955-től Gyula méltóság (fejedelem) székhelye Alba néven. Mivel a püspökség 1009 után alakult meg, ettől számítható a plébánia szervezése is. A középkorban külön plébániatemploma volt. A reformáció idején megszűnt, csak 1714-ben sikerült visszaállítani a püspökséget, ekkor térhetett vissza a püspök a székhelyére. A plébánia azonban már 1693-ban megkezdte működését. A püspökség visszaállítása után a székesegyház egyben plébániatemplom is. A középkorban a székesegyházon kívül a következő templomok voltak Gyulafehérváron: a domonkosok kolostortemploma a 14. századból, bár már 1289-ből van adat a domonkosok működéséről. 1300-ban Herbord gróf özvegye 10 márkát hagyományoz a Szűz Máriáról elnevezett kolostornak. 1306-ban János a prior. Később Báthori-templomként szerepel, mivel Báthori István adományozta azt a jezsuitáknak. A jezsuiták kiűzése után lakatlan, majd a reformátusok idejében raktárként működött. A 18. században újra a jezsuiták kapták meg. 1898-ban lebontották és helyére építették a modern római katolikus főgimnáziumot. 1351-ből Szent György kápolnáról találunk feljegyzést, amely a domonkos templomhoz tartozott, és a mai kaszárnya helyén állott.
1293-tól szerepel az Ágoston-rendiek kolostortemploma. 1418-ban Upori István püspök építtette a Szent Miklós-templomot. A reformációig plénániatemplomként is szerepel: eccl. parochialis Beati Nicolai, a székesegyház frontja előtt állott. A 18. század elején lebontották a vár építése miatt. Az Ispotály-templomot szintén Upori püspök építtette, amelyet a Szentlélekről neveztek el. 1294-ben Ivabka János fi a, Petelka birtokát a fehérvári apácák kolostortemplomának adományozta, mivel testvére apáca. A Jerikónak nevezett épület mögött állott. A reformáció után világi kézre került, majd lebontották. A püspökség visszaállítása után, 1719-ben a fogolykiváltó szerzetesek kolostort és templomot építettek, amely a rend feloszlatása után rövid ideig katonai kórházként is működött. 1792-től a zárdai rész papnevelő intézetté alakult, a templomban Batthyány Ignác püspök könyvtárat létesített, a mai Battyhaneumot. 1763-ban Sztoyka Zsigmond A. püspök Szamaritánusnak nevezett öregotthont létesített, amely azonban az irgalmas nővérek betelepedésekor megszűnt. Gyulafehérváron a középkorban káptalani iskola is működött. A jezsuiták is alapítottak iskolát, főgimnáziumot Báthori István idejében, 1579-ben. Ez az 1700-as évek elejétől a domonkos kolostortemplomban indult újra. Helyére Mailáth püspök 1898-ban modern iskolát építtetett, amelyet 1948-ban államosítottak. 1858-ban Haynald püspök iskolát (lány és fiú elemi, valamint polgári) és kolostort alapított az irgalmas nővéreknek. 1896-tól a nővérek nemcsak elemit, hanem leánygimnáziumot is vezettek. 1948-ban ezt az iskolát is államosították. Csak a kápolna maradt meg – ma Zárdatemplom néven működik.
Haynald Lajos kórházat is alapított 1863-ban.