Az ősi falu a most létező ferences kolostor helyén épült, a Szent György kápolna körül helyezkedett el. 1332-ben plébániatemploma volt. Az akkori idők egyik legjelentősebb egyházközsége volt. Az egyházközség kezdettől fogva három településből tevődött össze: Esztelnekből, Kurtapatakból és Kézdicsomortánból. Bágyuj Lajos kolozsvári építész azt feltételezi, hogy a II. András király által 1224 táján idetelepített székelyeknek épült a mai plébániatemplom román stílusban. 1334-ben István nevezetű papja volt. A mai templomkülső több, a 15. századra jellemző gótikus elemet őriz. Az egyházközség legjelesebb szülötte Nagy Mózes (1630–1709), akit a kantai templomban temettek el. A hajdani, központi szerepet betöltő falut a 18. századtól nehéz életkörülmények jellemzik, de a lassú, fokozatos átalakulás és fejlődés, a ferences barátok tanítása és újítása pozitívan hatott a lakosság életszemléletére. Ezt tükrözi az a tény is, hogy ebben az időben épült Kurtapatakon az első kápolna (1663). A mostani kápolna 1874-ben  épült Jakab Ferenc buzgólkodásából. Az 1930–1940-es évek gazdasági nehézségei miatt tömeges elvándorlás indult meg a Gyimes-völgyből. Így érkezett 1935-ben két család az Esztelnektől 12 km-re fekvő Gyertyánosra (Csángótelep). A múlt század közepén pedig még többen telepedtek le, és saját erejükből iskolát építettek. Kápolnájuk nem volt, a faluba jártak le. Mindenki a saját birtokán temetkezett. Az 1960-as évek végén a fi atalokat elcsábította az ipar. Így a gyertyánosi kis telep lassan elnéptelenedett. Ma csak nyári szállásnak használják. Jelenleg a fi liák közül Kézdicsomortán a legjelentősebb település az egyházközségben. Csomortánon 1974-től volt imaház. Ennek helyén 1982-ben Balázs Aba ferences atya és a hívek építettek kápolnát Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Esztelnek nevezetességei közé tartozik a „Jézus-kút”. A megtisztelő név onnan ered, hogy a nép gyógyhatást tulajdonít a víznek: fejfájást és szédülést szüntet meg. Az idős emberek elmondása szerint a kút vize még az 1946-os szárazság idején sem apadt ki. Régebben egy kápolna állt mellette, a Székelyföld leírásában Orbán Balázs is említést tesz róla: „Úrnapján igen népes búcsúk tartattak.”