Legfrissebb tartalmak

1935-ben Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita szerzetesek életre hívták a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Titkárságát (KALOT), a népi Magyarország megteremtéséért fáradozó agrárifjúsági mozgalmat. Három évre rá a mozgalom legényegyletté alakult át, nevében pedig a Titkárság szót Testületre cserélték. A KALOT 1941-ben indult el Csíksomlyón, Erdély első komoly népfőiskolai tevékenységeként. Erre emlékeztek tegnap kerekasztal-megbeszéléssel és kis ünnepséggel.

A fentebbi címmel tartott előadást a múlt héten Farmati Anna, a szociális testvérek kerületi elöljárója, a Vasárnap hetilap szerkesztője a római katolikus nőszövetség dísztermében.

Miért fontos, hogy a kulturális világörökség része legyen a csíksomlyói búcsú? Ezen sokan elgondolkoztak a sajtóban néhány héttel ezelőtt megjelent cikkek nyomán. Olyat is lehetett olvasni, miszerint éppen a nemzet legnagyobb búcsújáróhelyének őrzői, a csíksomlyói ferencesek zárkóznának el a témától. Pedig csupán arról volt szó, hogy a csíksomlyói ferencesek nem látták, nem olvasták azt a szakértői jelentést, amelynek alapján szeptemberben a Románia Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumához tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság elfogadta a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi világörökségének listájára való jelölését. Egyik cikk hivatkozott a másikban olvasottakra, a „talánok” sorozata végül félreértésekbe, félremagyarázásokba csúszott. Ezt az erdélyi ferencesek elöljárója, fr. dr. Orbán Szabolcs is így látja. Az első és legfontosabb dolog az, hogy ebben az egész ügyben sok félreértés, illetve kommunikációs hiányosság van, amiben részben mi is, illetve személyesen én is hibás vagyok, amit még tetéztek a sajtóbeli félreértelmezések is – szögezte le elsőként, amikor a témában megkerestük. Időközben Csiszér Albert brassói plébánostól is érkezett egy aggodalommal és kérdésekkel teli hozzászólás.

Ezért s a kiegyensúlyozott tájékoztatás kedvéért vállalkoztunk arra, hogy olvasóinkkal a tényeket ismertessük, s ezekről a fölösleges indulatokat leválasszuk.

SZERETETTEL – Az ajándékozás módjára kellene elsősorban odafigyelni
Mürai Szent Miklós titokban ajándékozott meg egy apát, hogy három lányát tisztességgel férjhez adhassa. A hagyomány ma is él, a dombnyi műanyag játék és édességkupac viszont nem biztos, hogy a néhai püspök szellemét tükrözi.
Alma, dió, esetleg zokni – még ma is van olyan gyermek, aki ehhez hasonló meglepetést kap a Mikulástól, bár a szülők, nagyszülők egy része a hitelfelvételtől sem riad vissza, hogy ajándékot vásároljon a téli ünnepek alkalmával. A gyermekek viszont sokszor kis apróságnak is örülni tudnak, és azt is megértik, ha a Mikulás lehetőségei korlátozottak. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek általában könyvet, gyümölcsöt, cukorkát kapott Mikulásra, és nem méltatlankodott. „1946-ban, az úgynevezett felszabadulás után két évvel születtem, így kezdetben minden nagyon szerény volt – emlékezett vissza gyermekkorára a főpásztor. – Hittem a Mikulásban, hogy Szent Miklós érkezik ilyenkor, és rejti el az ajándékokat.”