2016/V. körlevél (liturgia)

VALAMENNYI T. PLÉBÁNIA HIVATALNAK

Székhelyükön

Tartalom:

• Liturgia ünneplésére vonatkozó emlékeztető és felhívás
• Fogyatékkal élők megsegítésére főegyházmegyei gyűjtés
• Bérmakörúttal kapcsolatos tudnivalók ismétlése és betartásuk szorgalmazása
• Csíksomlyói búcsún résztvevő papokat gyóntatásra kérjük
• Temetési díj változása
• Romániai országos zarándoklat Rómába, az Irgalmasság Jubileumi Évében
• Beiratkozás és képességvizsga a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumba
• Papi továbbképző programja 2016-ban
• Lelkigondozói képzés végzettjei

a körlevél .pdf formátumban >>

Szám: 581–2016.

Liturgia ünneplésére vonatkozó emlékeztető és felhívás

2015. október 13-án tartott Papi Szenátus fő napirendi pontja volt a liturgikus előírások megtartása, abból az alkalomból, hogy a Liturgikus Konstitúció (Sacrosanctum Concilium) megjelenésének 50. évfordulója alkalmából Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti  és  Szentségi  Kongregáció  vezetője „A szív csendes cselekedete” címmel közzétett egy üzenetet, amelyben a liturgikus előírások komoly megtartására buzdít.

A szenátorok hozzászólásai azt sürgették, hogy a 247 számú 2011-ben megjelent liturgikus körlevelet, benne bizonyos dolgokat revideálva, újra kiadjuk. A Főegyházmegyei Hatósághoz írásban is eljuttatott észrevételeket – amelyek bizonyos visszaélésekre vagy helytelen magatartásra hívják fel a figyelmet – figyelembe véve a következőkben rendelkezem:

1.Testtartás a liturgiában

Isten szolgája Márton Áron püspök úr annak idején, amikor bevezette az új misekönyv használatát az anyanyelvi misézéssel (750/1971 sz. körlevél), a testtartásra vonatkozóan átvette a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1969. szept. 17-i rendelkezését, amely eltért a Római Misekönyv Általános Rendelkezéseitől  (RMÁR)  a  Misekönyv  bevezető általános rendelkezéseinek 43. pontjában előírtak alapján.

A Papi Szenátus tagjainak többsége úgy látta jónak, hogy mivel az ország római katolikus egyházmegyéi, a gyulafehérvárit kivéve, a Római Misekönyv Általános Rendelkezéseit veszik figyelembe, ezért térjünk mi is vissza ehhez az előíráshoz.

E kérésnek eleget teszünk, bár bizonyára nem lesz könnyű a híveknek megszokni egy újabb rendet, különösen az idősebb generációkhoz tartozóknak, akik a templomba járók többségét képezik. Ennek értelmében:

 – a hívek álljanak a Kezdőének elejétől   egészen  a  Könyörgés  (Collecta) végéig,  az  Alleluja éneklésekor Evangélium előtt, az   Evangélium, a Hitvallás és Egyetemes könyörgések   alatt,   továbbá   a   Felajánló  könyörgés előtti „Imádkozzatok testvéreim” felszólítástól a Sanctus végéig, a Per Ipsum  végétől a béke átadása válaszáig, az áldozási könyörgés és az áldás alatt, valamint kivonuláskor;

• a hívek üljenek az Olvasmány, a Szentlecke, a Válaszos zsoltár, a homília alatt és tetszés szerint, amikor áldozás után szent csendet tartanak;
• térdeljenek az Eukarisztikus ima alatt, ha csak a helyszüke vagy a jelenlevők sokasága vagy más ésszerű ok ezt nem akadályozza, különben álljanak;
• térdelnek az áldozás előtt, amikor a pap az „Íme az Isten Báránya” szavakat mondja; akik nem térdelnek le az átváltoztatásra, azok mély meghajlást végezzenek, amikor a pap az átváltoztatás után térdet hajt (RMÁR 43 p.);
• a koncelebráló papok, akik a híveket követik a testtartás szempontjából az igeliturgia alatt, az Eukarisztikus imára az oltár köré helyezkednek el.

2. A béke szertartása

A béke szertartásának formáját a püspöki konferencia határozza meg az egyes népek lelki világa és szokásai alapján. Főegyházmegyénk annak idején a Magyar Misekönyvben rögzített formát vette át, vagyis a felhívásra: „Köszöntsétek egymást a béke jelével”, azt válaszoljuk: „Legyen békesség köztünk mindenkor”. Emellett szokásba jött a kézfogás gesztusa is. Ahol ezt gyakorolják, a RMÁR 82. pontját kell betartani: „Az a helyes azonban, hogy mindenki csak a hozzá közelebb állóknak  és mértéktartóan fejezze ki a béke jelét”.

3. Az áldozás előtti ima

Isten szolgája Márton Áron püspök engedélyezte, hogy a hívek a pappal együtt hangosan mondják ezt az imát. A liturgikus előírás szerint ez az ima a pap magán imája, amelyet csendben mond (RMÁR 84 p.). Ehhez tartsuk magunkat az elkövetkezőkben. Ahol a hívek ragaszkodnak ennek az imának elmondásához, ott a pap áldozása után, a hívek áldozása előtt megtehetik.

4. A szentmise befejezése

A RMÁR 170. pontjánál ezt olvashatjuk:

„Ha a szentmisét valamilyen liturgikus cselekmény követi, akkor a befejező szertartás: az üdvözlés, áldás és elbocsátás elmarad.” Ezek a liturgikus cselekmények az egyes liturgikus napoknál vagy cselekményeknél jelezve vannak. Ilyenek: a feltámadási körmenet, az Úrnapi körmenet, a búzaszentelési szertartás – ha a szentmise után végezzük, a szentségimádás, a temetési szertartás folyatatása.

A májusi, júniusi, októberi ájtatosság, a keresztút és más imádságok már paraliturgikus cselekmények, melyek végzése legjobb, ha a szentmise előtt történik. Amennyiben nem előtte végeznénk el, akkor a szentmisét be kell fejezni, mert a szentmise szövegébe és menetébe – előírás szerint – más ájtatosságokat nem kapcsolhatunk be. Ez vonatkozik az Úrangyala imára és a Márton Áron püspök atyánkért végzett imára is, amit minden szentmise után mondjunk el.

5. Önkényeskedés a liturgiában

II. Szent János Pál pápának a Sacrosanctum Concilium kezdetű zsinati konstitutio 25. éves évfordulójára kiadott Vicesimus quintus annus körlevelében, a 13. pontban ezt olvassuk: „Nem lehet megtűrni, hogy néhány pap jogot formál arra, hogy kánonokat állítson össze vagy a Szentírás szövegeit profán szöveggel helyettesítse. Az ilyen kezdeményezések távol vannak attól, hogy a liturgikus reformhoz kapcsolódjanak, hanem egyenesen ellentmondanak azoknak.”

A Redemptionis Sacramentum instrukció a pontban így ír: „Ne csorbítsák saját szolgálatuk mélyebb jelentését azzal, hogy a liturgikus ünneplést – akár valamit megváltoztatva, akár elvéve, akár pedig hozzáadva – önkényesen megrontják.” Ragaszkodjunk tehát a szentmise szövegeihez, és ne változtassunk meg mondatokat, szavakat, cselekedeteket, formulákat. Pl. a kenyértörés helye a szentmisében nem a konszekráláskor van, hanem a békecsók váltása után. „A szent ostyának a konszekráció alkalmával történő megtörése visszaélésnek számít és feltétlenül kerülendő.” (RS. 55)

A béke köszöntésénél helytelen:

„Köszöntsük egymást”, ugyanúgy az elbocsátáskor: „Menjünk békével”… Ezen esetekben a pap Krisztust képviseli, s az ő nevében szólít fel bennünket.

A liturgia a maga lényegében Krisztus műve. Krisztus a főpap, az igazi tárgya és az igazi cselekvője a liturgiának. (LK 5 és 7 p.). Ha ezt nem fogadjuk hittel, akkor a liturgiát az a veszély fenyegeti, hogy csak emberi alkotás lesz belőle. Ezért visszaélés az a gyakorlat, melyben a szentmisét bemutató pap a saját véleményét adja hozzá a szent szövegekhez, a szent cselekményhez.

6. Még néhány fontos dolog:

• vizitációk alkalmával szerzett tapasztalatunk alapján hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szentmiséhez használt ostyát és bort minőségi és megbízható helyről szerezzék be, mert különben a szentmise érvényességét teszik ki veszélynek; olyan helyen, ahol nincs gyakori szentmise, ne tartsanak Eukarisztiát, mert a nedves falak és levegő miatt könnyen romlásnak indulhat;

• a papok, akik késve érkeznek a szentmisére, nem koncelebrálhatnak; különösen vasárnapokon és kötelező ünnepeken, amikor a pap a hívek számára három szentmisét végez, már nem koncelebrálhat még egy szentmisét a közeli templomok búcsús szentmiséjén.

Az a pap, aki ugyanazon a napon a második miséjét koncelebrálja, semmilyen címen nem fogadhat el miseadományt. (C.I.C. 951 kán. 2§)

• Főegyházmegyénkben is – a Romániai Püspöki Konferencia döntése alapján – tilos a kézben való áldoztatás. Így sem a vallásilag tudatlanok, sem a szektások, sem a sátánisták stb. nem tudják elvinni és meggyalázni az Eukarisztiát, amire számos példa volt.
• Külföldi vendégeket és külföldről hazalátogató vendégmunkásokat kézből megáldoztathatjuk, ha így kérik, mert ott ehhez szoktak hozzá.
• Nálunk is egyre elterjedtebb, hogy a kisgyermekek is áldozáskor felvonulnak, és a pap kereszttel megjelöli homlokukon. II. Szent János Pál pápa Ecclesia de Eucharista kezdetű enciklikája értelmében nem helyes a szentáldozást más paraliturgikus vagy udvariassági cselekményekkel összetéveszteni. Ezért ez a gyakorlat nem helyes. Itt szentség kiszolgáltatás történik, ami nem azonos az áldással. Ahol ragaszkodnak ehhez, a szentmise befejezése után meg lehet ezt tenni.
• Ahol csak lehet, néhány jó énekesből szervezzenek szkólát, akik az Introitust, Communiot, Zsoltárt, Alleluját és egyéb énekeket intonálják és vezetik.
• Főegyházmegyénk a Dicsérjétek az Urat című énekeskönyvet tekinti hivatalos énekeskönyvének. Az ebben található ordináriumok (Kyrie, Sanctus, Agnus Dei) a mérvadók.
• A hívek részvételével tartott szentmisékben ajánlatos bevezetőt mondani. Ez azonban ne prédikáció legyen! Néhány mondatból álljon, mely bevezet a liturgikus nap gondolatkörébe és bűnbánatra indít.
• A szentmise állandó részei nem helyettesíthetők más szövegű énekekkel. Karácsonykor a szentmise Glóriája és Credoja sem.
• Az evangélium felolvasása után a pap vagy a diakónus megcsókolja a könyvet és csendben mondja: „Az evangélium tanítása legyen bűneink bocsánatára.” Nincs előírva, hogy  az  evangéliumos  könyvet  fel  kellene mutatni és az előírt szöveget hangosan kellene mondani.
• A homília helye az ambó, esetleg az oltár. Az igehirdetés méltósága megkívánja, hogy közben ne járkáljunk, és ne dialogizáljunk. Készüljön fel a pap a prédikációra, s akkor röviden (10-15 perc alatt) igen sok mindent el tud mondani. Ne éljünk vissza híveink türelmével. Az igeliturgiát se nyújtsuk el az Eukarisztia liturgiájának rovására azzal, hogy azt összecsapjuk. Az igehirdetés nem felolvasást jelent! Sajnos, sokan helytelenül csak felolvassák a leírt beszédet. A szabadon elmondott beszédnek nagyobb a hatása.
• Ha a prédikáció előtt a Jöjj Szentlélek kezdetű himnuszt énekelik, alatta állunk.
• Felajánlásra az oltárt az Egyetemes könyörgések befejezése után kell előkészíteni és nem alatta. Ha van akolitus vagy diakónus, még betanított ministránsok is vihetik az oltárhoz a korporalét, a kelyhet, az ostyákat, a Misekönyvet. (RMÁR 139 p.)
• Az átváltoztatás szavait a koncelebránsoknak halkan (submissa voce) kell mondaniuk, hogy a főcelebráns hangja jól hallható legyen. Sajnos, a közös részeket annyira hangosan szokták egyesek mondani, hogy a főcelebráns hangját elnyomják. Vigyázzunk erre!
• Az áldozásra felsorakozó hívek áldozhatnak térdelve vagy állva, ahogyan a Püspöki Konferencia megállapította. Nálunk állva áldoznak a hívek. „Ha állva áldoznak, ajánlatos, hogy a Szentség vétele előtt az ezzel kapcsolatos előírások szerint a szükséges tiszteletadást végezzék el.” (RMÁR 160 p) Nálunk a tiszteletadás az áldozás előtti keresztvetés. Tehát nincs térdhajtás, ez a tömeges áldoztatásnál akadályozást jelent.
• A miséző pap sajátos öltözéke a szentmisénél a miseruha (kazula), amelyet az alba és stóla fölé kell fölvenni. (RMÁR 337 p.) A koncelebrált szentmisénél a főcelebránsnak mindig kazulát kell öltenie. A kazula nem használata ezekben az esetekben, visszaélésnek számít.
• Gyakori visszaélés a hosszúra nyújtott hirdetés. Néhol az igehirdetésnél is hosszabb.

Ilyen estben – búcsúk alkalmával – az a benyomása az embereknek, hogy a hirdetések helyén egy újabb prédikáció hangzik el  a pap részéről, mintha az igehirdetéssel nem lett volna megelégedve.

• Az átváltoztatás előtt az „Áldd meg Istenünk” imádságot a koncelebrálók is az adományok fölé kiterjesztett kézzel mondják (tenyerüket lefelé fordítva). Az átváltoztatás szavait az ostya és kehely felé nyújtott, jobb kézzel (rámutatva a szentostyára és kehelyre) kell mondani. (RMÁR 222 a és c p.)
• Világi hívek (beleértendők a kispapok és a lelkipásztori kisegítők is), a szentmise keretében homíliát nem tarthatnak, csak szentmisén kívül, súlyos okból az áldozás utáni könyörgés után is, de a gyakorlat ne váljék szokássá. (RS 65,66,74)
• Világi hívőknek nem szabad diakónusi vagy papi szolgálatot vállalniuk, nem viselhetnek diakónusi vagy papi liturgikus ruhákat, sőt még azokhoz hasonlót sem. (RS 153)
• A diakónus sajátos ruhája az albára és stólára vett dalmatika. A dalmatika indokolt esetben elhanyagolható. (RMÁR 338 p.)
• Az akolitusok, lektorok és világi szolgá- lattevők albát, vagy azon a vidéken a Püspökkari Konferenciától törvényesen jóváhagyott ruhát vehetnek föl. (RMÁR 339 p.) - Nálunk a Püspöki Konferenciának nincs erre vonatkozó rendelkezése. Ezért – a régi szokás szerint –   az akolitusok, amikor diakonussal együtt szolgálnak a szentmisén, stóla nélküli dalmatikát használhatnak. Különben csak albát. Ugyanígy dalmatikát világi szolgálattevők nem viselhetnek.
• A papnak olyan eszközzé kell válnia a liturgiában, amely láthatóvá teszi Krisztust. A szentmise bemutatója nem egy látványosság bemutatója, nem kell a közösség rokonszenvét keresnie, előtérbe helyeznie önmagát, mint egy főszereplő. A szentmise nem színdarab, a pap nem színész. Ezért hanglejtésünkben is, gesztusainkban is kerüljük a színészkedést, a színpadias miséket. Ezúton is kérjük paptestvéreinket, hogy a Liturgikus Bizottság tanácsát, útmutatását mindig kérjék ki a liturgikus tér kialakításánál, átrendezésénél.
• Végezetül arra kérünk mindenkit, hogy a Direktórium elején levő liturgikus összefoglalót, a szentmise rubrikáit olvasgassák, miáltal felfrissíthetik ismereteiket és szabályosan, előírás szerint végezhetik a liturgiát.

***

A liturgia ünneplésére vonatkozó emlékeztetőt és felhívást a Papi Szenátus javaslatára, az én kérésemre állította össze a Liturgikus Bizottság.

Kérem Tisztelendő Testvéreimet, hogy ismertessék híveikkel a rájuk vonatkozó tudnivalókat.

A fenti előírások főegyházmegyei használatát előírom és elrendelem 2016. május 1-től, Húsvét 6. vasárnapjától.

Szám: 562–2016.
Fogyatékkal élők megsegítésére főegyházmegyei gyűjtés

Közösségeinknek, családjainknak nagy kihívás a beteg, a fogyatékkal élő társaink helyzetének javítása, megoldása. A Csíki-medencében a fogyatékkal élők problémáinak megoldása több, egymástól független egyesületen és alapítványon keresztül történik, kisebb-nagyobb sikerrel. Ezek a szervezetek a fogyatékkal élőknek csak bizonyos csoportjait képesek ellátni és csak bizonyos ideig.

A felnőttkorú fogyatékkal élők segítésére talált megoldást a Gyulafehérvári Caritas olyan módon, hogy a csíkszeredai Szent Ágoston templom alagsorában berendezett három helyiséget (140 négyzetméteren) nappali foglalkoztatónak, ahol 18 – fogyatékkal élő – felnőtt személy számára megszervezte és elindította a nappali foglalkoztatást. Időközben a nappali foglalkoztatást igénylő fogyatékkal élő személyek száma annyira megnövekedett (24 fő), hogy – helyszűke miatt – nem tudnak ellátást biztosítani minden igénylőnek. Ugyanakkor a nappali foglalkoztatást igénylők száma tovább fog növekedni, mivel az iskolai foglalkoztatásból,  oktatásból  kikerülő  fogyatékkal élő fiatalok számára nincs más lehetőség a Csíki-medencében.

Látva a Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató helyszüke miatti, nehézkes működését, a Szent Ágoston Plébánia felajánlotta és át is adta 25 évre a CARITAS-nak a régi kápolna épületét, amely üresen állt, de most átalakításra is szorult, hiszen a következő szolgáltatások kapnak helyet:

• korai felmérés és diagnosztika, korai fejlesztés, nevelés 0–3 év közötti gyerekeknek
• egyéni és csoportos gyógypedagógiai és mozgásfejlesztés különböző fogyatékossággal élőknek
• hozzátartozókat és segítőket támogató szolgáltatás
• felnőtt fogyatékosok nappali foglalkoz- tatása
• időskori mozgáskorlátozottsággal élők, agyvérzés után gyógyulók rehabilitálása
• tanműhely fogyatékkal élő felnőtteknek, ahol a közösség számára hasznos munkákat tanulhatnak, ezeket begyakorolhatják.

Ilyen jellegű tevékenységek, vagy egyáltalán nem léteznek a Csíki-medencében, vagy csak kezdetleges formában. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekre a szolgáltatásokra egyre nagyobb az igény, és az első pozitív eredmények megjelenése után exponenciálisan nő. Külföldi és belföldi pályázatok, közösségi összefogás, jótékonysági koncertek, adományok révén sikerült összegyűjteni a szükséges összeg 65%-át.

Az őskeresztény egyház példája áll szemünk előtt, amikor a keresztényeknek egy volt a szíve-lelke (ApCsel 4,12), s ha valaki hiányban szenvedett, magukénak érezték a másik ember gondját.

Tisztelendő Paptestvéreket és a kedves Híveket szeretettel kérem, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék Főegyházmegyei Caritas szervezetünk kezdeményezését. A f. év május 29-én, vasárnapra tervezett gyűjtésből befolyt összegeket kérjük a Gyulafehérvári Caritas Román Kereskedelmi Banknál megnyitott, RO46RNCB0003001569490006 számú bankszámlájára utalni. Hivatalos megnevezése: Caritas Alba Iulia, adóhivatali szám (Cod Fiscal) CF.4562770 vagy a helyi kirendeltsé- geknél, munkapontoknál leadni.

Adományaikért ezúton is őszinte köszöne- tet mondunk.

A jó Isten fizesse meg mindenkinek áldozatát, a maga kegyelmi gazdagságából.

Szám: 668–2016.
Bérmakörúttal kapcsolatos tudnivalók ismétlése és betartásuk szorgalmazása

Ez évi 45. számú körlevelünkben már közöltem a legfontosabb tudnivalókat, a bérmakörúttal kapcsolatban.

Emlékeztetőül megismételünk néhányat, és kérjük ezek betartását:

• A bérmálási fogadás, a lehető legegyszerűbb formában történjék. Kerüljenek minden sallangot (pl. hintó) és fölösleges külsőséget.
• A szentmise elején, a plébános köszöntőjén túl, legfennebb csak egy szavalat legyen és az is a hittel, Egyházzal, bérmálással kapcsolatos. Lehetőleg a szentség fontosságára, az ünnep jelentőségére irányuljon a mondanivaló. Egyéb kiegészítő programokkal ne nyújtsák a liturgia keretét.
• Kifejezett kérésem, hogy az ünnepi asztal is szerény felhozatalú legyen.
• Kerüljük a túlzást, fényűzést és feltűnést. Álljon előttünk Ferenc Szentatyánk példája, gondoljunk a nélkülöző és nehéz körülmények között élő embertársainkra.

A legfontosabb ténykedés lelkipásztornak és hívőnek, a bérmálkozók megfelelő felkészítése és segítése, hogy méltó lelkülettel járul- janak a nagykorúság szentségéhez. Így megerősítést kapnak a Szentlélekben, a tanúságtevő keresztény életre.

Szám:669–2016.
Csíksomlyói búcsún résztvevő papokat gyóntatásra kérjük

A jó Isten kegyelméből, az idei csíksomlyói pünkösdszombati búcsút, Ferenc Szentatyánk által meghirdetett Irgalmasság Rendkívüli Jubileumi Évének jegyében tartjuk.

Híveink közül sokan elzarándokolnak Csíksomlyóra, a búcsúnyerés szándékával. Sokan áthaladnak a jubileumi kapun, imádkoznak, áldozatot vállalnak, de a búcsút szentáldozás és ezt megelőző szentgyónás nélkül nem nyerhetik el.

Nagyon sok helyen a lelkipásztorok gondoskodnak híveik előzetes gyóntatásáról, de legtöbben mégis Csíksomlyón szeretnének bűneiktől megtisztulni, ha van rá lehetőség.

Kérem Tisztelendő Testvéreimet, hogy – ha tehetik – hozzák meg az áldozatot és álljanak híveink rendelkezésére gyóntatással, amíg arra igény mutatkozik.

Szám: 670–2016.
Temetési díj változása

Főegyházmegyei Papi Szenátusunk ülésén szóba került a liturgikus szolgáltatások díjszabásának módosítása is.

A szenátorok többségi véleménye az volt, hogy a szentmisék stypendiumát ne módosítsuk, meghagyva a lehetőséget a kisnyugdíjasoknak és a  szerényebb anyagi körülmények között élőknek is, hogy élő és elhunyt szeretteikért szentmiséket végeztessenek.

A temetési szertartás díját többségi javaslatra megváltoztatom. Ezután 150 lej helyett 200 lejt igényelhetnek (szentmisén kívül) az elvégzett temetési szertartásért.

Szám: 671–2016.
Romániai országos zarándoklat Rómába, az Irgalmasság Jubileumi Évében

A Romániai Püspökkari Konferencia (C.E.R.) 2015 őszén, Lugoson tartott ülésén elhatározta, hogy közös (római és görög katolikus) román nemzeti zarándoklatot szervez Rómába, az Irgalmasság Rendkívüli Jubileumi Évében.

A zarándoklat fő koordonátora, a püspökkari elnök megbízásából Daniel Bulai bukaresti egyházmegyés pap. Főegyházmegyénk felelőse Tisztelendő Ruşti Alexandru, petrozsényi segédlelkész atya.

A zarándoklaton, amely 2016. szeptember 9-11. között lesz, bárki részt vehet. Elsősorban román ajkú híveinknek ajánljuk figyelmébe.

Kérem Tisztelendő Testvéreimet, hogy hozzák híveik tudomására ezt a zarándoklati lehetőséget, elsősorban a román nyelvű közösségekben.

A részt venni szándékozók jelentkezzenek Ruşti Alexandru tisztelendő úrnál, aki elérhető a 0745–921021 mobilszámon, vagy a  chelu_17@hotmail.com – e-mail címen.

Szám: 116–2016.
Beiratkozás és képességvizsga a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumba

A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (Kisszeminárium) felvételi vizsgát hirdet a 2016/2017-es iskolai évben induló IX. osztályának 28 helyére (fiúknak), akik sikerrel elvégezték a VIII. osztályt,  magaviseletük 10-es, és 2016. szeptember 15-ig nem töltik be a 18. életévüket.

Előszeretettel várjuk a jelentkezését azoknak, akik papi hivatást éreznek lelkükben, kántori oklevelet óhajtanak szerezni, vagy „egyszerűen” katolikus iskolában szeretnének továbbtanulni.

A kántorképzés opcionális – jó hallással és énekhanggal, valamint zenei tehetséggel rendelkezők jelentkezhetnek erre; a felkészítés a főegyházmegyei Liturgikus és Egyházzenei Bizottság irányításával történik – hétvégeken, vizsgáztatás pedig a 11. osztály végén már lehetséges. Szintén opcionálisan – intenzív angol nyelvtanulási lehetőséget is biztosítunk azoknak, akik vállalják (szabadidejük rovására).

Az I. szesszióban felvételizni szándékozók 2016. május 10-ig jelentsék be ezen szándékukat plébánosuk – vagy plébánosuk tudtával – iskolai hitoktatójuk révén a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (Kisszeminárium) igazga- tóságán:

Tel./Fax: 0258-819869

gmgkdirector@gmail.com

1. szesszió

2. szesszió

3. szesszió

RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÉPESSÉGVIZSGA TÉTELEI

Aki hisz, üdvözül című hittankönyv – 8. oszt. – (írásbeli teszt):

Biblia (15–18.) – Teremtés, gondviselés (28–33.) – Isten terve az emberrel (34–40.) – A Fiúisten érettünk emberré lett (43–48.) – Legyen meg a te akaratod! (54–59.) – Föltámadt és fölment a mennybe (60-66.) – A Szentlélek (67–71.) – Jézus egyháza (79–83.) – Az egyház elöljárói (88–92.) – A szentségekről általában: a). a 7 szentség felsorolása, osztályozása; b). Keresztség – Bérmálás – Oltáriszentség (Eukarisztia) – Bűnbocsánat esetében: meghatározás, forma, anyag, kiszolgáltatója, felvevője, hatása. (Csak az előbb felsorolt szentségeket kérjük.)

Katolikus egyháztörténelem című hittankönyv – 7. osztály – (írásbeli teszt):

Az őskeresztények tanúságtétele (9–11.) – Üldöztetések és az Egyház elterjedése (12–14.) – Az Egyház felszabadulása – A Milánói rendelet (29–31.) – Szent Benedek „fiai” nevelték az új Európát (41–44.) – A magyar nép kereszténnyé lesz (45–47.) – VII. Szent Gergely az egyház szabadságáért (51–53.) – Assziszi Szent Ferenc (58–59.) – Loyolai Szent Ignác (83–84.) – A Tridenti Zsinat (85.)

• Az 1. és 2. Vatikáni Zsinat (114–116.).

Tartsd meg a parancsokat! című hittankönyv – 6. osztály – (szóbeli vizsga):

A főparancs (15–19.) – Tízparancsolat (19–23.) – A tankönyvben tárgyalt tízparancsolat esetében tételesen a következőket kérjük:

• a megfelelő parancsolat pontos idézése;
• miben áll az illető parancsolat elleni vétkezés?
• hogyan lehet jóvátenni az elkövetett vétket?

***

A beiratkozási lap mellékletével (Anexă la fişa de înscriere) kell a képességvizsgára iratkozni.

A beíratási dossziénak a következő iratokat kell tartalmaznia:

1. Anyakönyvi kivonat a VIII. osztály elvégzéséről (Foaie matricolă);
2. Az otthoni iskolaigazgatóval, osztályfőnökkel és a szülővel aláíratott beiratkozási űrlap

(Cerere de înscriere), eredetiben. A beiratkozási űrlapra nem kell kódszámot írni;

3. Orvosi igazolások (Adeverinţă medicală, Adeverinţă de vaccinări);
4. Ellenőrző könyvecske;
5. Születési igazolvány (Certificat de naştere) – másolatot beiratkozáskor készítünk róla;
6. Személyazonossági igazolvány (Carte de identitate) – másolatot beiratkozáskor készítünk;
7. Keresztelési (és bérmálási) anyakönyvi kivonat;
8. Plébánosi ajánlás, jellemzés (zárt borítékban).

Bővebb felvilágosításért a helyi plébánia hivatalhoz, vagy levélben (e-mail, posta), telefonon az iskola igazgatóságához lehet fordulni:

Liceul Teologic Romano-Catolic

„Gróf Majláth Gusztáv Károly”

Str. Păcii, nr. 4.

510009. ALBA IULIA

Tel/Fax: 0258-819869.

E-mail: gmgkdirector@gmail.com Website: www.gmgkliceum.ro

Ez alkalommal szeretnénk az érdeklődők tudomására hozni, hogy a Kisszeminárium X. (és magasabb) osztályába is át lehet iratkozni

• különbözeti vizsgák letételével – a megfelelő tantárgyakból, amelyeket nem tanítanak az elméleti líceumok IX. (vagy magasabb) osztályában.

A jelentkezőknek minden segítséget megadunk a felkészüléshez – a különbözeti vizsga sikeréért. (Érdeklődni lehet az iskola elérhetőségein.)

*** Szeretettel várunk minden jelentkezőt! ***

(GMGK-igazgatóság)

Szám: 628–2016.
Papi továbbképző programja 2016-ban

Terveinkhez és elhatározásainkhoz híven az idén is megszervezzük a papi továbbképzőt, melyre minden érdeklődőt és érdekeltet szeretettel várunk.

A minden évben megszervezésre kerülő papi továbbképző jó alkalom arra, hogy ismereteinket felfrissítsük, az új kihívásokkal szembenézzünk.  Ugyanakkor ez a találkozó arra is szolgál, hogy megerősítsen papi identitásunkban, hogy találkozzunk régi osztálytársainkkal, kollégáinkkal, felidézve a Gyulafehérváron eltöltött esztendők szépségét és gazdagságát. A közös együttlét, a közös problémák átbeszélése erőforrás lehet papi mindennapjainkhoz; az ismeretek felfrissítése pedig segítség lehet szolgálatunkban.

Időpont:                2016. szeptember 5-8.

Helyszín:              Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Szeminárium (SIS)

Érkezés:                szeptember 4-án este 20.00 óráig (20.00-tól vacsoralehetőség; aki igényli a vacsorát, az bejelentkezéskor jelezze!)

Hazautazás:       szeptember 8-án

Programfelelős:   Ft. András István prefektus

Bejelentkezni lehet/kell 2016. szeptember 2. este nyolc óráig az alább felsorolt telefonszámokon vagy e-mail címeken; (ez nagyon fontos lenne a szállás és az étkezés előkészítésnek szempont- jából, ezért tisztellettel kérjük a paptestvéreket, hogy a bejelentkezésre figyeljenek).

Telefonszámok: 0745-770134 - titkárság; --- 0752-245060 – Ft. András István prefektus

e-mail: prefektus@seminarium.ro

Az idén a papi továbbképzőn sorra kerülő tantárgyak: filozófia, katekétika és homiletika. Az alábbiakban bemutatjuk a soron követ- kező témákat és egy kisebb bibliográfiát, azzal a szándékkal és céllal, hogy a résztvevők már előre – a továbbképző időpontját megelőzően – elmélyülhessenek a tárgyalandó témákban.

Filozófia:

• a filozófia helye a posztmodern társadalomban

• a mai filozófiai gondolkodás helyzete

• a virtuális világ és a filozófia

• kihívások és lehetősége

ANDRÁS  I., A virtualizálódó szubjektum (helyzetjelentés, morfondírozás), in «Studia Theologica Transsylvaniensia» 17/2 (2014), 325-341.

ANDRÁS,  I.,  Naplemente?  (A  modern  kor  metamorfózisa  vagyis  a  posztmodern),  in  «Studia Theologica Transsylvaniensia» 17/1 (2014), 7-22.

ANZENBACHER, A., Bevezetés a filozófiába, Cartaphilus kiado, Budapest 2001. BABARCZY, E., Siralmas posztmodern, in: Replika 30(1998/6).

BAUMAN, Z., Il disaggio della postmodernitá, Bruno Momdadori, Milano 2002. CIORAN, E., Demiurgul cel rău, Humanitas, Bucuresti 2011.

DESCARTES, R., A módszerről, ford. Tamás G.M., Alexander B., Szemere S., Kriterion, Buk. 1977. DIÓSI, D., Egyházam a posztmodernben, A dialógus-„kényszer” ideje, Vigilia Kiadó, Bp.2014.

DIÓSI, D., Plázakultúra és egyház. Az olcsó „sikerstratégiák”hiábalavóságáról, in. Studia Theologica Transsylvaniensia» 15/2 (2012), 123-135.

DIÓSI, D., Posztmodern spiritualitás? Egy divatfenomén az egyház szolgálatában? in. Studia Theologica Transsylvaniensia» 14/2 (2011), 173-185.

ESTERHÁZY, P., A szabadság nehéz mámora, Magvető, Budapest 2003. HELLER, Á.,: Mi a posztmodern – húsz év útán, in: Alföld 54(2003/3).

LYOTARD, J-F., La condizione postmoderna, trad. C. Formenti, Feltrinelli, Milano 2010.

MC  GRATH,  A.,  Az  ateizmus  alkonya.  A  hitetlenség  térhódítása  és  hanyatlása  a  modern világban, Szent István Társulat, Budapest 2008.

MOLDANDO, T., Il futuro della modernità, Feltrinelli, Milano 1987. MOLNÁR, T., A jobb és a bal, Kairosz Kiadó, Budapest 2004.

NIETZSCHE, F.W., A bálványok alkonya, Holnap Kiadó, Budapest 2004.

PANNWITZ, R., Die Krisis der Europeische Kultur, Verlag Hans Carl, Nuernberg 1917. ROTY, R., Pragmatizmus, pluralizmus és posztmodernizmus. in.

http://ketezer.hu/2003/10/pragmatizmus-pluralizmus-es-posztmodernizmus/ (2016.04.07.).

SCHELER, M., A filozófia lényegéről, Szent István Társulat, Budapest 2008. VATTIMO, G., La fine della modernità, Garzanti, Milano 2011.

WEISSMAHR, B., Az emberi lét értelme, Akadémiai Kiadó, Budapest 2012.

Katekétika:        a katekézis időszerű kérdései

Könyvészet:

A katolikus egyház katekizmusa. Budapest 1994.

A katolikus egyház katekizmusának kompendiuma. Budapest 2006.

A Katekézis Általános Direktóriuma. Budapest 1998.

Katekétikai szöveggyűjtemény. Pécs 2005.

ELEKI Béla: Kisiskolás a családban. Szeged 1992. FERRERO, Bruno: Boldog szülők. Budapest 1998. FOGASSY Judit: Családi katekézis. Budapest 2003.

KESZELI Sándor: A serdülők és fiatalok katekézise. (kézirat). Szeged 2002. KESZELI Sándor: Felnőttek katekézise. Módszertani alapok. Szeged 2001. MEVES, Christa: A neveléshez bátorság kell. Szeged 2001.

MEVES, Christa: Lelkisérült gyermekeinkért. Szeged 2001. MEVES, Christa: Tanácsadó ábécé az élethez. Szeged 2005. NEMETSCHEK Mónika: Isten a gyermek életében. Bécs 1978. PELLEGRINO, Pino: Nevelni de jó. Budapest 1998.

TARJÁNYI Zoltán: Katekétika I. Budapest 1998. TARJÁNYI Zoltán: Katekétika II. Budapest 1999.

Homiletika

Ajánlott irodalom homiletikából:

XVI. BENEDEK: Verbum Domini, apostoli buzdítás, Szent István Társulat, Budapest 2011. FERENC pápa: Evangelii Gaudium, apostoli buzdítás, Szent István Társulat, Budapest 2014. Homiletikai Direktórium, Szent István Társulat, Budapest 2015.

SZÉKELY Dénes: Homiletika, Gyulafehérvár 2015 (Jegyzet) FILTHAUT, Theodor: Igehirdetés zsinat után, Bécs 1970.

MICHONNEAU, G. – VARILLON, Fr.: A nagy lehetőség. Gyakorlati gondolatok …, Bécs 1969. ZERFASS, Rolf: Nevedet hirdetem. A homiletika alapelemei. Szent István Társulat, Budapest 1994.

ZENTAI István - TÓTH Orsolya:  A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben, Budapest 1999.

BÉKÉS Gellért: Az ige szolgálatában, in: Szolgálat 2(1969)3–16. DÉVÉNY István: Korszerű igehirdetés, in: Távlatok 5(1992)12–19.

SCHULMEISTER, Paul: Elalusznak a templomban…, in:Teológia 1(1990)71–76.

Szám: 415–2016.
Lelkigondozói képzés végzettjei

Ezúton hozzuk Tisztelendő Paptestvéreim tudomására, hogy a Csíksomlyón működő KALOT Egyesület és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának szervezésében eddig két évfolyam 52 hallgatója végezte el az ötszáz órás lelkigondozói képzést. A harmadik évfolyam képzése jelenleg folyamatban van. A végzős, oklevéllel rendelkező lelkigondozók képesítést kaptak arra, hogy megfelelő elméleti és gyakorlati tudással, a hit értékeinek a segítségével kísérjék az emberi fejlődést, különösképpen akkor, ha azok lelki vagy érzelmi krízisen mennek keresztül.

A lelkigondozó kompetenciájának természetesen  megvannak a határai.  Az ő hatáskörük nem téveszthető össze a szakképzett terapeuták és pszichiáterek kompetenciájával.

Többen a végzősök közül jelezték, hogy szívesen vállalnának önkéntes lelkigondozói munkát plébániákon, egyházi szervezeteknél, intézményeknél. Amennyiben lelkigondozói munkára ezzel az oklevéllel rendelkezők jelentkeznének, kérjük, fogadják őket bizalommal, hogy Isten dicsőségére vállalt segíteni akaró szeretetükkel a lelki szenvedés enyhítésén dolgozhassanak.

Ezzel kapcsolatos részletes információt a KALOT Egyesületnél igényelhetnek az  iroda@kalot.ro e-mail címen, vagy pedig a 0745–201823-as telefonszámon.