-Üvegcsűr pataki telepeseket közbiztonsági okokból minden lakóházzal és gazdasági épülettel együtt kitelepítették a völgyből a felső, nagy út mellé, a gróf Mikó Imre által adományozott területre. A fenti rendelet végrehajtása gróf Mikó Imrére hárult, aki a falu földbirtokosa volt. Ekkor kapta a falu a mai nevét. A falu népe faji, nemzetiségi és vallási szempontból egyaránt sokszínű. A cseh és német származású hutások áttelepítése után, a fűrésztelepek megindításával, a kőbányák megnyitásával, közutak, kőhidak, vasutak építésével a mikóújfalusi telepesek száma megnövekedett, amely a származást tekintve elég vegyes képet mutatott. Az udvari népet a beköltözött magyarok alkották. A pásztorok, erdei munkások románok voltak. Ezekhez tartoztak a roma telepesek, akik minden uraságnál előfordultak, kovácsok voltak és alantas udvari munkákat végeztek. Majd megjelentek az olaszok, akik a közeli kőbánya kitermelésénél, vasútépítéseknél bizonyultak kitűnő szakembereknek. Ma is ilyen neveket viselnek a helybeli székelyek: Defrancesko, Delnegro, Vallerio, Giacomello, Sztréza, Nyáguly, Hável, Luben, Lepedus stb. Ennek ellenére szinte teljes egységbe fogja őket az elmagyarosodás.
A patak menti falunak már volt katolikus temploma. Az 1819. évi vizitációs jegyzőkönyv rögzíti, hogy a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült. Római katolikusok voltak a behívott németek, olaszok, csehek, hutások és az alkalmazott magyarok nagy része. Akadtak reformátusok is, akik megőrizték vallásukat – egy kis református templom is van a faluban. A románok görög katolikusok, a főúton templomuk van. Ma a római katolikus vallásúak számaránya a legnagyobb. A helybeli plébánia és egyházközség szervezett élete a 18. század végén, a katolikus restauráció korában indul el, a ferences missziós működés során. Első ismert adatunk 1782-ből származik. Ezt követően a településre az esztelneki ferences atyák jártak át rendszeresen. Röviddel ezután katolikus plébániát építettek Málnásfaluban, s így Mikóújfalu 1792–1815 között fi liája lett Málnásfalunak. A patak mentén húzódó Gerebencz falu áttelepítésével, Mikóújfalu létrejöttével hamarosan megalakul az önálló helyi plébánia. A legelső plébános Tallyán Ferenc. A mostani templom építését 1832-ben fejezték be. A jelenlegi, nagy Szent István király-oltárképet 1875-ben festették. Ferenci Károly adományozta, aki helybeli, majd alsócsernátoni plébános volt. Első orgonáját 1838-ban vették. A plébániaépületet 1882-ben építették. A régi harangokat a háború idején elvitték, az új harangokat 1925-ben szerezték. A 19. század végétől Mikóújfaluban kántor-tanító vezette az iskolát. A tanítás a kántori lakban folyt. A tanulók létszáma alacsony volt, 1882-ben például a tanulók száma 27. Ebben az évben a kántor-tanító Bocs Dénes, később a község az iskolát az államnak adta át. A katolikus iskola 1919-ben nyílt meg újra. A kántori lakást 1951-ben elvették az óvoda, majd az internátus javára. Hosszas utánajárást követően kapták vissza újra, ám nagyon megrongált állapotban.
Zalánpatak: Félreeső havasi kisfalu, amely mindmáig nehezen megközelíthető. Első neve Zalán-Üvegcsűr, ami szintén a hutához kapcsolódik. Gróf Kálnoky Antal az 1780-as években üveghutát állíttatott az erdőrengeteggel övezett vadonban. A birtok Zalán határába esett, innen a helység előneve. A huta dolgozói idegenből fogadott emberek voltak. Az itt megtelepedni kívánók önként jelentkeztek, s Kálnoky szerződést kötött velük, lakóhelyet adott nekik, és ők szolgálatot vállaltak nála. Kötelesek voltak erdőt irtani, a hutához fát hordani. Az erdők letarolásával a huta megszűnt, de az emberek maradtak, egységes közösséget alkottak. Ami a vallást illeti, kezdetben vegyes közösség volt. A magyarok római katolikusok, a románok görög katolikusok és ortodoxok voltak. Ma a közösség magyar és római katolikus. A nyilvántartásban szerepel egy görögkeleti és négy református. A templom 1863-ban épült közadakozásból.

Lélekszám: 1391
Örökös szentségimádási nap: április 06.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon: 10,30; hétköznap 8 órakor