A szatmári béke után Erdély kormányzója Korniss Zsigmond lett. A gyulafehérvári püspöki székbe pedig Antalffy János bárót nevezték ki. Kornis István gróf, Alsó-Fehér vármegye főispánja a minorita rend védnökségét vállalta. A rendfőnökség megbízta Jánosi Mór minoritát, hogy Nagyenyeden gyűjtse össze a híveket és újítsa fel a plébániát. Jánosi Mór 1727. február 19-én Orbai János akkori kolozsvári minorita házfőnök kíséretében érkezett Enyedre. Március 23-pedig két városi tanácsos jelenlétében házat is vett. Így vetette meg a lábát Enyeden a minorita rend. Néhány hónap múlva még egy házat vett Jánosi Mór, amelyet kápolnává alakíttatott át.
1745-ben Bíró Gáspár házfőnök, Boroszlai Mózes és Abos Lukács hozzákezdett a mai templom építéséhez. A 41 m hosszú és 15 m széles, barokk stílusban épített templom 12 évig épült, 1757-ban szentelték fel Szent Erzsébet tiszteletére.
1761-ben Pál Pongrác házfőnöksége alatt pénzforrásaik kimerültek, és a tornyot csupán a templom magasságáig építették, amelyet a templommal együtt befedtek és a továbbiakban haranglábként szolgált. A főoltárt Billinger Ágoston és Stegner Farkas építette. A szobrászmunkát azonban egy világi szobrász végezte Haller György gróf és neje, Csáky Borbála grófnő költségén. Ugyancsak ők adományozták a főoltár Bécsben vásárolt Szent Erzsébet-képét is, amely Franz Anton Maulbertsch osztrák festőművész alkotása. A Szent Antal-oltárt 1768-ban emeltette Kemény László gróf. A díszes és értékes szószék az azóta nyom nélkül elpusztult alsóorbói templomból való. Ezt a gyulafehérvári káptalan adományozta.
1753-ban a templom udvarán felépült az elemi iskola is, majd 1812-ben megkezdték a mai rendház építését is. 1846-ban új iskolát építettek Wiszkóczi házfőnök vezetésével.
1849-ben leégett a rendház fedele, az orgona tönkrement és a templom is majdnem elpusztult. 1853-ban Wiszkóczi házfőnök renováltatta és újra befedette a templomot, a rendházat és az iskolát. Ebben az évben orgonát is építettek, amely Kolonits István első erdélyi munkája. Néhány év múlva Schneider Katalin adományából elkészültek a padok is.
1896-ban Kowrig Tivadar nagyenyedi katolikus hívő anyagi támogatásának segítségével felépült a torony is. Később a főoltár fölé hatalmas Jézus Szíve szobrot állíttatott a Folyovich család. A háborúba vitt két harang helyébe Fonyó József hagyománya révén újakat öntöttek.
A vitrál-ablakok híres olasz mesterek munkái, amelyek 1920-ban készültek Budapesten.