Az utóbbi évek statisztikája könyörületlenül tükrözi a valóságot, hogy nemcsak papjaink, hanem híveink létszáma is fogy. Plébániai közösségeink majdnem mindenhol apadnak, ami azt is jelenti, hogy egyre nagyobb terhet ró az egyházközségre a templom és az egyházi épületek fenntartása, a pap és az egyházi alkalmazottak megélhetésének biztosítása.

Köszönetet mondok kedves Híveimnek, hogy a világjárvány ellenére is szívügyüknek tekintik egyházunk támogatását és ezért számos esetben áldozatot hoznak. Köszönöm Főtisztelendő Paptestvéreimnek, hogy a rájuk bízott plébániák gondos vezetésén túl a főegyházmegye közös gondjait is szívükön viselik.

Nem egyszer hallom azt a téves meggyőződést, hogy a pap állami fizetést kap. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az állam mindössze egy bizonyos összegű támogatást nyújt. A világi alkalmazottak (kántor, sekrestyés, harangozó stb.) fizetésének állami támogatását megyeszinten biztosítják, így azok a megyei tanácsoktól, azok jóindulatától függenek. Az állami támogatást mind a papok, mind a világi alkalmazottak esetében a hívek adományaiból kell kiegészíteni és az egyháznak, mint alkalmazónak, a fizetések utáni adókat és illetékeket is ki kell fizetnie. Sajnos, ez nemcsak a szórványban jelent gondot, ahol az egyházközségnek legtöbb esetben nincs lehetősége, hogy kántort vagy sekrestyést alkalmazzon, sőt a plébános sem tudja felvenni a fizetését, de még jómódúnak vélt egyházközségeink esetében is nem egyszer nehézséget jelent a fizetések biztosítása. A legtöbb plébánián alkalmazottjainkat minimálbérrel tudják alkalmazni, aminek az a következménye, hogy majd a nyugdíjak nem tudják biztosítani a tisztességes megélhetést.
Az egyházi hozzájárulás nélkül főegyházmegyénk számos területe nem lenne életképes, hiszen így sikerül fedezni, többek közt, a szórványplébániák, a papképzés, a katolikus iskolák és osztályok támogatását, a Főegyházmegyei Hivatal működését.

Szeretettel kérem kedves Híveimet, hogy az egyházi hozzájárulás és önzetlen adományaik által továbbra is támogassák plébániájukat, főegyházmegyénket.

Gyulafehérvár, 2021. március 25-én,
Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepén.

† Gergely

érsek s.k.

Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.