Keresztény ifjak hétvégéje Csíksomlyón

„Legfontosabb tudni alázatot gyakorolni a mindennapokban"

Véget ért az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, közismertebb nevén a CSIT. A rendezvényzáró interaktív szentmise fő üzenetét útravalónak szánták az egyházi elöljárók: arra emlékeztették a résztvevőket, hogy igaz ugyan, Isten alkotásaként, egyedi, tökéletes mesterművek, de fontos alázatosnak maradni és a mindennapi életben megmutatni azt, amit magukkal visznek a találkozóról.

Annak ellenére, hogy a vallási rendezvény egy időben zajlott a Marosvásárhelyen tartott Félsziget Fesztivállal, közel 300 fiatal vett részt a hétvégi találkozón – számoltak be a szervezők.

Kovács Attila csíksomlyói plébános elmondta, összesen 270-en regisztráltak a rendezvényre főként a főegyházmegye területéről, de érkeztek fiatalok Nagyváradról, Temesvárról és az ország más pontjairól is. A plébános szerint a résztvevők száma meghaladta a 300-at is, hiszen a Csík környékéről érkezettek nem jelentkeztek be hivatalosan, ugyanakkor sok érdeklődő csatlakozott utólag egy-egy foglalkozáshoz, programhoz.

A Nagyváradi Egyházmegye püspöki titkára, főtisztelendő Vakon Zsolt előadását vastapssal díjazták a jelen levő fiatalok. A szombat délután az alternatív programoké volt, így sor került többek között keresztény meditációra, pantomimjátékra, gyöngyfűzésre, akadályversenyre, tereptúrára négykerekű motorokkal, kiscserkész-foglalkozásokra, valamint néptánc- és népdaltanításra is.

Sikeres újításnak bizonyult a szombat esti szabadtéri koncert, amelyen a felvidéki CRUX zenekar játszott könnyűzenei, pontosabban rockzenei stílusban különböző keresztény dalokat. Az előadás teljes mértékben elnyerte a közönség tetszését. „Számomra minden CSIT pozitív tapasztalattal, örömmel zárul. Feltölt... Miközben szeretnénk, hogy a résztvevők feltöltődjenek, ők is feltöltenek bennünket. Ez az összetartozás tudata, és csak közösségben lehet megtapasztalni" – összegezte Kovács Attila csíksomlyói plébános.

„Nekem nagy élményt jelentett az idei CSIT, mert közelebb kerülhettünk Istenhez. Emellett nagyszerűek voltak a programok, a koncert is" – mondta egyik csíkszépvízi résztvevő. A szervezőként tevékenykedő Szőcs Norbert szintén sikeresnek ítélte meg a rendezvényt. „Nekem leginkább a cserkészet tetszett, mert közelebb hozta az embereket egymáshoz" – fogalmazott, majd hozzátette: „Idén különösen jó csapat jött itt össze, annak ellenére, hogy sokban különbözünk egymástól, teljes mértékben együtt tudtunk lenni lélekben."

Az ifjúsági találkozó szervezési nehézségeiről szólva, tekintetbe véve az éppen tomboló gazdasági válságot, a főszervező-plébános kiemelte, hogy – úgy mint mostanáig minden évben – idén is sikerült előteremteni a szükséges összeget. „Az ezelőtt három évvel kialakított partnerségi viszonynak eleget téve, a költségek nagy részét rendszeresen biztosítja Hargita Megye Tanácsa. Dicséretes, hogy a megyei tanács megkülönböztetett figyelmet fordít a keresztény fiatalok nevelésére, hiszen ez tudja szavatolni a kősziklára épülő jövőt" – fogalmazott Kovács Attila plébános.

Hompoth Loránd, Hargita Népe, 2010. augusztus 30.


Közelebb kerülni Istenhez

Interaktív szentmisével zárult augusztus 29-én, vasárnap délután a 34. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT). Annak ellenére, hogy a vallási rendezvény egy időben zajlott a Marosvásárhelyen tartott Félszigettel, közel 300 fiatal vett részt a hétvégi találkozón – számoltak be a szervezők. A 34. CSIT mottója a pasztorális terv általi tematikához igazodott: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, ismertelek, és mielőtt kijöttél anyád méhéből, megszenteltelek”(Jer 1, 5) – ehhez kapcsolódtak a hétvégi foglalkozások, kiscsoportos beszélgetések, előadások is.

Kovács Attila csíksomlyói plébános elmondta, összesen 270-en regisztráltak a rendezvényre, főként a főegyházmegye területéről, de érkeztek fiatalok Nagyváradról, Temesvárról és az ország más pontjairól is. A plébános szerint a résztvevők száma meghaladja a 300-at is, hiszen a Csík környékéről érkezettek nem regisztráltak be hivatalosan, emellett sok érdeklődő csatlakozott utólag egy-egy foglalkozáshoz, programhoz.

A nyitószentmisét péntek este tartották a csíksomlyói Kegytemplomban, amelyet Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrált. A késő esti szentségimádást idén a sepsiszentgyörgyi fiatalok és Bajcsi Tibor, a gyergyóremetei fiatalok és főtisztelendő Csűdör Imre atya, valamint a Remény zenecsoport vezette. A nagyváradi egyházmegye püspöki titkára, Vakon Zsolt szombaton tartott előadást – amit vastapssal köszönt meg a fiatalság. A püspöki titkár a Jézussal és Istennel való kapcsolatról beszélt. „Jézus minden követ megmozgat, hogy megkeressen minket, hogy megérinthessen bennünket. Maga az Isten keresi az embert, maga az Isten az, aki keres bennünket!” – hangsúlyozta Vakon Zsolt.
A szombat délután az alternatív programoké volt, így sor került többek között keresztény meditációra, pantomimjátékra, gyöngyfűzésre, akadályversenyre, quadozásra, cserkészfoglalkozásokra, valamint néptánc-népdal tanításra is. Kovács Attila szerint a szombat esti szabadtéri koncert igazi újítás volt, hiszen a felvidéki CRUX zenekar keresztény dalokat adott elő „rockos stílusban”, ami igencsak elnyerte a közönség tetszését. „Számomra minden CSIT pozitív tapasztalattal, örömmel zárul. Feltölt. Miközben szeretnénk, hogy a résztvevők feltöltődjenek, ők is feltöltenek bennünket. Ez az összetartozás tudata, és csak közösségben lehet megtapasztalni” – összegezte a csíksomlyói plébános. Kérdésünkre, hogy befolyásolja-e a gazdasági válság a hasonló, ifjúsági találkozókat, Kovács Attila plébános elmondta, minden évben igyekeznek előteremteni a szükséges összeget, és a három éve kialakított partnerségi viszony következtében a költségek nagy részét átvállalja Hargita megye Tanácsa. „A megyei tanács megkülönböztetett figyelmet fordít a keresztény fiatalok nevelésére, hiszen ez tudja szavatolni a kősziklára épülő jövőt” – fogalmazott a plébános. Az idei rendezvény összköltségvetése közel 16 ezer lej volt.

A vasárnapi zárószentmise fő üzenete útravalóként szolgált a fiataloknak. Az egyházi elöljárók felhívták a figyelmüket arra, hogy mivel Isten alkotta őket, egyedi, tökéletes mesterművek, de fontos, hogy alázatosak maradjanak, és mindennapi életükben próbálják megmutatni azt, amit magukkal visznek a CSIT-ről.

„Nekem nagyon jó élmény volt az idei CSIT, mert közelebb kerülhettünk Istenhez. Emellett nagyszerűek voltak a programok, a koncert is” – mondta Husza Bobi, aki Csíkszépvízről érkezett a találkozóra. Szőcs Norbert, aki szervezőként vett részt az idei CSIT-en, szintén sikeresnek ítélte meg a rendezvényt. „Nekem leginkább a cserkészet tetszett, mert közelebb hozta az embereket egymáshoz” – fogalmazott.

Voltak olyan résztvevői a találkozónak, akik hálásak voltak azért, mert egyáltalán létrejött a CSIT. „Jó volt a találkozó, együtt voltunk, és tényleg itt voltunk, lélekben is. Számomra az volt a legfontosabb idén, hogy bár mindannyian különbözünk, sikerült elfogadni a társaimat is. Van egy lelkes csapat, és végre lett egy jó CSIT” – ecsetelte a Krónikának Rajka Mária Kolozsvárról.

Szerző(k): Forró Gyöngyvér, Krónika, 2010. szeptember 3.


CSIT 2010

Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, ismertelek, és mielőtt kijöttél anyád méhéből, megszenteltelek (Jer 1,5)

 

Ha augusztus utolsó hétvégéje, akkor CSIT! – hirdette a régi mottó. És bár az utóbbi években nem annyira erőteljes ez a felhívás, még mindig szól és megszólít. Rendszerint több száz fiatal vesz részt a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón, és ez az idén sem volt másként. Augusztus 27–29. között a csíksomlyói plébánia az immár XXXIV. CSIT-nek adott otthont.

A péntek esti nyitó szentmise a kegytemplomba gyűjtötte a résztvevőket, ahol Tamás József segédpüspök gondolatai indították a mottóban megfogalmazott hivatás és istenszeretet értelmezését. Ezt másnap a meghívott előadó, Vakon Zsolt, a nagyváradi egyházmegye püspöki titkára folytatta. Előadásait az Istennel való kapcsolat témájában tartotta: az Isten keres és ismer engem korlátaimmal és képességeimmel együtt, de én keresem és ismerem-e őt? Mi a szerepem az egyházban? És hogyan vállalom fel a közösségi életet? Erről beszéltek  a kiscsoportos együttlétekben a fiatalok, majd alternatív programokból választhattak. A meditációs imamód, tematikus táncok, kézművesség, festés, akadályverseny, játék és természetjárás mellett nagy népszerűségnek örvendett az ATV kipróbálásának lehetősége. Az első esti szentségimádásban megfogalmazott hála jegyében, a Remény csoport zenéjével tartották a szombat esti szentmisét is, ahol Tamás Barna főegyházmegyei ifjúsági referens beszélt a célról – és a célba érésről. A felvidéki CRUX együttes a szabadtéri színpad köré, illetve a tábortűz mellé gyűjtötte a résztvevőket. Koncertjük rendkívüli élményt jelentett mindenkinek.

A találkozó tetszett a fiataloknak. Aktívan részt vettek a programokon, reggel zsolozsmán, este szentmisén – vasárnap délelőtt pedig lelkesen tapsoltak, alátámasztva a kiértékelésben elhangzó örömöket. Orbán Szabolcs ferences provinciális celebrálta a CSIT záró szentmiséjét, a közösségben tudatosan biztatva egymást Isten jelenlétére – jó, hogy vagyunk. Jó az, ahogy vagyunk.

A hagyományhoz híven a CSIT-et a felcsíki ifjúsági lelkészség és a főegyházmegyei ifjúsági lelkészség közösen szervezi. Nekik köszönhetően került sor az idei CSIT-re is.

S mint minden találkozónak, a CSIT-nek is mottója volt, ez fogta össze és formálta az együttlétet. A pasztorális év a misztérium jegyében a szeretetről szól. A szeretetről sokszor és sokféleképpen, gyakran érzelgősen beszélnek. Az embereknek már nincs igazi szeretettapasztalatuk, félnek a szeretettől, félnek azt elfogadni. Nem értjük, mit jelent az, hogy Isten szeret. Mert a szeretet először is elfogadás. Mielőtt léteztünk volna, Isten akart öröktől fogva. Ebben működünk közre. Ő igent mondott a létezésünkre. Mi is mondjunk igent a létre. Mert ő ismer minket, kategorizálás és címkék nélkül. Mindennél becsesebb szemében az ember, aki prototípus. Mindenki első és utolsó a sorozatban. Ezen gondolatoknak adott hangot a mottó magyarázása közben Kovács Attila csobotfalvi plébános, a CSIT főszervezője, aki így búcsúzott: „Igen nagy szeretettel vártunk ide haza, Csíksomlyóra, és mindig hazavárunk”.

 

Rajka Mária, Vasárnap