Szentírás-vasárnapi felhívás és gyűjtés

Krisztusban szeretett Testvéreim és Híveim!

Közeledik idén is szeptember vége, amikor egyházunkban Szent Jeromosnak, a Szentírás pártfogójának emléknapját Szentírás vasárnapjaként ünnepeljük.

Mit jelent számunkra a Szentírás? „Isten szava ... – mondja Szent Ágoston – Milyen szó ez? Miben áll a nagysága? »Minden általa lett.« Lássátok a művet, és megrendülve csodáljátok azt, aki alkotta.”

Milyen úton érhetjük el, hogy a Szentírás valóban Isten igéjét közvetítse számunkra? El kell kezdeni gyakran olvasni a Bibliát. Elmélkedjük és imádkozzuk át, amit olvastunk.

Ferenc pápa szerint Isten szavát meg kell hallgatnunk, ki kell nyitni szívünket előtte, mert maga Isten az, aki szól hozzánk, megszólít minket, akik hittel hallgatjuk. Isten igéjének hallgatásához nyitott szívre van szükségünk, hogy szívünkbe fogadjuk Isten szavait. Isten beszél, mi pedig hallgatjuk, hogy aztán tettekre váltsuk, amit hallottunk.

Rászorulunk arra, hogy hallgassuk! Élet-halál kérdése ugyanis, amint emlékeztet minket az a találó mondat, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4,4). Arról az életről van szó, amelyet Isten igéje ad nekünk. Tudjuk, hogy az Úr szava nélkülözhetetlen segítség ahhoz, hogy ne tévedjünk el, amint elismeri a zsoltáros, aki az Úrhoz fordulva megvallja: „Szavad lámpás lábam előtt, világosság utamon.” (Zsolt 119,105) Hogyan tudnánk földi zarándok-utunkat járni, megküzdeni annak nehéz-ségeivel és próbatételeivel, ha nem táplál, és nem világosít meg minket rendszeresen Istennek az Igéje?

Nyilvánvalóan nem elég csak a fülünkkel hallgatni anélkül, hogy szívünkbe fogadnánk az isteni ige magvát, lehetővé téve, hogy gyümölcsöt hozzon. Emlékezzünk csak a példabeszédre a magvetőről és a különféle földtípusok szerinti különféle eredményről (vö. Mk 4,14-20). A választ hatékonnyá tevő Lélek működésének olyan szívekre van szüksége, amelyek engedik, hogy Ő meg-művelje oly módon, hogy amit hallottak, a mindennapi élet részévé váljon, Jakab apostol figyelmeztetése szerint: „Legyetek az ige tettekre váltói, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat!” (Jak 1,22). Isten igéje utat jár be bennünk. Meghallgatjuk a fülünkkel, és behatol a szívünkbe; nem marad a fülünkben, hanem el kell jutnia a szívünkbe; a szívünkből pedig továbbmegy a kezünkbe, a jó tettekhez. Ezt az utat járja be Isten igéje: a fülből a szívbe, onnan a kézbe.

Kapcsolatba lépni Isten Igéjével tehát annyit tesz, mint eleven kapcsolatban lépni Krisztussal.

A Zsidókhoz írt levél arra szólít fel bennünket, hogy menjünk együtt, és segítsünk egymásnak meghallani Krisztus hangját (Zsid 3,13). Sokat segít Isten akaratának felisme-résében egy olyan közösség melynek tagjai élik az Igét.

Ferenc pápa a Bibliatársulatok Világszövetségének találkozóján azt kérte, hogy fogjunk össze Isten szava terjesztése érdekében. „Imádkozzunk együtt azért, hogy legyen meg az Atya akarata, dolgozzunk együtt azért, hogy beteljesedjen bennünk mindaz, amit az Úr mondott.”

Főegyházmegyénkben a Szentírás üzenetének terjesztése céljából idén is gyűjtést szervezünk. Hálásan megköszönöm ez alkalommal azt, hogy tavaly ilyenkor kérésemet öntudatosan meghallgattátok, és áldozatosan támogattátok Egyházunk e szolgálatát, hogy általa egyre többen meghallhassák Isten bátorító üzenetét. Sokaknak segítségére tudtunk lenni ezáltal abban, hogy Katolikus Magyar Bibliatársulatunk közvetítésével jutányosan hozzájuthassanak Bibliához, vagy az év során részt tudjanak venni különféle rendezvényeken.

Kérlek ezért benneteket, Kedves Testvérek, lehetőségeitek szerint kapcsolódjatok be idén is adományaitokkal e fontos szolgálatunk támogatásába. Hálás köszönet előre is ezen áldozatotokért!

Emellett természetesen buzdítalak benneteket most is arra, hogy kapcsolódjatok be a jövőben is a különféle rendezvényekbe, melyeket a Szentírás üzenetének mélyebb megismerése céljából szervezünk.

Idén is megszervezzük a Főegyházmegyei Biblia-napot október 27-én, Gyulafehérváron. Buzdítalak benneteket e főegyházmegyei rendezvényen való részvételre. Ünnepeljük idén is együtt a Szentírást. Hadd „terjedjen és jusson dicsőségre egyre szélesebb körben Isten igéje“.

Szentírás vasárnapja alkalmából szeretettel adom mindnyájatokra főpásztori áldásomat és kívánom, hogy gyarapodjatok Isten Igéjének ismeretében!

Ft. Paptestvérek figyelmébe!

A Szentírás vasárnapjára ebben az évben is főegyházmegyei gyűjtést rendelek el a Szentírás üzenetének terjesztése céljából. Isten Igéjének ismertetése, hirdetése elsőrendű feladatunk a lelkipásztori szolgálatban. Külön köszönet azoknak a papoknak, akik előadásokat tartottak a Szentírásról, vagy akik bibliaolvasó csoportokat szerveztek. Köszönetet mondok a Főtisztelendő Paptestvéreknek, hogy az elmúlt esztendőben is öntudatos hozzáállással pártolták fel és támogatták e kezdeményezést. Kérem Paptestvéreimet, szervezzék meg egyházközségükben idén is e gyűjtést. Szeptember 23-án a szentmisék keretében olvassák fel az alább mellékelt körlevél szövegét. Hálás köszönet ezen áldozatotokért! Kérem, hogy a befolyt összeget a főesperesi központokon keresztül összesítve utalják át a Katolikus Magyar Bibliatársulat alábbi bankszámlájára:

Asociaţia Catolică Biblică Maghiară - Cod IBAN: RO65RNCB0003037776090001

Banca Comercială Română SA Alba Iulia

cod fiscal: 8046771

Megbízásunkra idén is megszervezi a Katolikus Magyar Bibliatársulat a Főegyházmegyei Biblianapot, amelyre ez alkalommal Gyulafehérváron folyó év október 27-én kerül sor. Kérem Paptestvéreimet, hogy hozzák híveik tudomására e rendezvényt, és az érdeklődők számára szervezzék meg a részvétel lehetőségét.

A Katolikus Magyar Bibliatársulat (KMB) célkitűzései között szerepel, hogy jutányos áron juttassa el a Szentírást mindazokhoz, akik érdeklődnek Isten Igéje iránt, illetve hogy olyan programokat, lelki napokat szervezzen, amelyek elősegítik a Szentírás teljesebb megismerését. A Katolikus Magyar Bibliatársulat szívesen szervez Biblia-napokat, Biblia-esteket azokon a plébániákon, ahol ezt igénylik.

Mostani körlevelünkhöz is mellékelünk munkavázlatot csoportos szentírásolvasáshoz. Kérem a lelkipásztorokat, hogy Szentírás vasárnapja alkalmából a plébánián szervezzenek az idén is híveik, valamint munkatársaik számára a megküldött vázlat alapján szentírásolvasó csoportos találkozókat.

Jézus követése (Lk 9,57-62)

Amint mentek az úton, valaki megszólította: „Követlek, bárhová mész is.” Jézus azonban ezt mondta: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania.” Egy másikat felszólított: „Kövess engem!” Az így válaszolt: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat.” „Hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat – mondta neki –, te meg menj, és hirdesd az Isten országát.” Egy harmadik ezt mondta neki: „Uram, követlek, de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzam a családomtól.” Jézus így válaszolt: „Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára.”

Magyarázat

A szentírási szakaszt az idei Szentírás-vasárnapra javasoljuk közös szentírásolvasásra a Gyulafehérvári Főegyházmegye plébániai közösségei részére. E közös szentírásolvasás egyben ráhangol a főegyházmegyei Lelkipásztori Terv újabb szakaszára, a Hivatás évére is.

A szöveg három jelenetet mutat be. Ezek a rövid példabeszédek lehetőséget adnak a hallgatóknak, hogy saját magukat felfedezzék az eseményekben, illetve azonosíthassák magukat a szereplőkkel.

Jézus túlzást alkalmaz, hogy kizökkentse a hallgatókat megszokott világértelmezésükből, hogy egy teljesen új nézőpontból szemléljék az életet: a tanítvány szemszögéből, akinek reagálnia kell arra, ahogyan Jézus Isten országát hirdeti.

Hadd temessék el a halottak halottaikat:

• Isten országának útjai nem feltétlenül hozhatók harmóniába a mi emberi útjainkkal. Az elterjedt értelmezés szerint a mondás azt jelenti, hogy a lelkileg halottak temessék el a fizikailag halottakat.

Az eke szarvára:

• a palesztínai könnyű ekéhez ügyesség kell és koncentrált figyelem. Ha a szántóvető hátranéz, a barázda görbe lesz. Aki hátranéz, a már megtett munka irányába és nem afelé, amit még meg kell tennie, az nem tud célja felé tartani.

Alkalmas:

• a mondás megkérdőjelezi várakozásainkat arról, hogy ki alkalmas arra, hogy Isten Országát életébe befogadja.

(Vö. Jeromos-kommentár)

Bibliaóra-vázlat

1. A bibliai szöveg megközelítése

A csoportvezető a résztvevőkkel együtt különféle fogalmakat gyűjt össze a lehetséges utakról és ezeket egyenként felírja lapokra: (pl. bevásárló körút, hegytúra, gyalogtúra, iskolába vezető út, mentőorvos szolgálatban, verseny, látogatás, séta, munkahelyre vezető út…)

            A csoportvezető a lapokat mindenki számára látható helyre helyezi el.

            A résztvevők egymás között a következő kérdésekre próbálnak válaszolni:

•  Melyik út hasonlít a legjobban az én keresztény életutamhoz?
•  Milyen sebességgel haladok? Mennyire sietős az utam?
•  Vannak-e rajta szünetek, megszakítások?
•  Ki(k) a társa(i)m ezen az úton?
•  Mi az, ami fékez vagy teljesen megakadályoz abban, hogy ezen az úton haladjak?
•  Milyen messzire akarok elérni? Mi a célja az utamnak?

2. A bibliai szöveg elmélyítése

A résztvevők (szerepekre osztva) felolvassák a Lk 9,57-62 igerészt. A szöveg elmélyítése a következő kérdések alapján történik:

•  Milyen életutakkal találkozunk a szövegben szereplő egyes emberek életében?
•  Mi akadályozza meg az embereket abban, hogy azonnal kövessék Jézust?
•  Milyen akadályokat nevez meg Jézus az ő követése során?
•  Hogyan végződik a történet?

A csoportvezető összegzi az eredményeket. Egy plakátra rajzol egy utat. Az út egyik felére kerülnek az okok, amiért a résztvevők készek követni Jézust, a másikra az akadályok.

A résztvevők a szöveg alapján közösen elkészítik a plakátot:

•  Mi ösztönözte az embereket arra, hogy Jézust kövessék?
•  Mi akadályozta az embereket abban, hogy Jézust kövessék?

 3. Vigyük magunkkal az Igét

Ha nincs elég idő, lehet az A vagy B változat közül választani.

A változat

A csoportvezető felolvassa a következő Ingeborg Bachmann-idézetet, és arra kéri a résztvevőket, hogy ezzel az „útravalóval” induljanak el a teremben:

„A bensődben a lábaid soha nincsenek úton,
Hanem már megérkeztek.”

A következő impulzusok vezetik a résztvevők sétáját a teremben:

•  Gondold át újra azt az utat, amelyet „saját” keresztény utadnak választottál.
•  Próbáld megtalálni azt a lépést (sebességet), amely a te utadnak megfelel.
•  Van-e az életedben ennél „nagyobb út”?
•  Hol van a cél, mikor szeretnél megérkezni?
•  Megváltozik-e a lépted a „nagyobb út” miatt?

B változat

A csoportvezető felolvassa/felolvastatja Sík Sándor Megértettem, hogy kenyérnek születtem c. versét.

Az elemzett szentírási rész üzenete fényében mindegyik csoporttag gondolkozzék el azon, milyen úton van az istenszolgálat/az Istenről való tanúságtevés tekintetében. Hogyan szánja őt Isten kenyérnek mások számára, és mit kell még átélnie ahhoz, hogy kenyérré, Krisztus igazi tanújává lehessen?

A csoporttagok megosztják egymással gondolataikat/felismeréseiket.

Befejezésként: ima vagy ének (pl. Tüzed, Uram, Jézus).

      Ének meghallgatása: Országút, vigyél haza

Sík Sándor: Megértettem, hogy kenyérnek születtem