D. a J. Kr.!
Valamennyi Plébánia Hivatalnak
Székhelyükön
Szám: 1717 - 2007.
Szent Erzsébet-napi gyűjtés
Főegyházmegyénkben a Caritas minden évben, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe előtti vasárnap, idén november 18 - án, gyűjtést rendez. Figyelmünk középpontjában ezúttal a magányos, idős személyek állnak, rajtuk szeretnénk segíteni. Ezúton kérem Tisztelendő Testvéreimet, az alábbi felhívást olvassák fel 2007 november 11 - én, a szentmisék hirdetésének keretében. A begyűlt adományokat a következő bankszámlára kérjük utalni: RO42 RNCB 1100 0000 0046 0034. Ezúton kérem Tisztelendő Testvéreimet a Caritas alkalmazottaival, ill. főesperességekkel való közreműködésre.
Közreműködésüket előre is hálásan köszönjük.
Tisztelendő Testvérek, Kedves Hívek!
A már hagyományossá vált Árpádházi Szent Erzsébet-napi gyűjtés idei célcsoportja a magányos, idős emberek. A Főegyházmegyei Caritas idén különös figyelemmel fordul feléjük.
Az európai és hazai társadalomban az idős emberek számának jelentős növekedése nem csupán statisztikai és demográfiai tényszerűség, hanem egyben komplex kihívás is.
Életük alkonyát élő testvéreink gyakran nem csupán koruk adta korlátaikat és végességüket kénytelenek megtapasztalni. Előrehaladott koruk pszichoszociális valósága is komplex és többszörösen terhelt.
Gyakran jelent személyes problémát a munkahely vagy foglalkoztatottság hiánya. Céltalannak és üresnek érzik mindennapjaikat. Sok esetben a családtagok hiánya, más helységbe vagy országba költözött gyerekek, elhalálozott házastárs okoz elmagányosodást és depressziót. Az előrehaladottabb korral járó betegségek többszörösen is gondot jelentenek. Egyrészt probléma a fizikai szenvedés, a biológiai korlátozottság tudomásul vétele és beépítése a mindennapokba. A különböző betegségek, az elöregedéssel járó fizikai és biológiai elesettség és fájdalom lényegesen korlátozza az addigi mozgás- és életteret, mintegy beszűkítve azt. Ugyanakkor, befolyással van az érintett személyek társadalmi életére is. Akadályozzák, vagy egyenesen lehetetlenné teszik a társadalomban, családban addig vállalt szerepek gyakorlását. Ezzel beindul a társadalomtól való elszigetelődés egy olyan folyamata, amelyből az érintettek saját erejükből rendszerint nem találnak kiutat.
A felsorolt problémakomplexust nagyon sok esetben az anyagi eszközök hiánya koronázza és teszi nehezen elviselhetővé. Az elmúlt évek szociális és pénzügyi politikája különösen ezen a téren hagyott sok kívánnivalót maga után. Az ilyen irányú intézkedések, pl. nyugdíjemelés, vagy nyugdíjkiegyenlítés csak jelképes intézkedés maradt, hiszen gyakorlatilag elenyésző az ezen a téren nyújtott reális segítség. A hétköznapok szintjén ez a tényállás gyakran drámai arculatot ölt. Nem kevés azon idősek száma, akik messze a létminimum alatt élnek, így koruk adta terhek mellett egzisztenciális aggodalmak is nehezednek rájuk.
Idős testvéreink élete és különösen anyagi helyzetük alakulása tükörképe az elmúlt évek szociálpolitikai változásainak, amely a gazdasági helyzet változásainak függvénye. Így ők képezik a társadalom egyik olyan rétegét, amely legérzékenyebben érintett az említett események által.
Idős, magányos testvéreink sokszorosan segítségre szorulnak. A ma teherviselésre alkalmasabb generációk kötelessége rajtuk segíteni, terheiken enyhíteni.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye Caritas - szervezete és munkatársai idén megkülönböztetett figyelemmel fordulnak idős, magányos, szükséget szenvedő testvéreink felé. Feladatuknak nem csupán a rászorulók anyagi természetű megsegítését tekintik, hanem olyan támogatást is szeretnénk nyújtani, amely az érintettek életminőségét más területen is javíthatná.
A „segítsen nekünk, hogy mi másokon segíthessünk” mottó nevében kérjük a kedves híveket, hogy adományaikkal támogassák magányos, idős testvéreinket.
Adományaikat Isten fizesse!
Köszönetem kifejezéseként fogadják szeretettel főpásztori áldásomat.
Gyulafehérvár, 2007. november 11.
†György s.k.
érsek