2015.03.09
A romániai iskolások 88 százaléka számára kérték a szülők a pénteki határidő lejártáig a részvételt a választható tantárggyá minősített hittanórán Sorin Cimpeanu román oktatási miniszter jelentése szerint. Az MTI tudósítása:
Az alkotmánybíróság tavaly novemberben meghozott döntése szerint sérti a lelkiismereti szabadságot az iskolák azon gyakorlata, hogy a hittant a kötelező tanrend részeként kezelik és azoknak a szülőknek kell kérvényt írniuk, akik nem akarják gyerekeiket hittanra járatni. Most megfordult a helyzet: a tanulók jövő héttől kezdődően csak akkor részesülnek vallásoktatásban, ha azt írásban kérvényezte a szülő.
Az alkotmányossági óvást egy szülő nyújtotta be az oktatási törvény ellen. A taláros testület igazat adott a panaszosnak és érvénytelenítette az oktatási törvény azon cikkelyét, amely szerint a tanulónak „lehetősége van felmentést kapni a hitoktatás alól, ha azt gyámja írásban kérvényezi, és ebben az esetben tanulmányi átlagában ez a tantárgy nem szerepel”.
Az alkotmánybíróság indoklásában megállapította: maga a törvénycikkely is arra utal, hogy a hittan valójában választható tantárgy, viszont az már sérti a lelkiismereti szabadságot, hogy a gyerekek automatikusan vallásos nevelést kapnak az állami iskolákban, akkor is, ha azt a szülők nem kérték. A román alaptörvény 29. szakasza szerint senki sem kényszeríthető arra, hogy valamely meggyőződésével ellentétes valláshoz csatlakozzék.
A bukaresti parlamentnek az alkotmánybíróság indoklásától számítva 45 napja volt arra, hogy az alkotmányellenesnek bizonyult törvénycikkelyt kiigazítsa, de ez még nem történt meg. Ezt előre látva az oktatási tárca meg akarta előzni, hogy a joghézag törvénytelenné tegye az iskolai hittanórákat, ezért péntekig adott határidőt a hittanoktatást óhajtó szülőknek arra, hogy kérvényt nyújtsanak be az iskolákban.
A 2 millió 365 ezer romániai iskolás közül péntek délig 2 millió 82 ezret írattak be hittanra. A 133 ezer iskolai felkészítő osztályba jelentkező gyerekek esetében 124 ezer szülő igényelte a hittant.
Romániában a lakosság 86 százaléka tagja az ortodox egyháznak. Az országban több mint 18 ezer templom van, míg az általános iskolák száma nem éri el az ötezret, a kórházaké pedig négyszázat.
A kisebbségi egyházak hívei számára felekezetüknek megfelelő hitoktatást biztosítanak Romániában. A magyar tannyelvű iskolákban bevett gyakorlat, hogy az egyes osztályok diákjai vallásuk szerint három-négy kisebb csoportra oszolva vesznek részt a különböző egyházak és felekezetek hitoktatói által tartott hittanórákon.
Hargita megyében, ahol a legnagyobb a magyar lakosságarány, a tanulók 95 százalékát íratták be hittanra.
Magyar Kurír
93 százalékos a vallásóra-igénylés Hargita megyében
Hargita megyében a tanulók 93,58 százaléka számára igényelték a szülők a hitoktatást a péntek délelőtt tíz órai adatok szerint.
Pénteken járt le a határidő az iskolások vallásórán való részvételének az igénylésére, a szülők, gyámok március 6-ig adhatták le erre vonatkozó kérvényüket. Bogos Mária, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős munkatársa péntek délután az igényléseket összesítő elektronikus rendszer működési gondjai miatt az aznap délelőtt tíz órai helyzetet ismertethette, aszerint a megyében 37 435 diák számára kérték a szülők a vallásoktatást. A megyebeli tanintézetekbe összesen 39999 diák jár.
A vallásoktatást az alkotmánybíróság egy korábbi, a tanügyi törvény vonatkozó előírását alkotmányellenesnek minősítő döntése nyomán kellett tanév közben kérjék a szülők gyermekeik számára. A döntés értelmében ezután nem azon szülők kell kérvényt nyújtsanak be az iskolához, akik nem kívánják gyermekeiket hittanórára járatni, hanem azok, akik szeretnék az iskolai vallási nevelést gyermekük számára. Az oktatási tárca közleménye szerint országszinten pénteken este hat óráig a tanulók 89,75 százaléka számára kérték szüleik a vallásoktatást. A tárca tájékoztatása szerint az igények felmérésre megszabott március 6-i határidő után is, folyamatosan lehetőségük van a szülőknek kérni a vallásoktatást gyermekük számára.
R. Kiss Edit, Székelyhon.ro, 2015.03.08.
Vallásoktatás igényelve
Negyvenezer Hargita megyei diák közül már több mint 32 ezer tanuló számára igényelték a vallásoktatást: két nappal az iskolai vallásórák kérvényezésére megszabott határidő lejárta előtt a megyebeli iskolások közel nyolcvan százalékának szülei fejezték ki erre vonatkozó kérésüket. A szülők túlnyomó többsége római katolikus vallásoktatást igényelt.
Az iskolai vallási nevelés igénylésére pénteken jár le a határidő. Szerdáig a megyebeli iskolás gyermekek 79 százaléka számára kérvényezték szüleik a vallásórák folytatását.
Március 6-ig tehetik le az iskolákban a szülők a kérvényeket, ha azt akarják, hogy gyermekük továbbra is részesüljön vallási oktatásban, nevelésben. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a tanügyi törvény azon előírását, amely a hittanórákon való részvétel alóli felmentést szabályozta. Ennek következményeként ezután nem akkor kell kérvényt benyújtani az iskolákhoz, ha a szülő nem akarja gyermekét hittanórára járatni, hanem abban az esetben, ha igényli gyermeke számára az iskolai vallásos nevelést. Az alkotmánybíróság döntése értelmében módosítani kell a tanügyi törvényt, azonban még mielőtt a parlament elkészítette volna javaslatát a módosításra, az oktatási tárca már elrendelte, hogy gyűjtsék össze az iskolák a szülők igényléseit a vallásoktatásra vonatkozóan. Amint azt Bogos Mária, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős munkatársa korábban pontosította, a vallásoktatás előkészítő osztálytól tizenkettedik osztályig továbbra is a törzsanyag része marad, de a szülőknek jelezniük kell, ha szeretnék, hogy gyermekük részt vegyen ezeken az órákon. A most benyújtott szülői igénylések a jelenlegi tanévre érvényesek – közölte érdeklődésünkre a szaktanfelügyelő.
Az iskolákban egy számítógépes programba vezetik be a szülők által a vallásórákért letett kérvényeket, így a tanfelügyelőségen követni tudják az igénylések alakulását. Bogos Mária csütörtökön közölte, szerdáig Hargita megyében a diákok 79 százaléka számára kérték szüleik, illetve gyámjaik a hittanórák biztosítását. Eszerint a mintegy negyvenezer megyebeli diák közül több mint 32 ezer tanuló számára igényelték eddig a szülők a hittanórákat – részletezte a szaktanfelügyelő. Kifejtette, tapasztalataik szerint például egy városi iskolában osztályonként egy-két olyan gyermek van, akik szülei nem fogják kérni a hittanórákat, és több esetben ezen gyermekek családja olyan vallást gyakorol, amely nem szerepel a Romániában elismert 18 vallás között.
Bogos Mária elmondta, az eddigi igénylések alapján már az is kijelenthető, hogy a meghatározatlan időre alkalmazott vallástanárok Hargita megyében nem fogják elveszíteni az állásukat. Az alkotmánybírósági döntés nyomán ugyanis az az aggály is felmerült, hogy ha nem kérvényezi minden, eddig vallásórára járt gyermek szülője a további hitoktatást, akkor állás nélkül maradhatnak pedagógusok. Az egyes tanárok óraszámai viszont esetenként csökkenhetnek – tette hozzá a szaktanfelügyelő. Megtudtuk, Hargita megyében római katolikus vallásoktató számára 52 állás van jóváhagyva ebben a tanévben, az ortodox vallásoktatók számára pedig 17.
A szülők túlnyomó többsége római katolikus vallásoktatást igényelt gyermeke számára. Aurora Parfeni főtanfelügyelő-helyettes egy korábbi összesítést boncolgatva rámutatott, 30.138 letett kérés közül 20.325-ben kértek római katolikus hittanórát, 4523 szülő igényelt ortodox vallásórát, 3245 szülő református vallási oktatást és 1888 szülő unitárius vallási nevelést gyermeke számára. Kisebb, néhány tízes nagyságrendben előfordulnak ugyanakkor olyan kérvények is, amelyekben Jehova tanúi, pünkösdista, baptista, görög katolikus vagy adventista vallási nevelést kértek a szülők gyermekeiknek.
Hogy a vallásoktatást újra kell-e igényelni következő tanév kezdetén, még nem tudni, a várt törvénymódosítás kell tartalmazza az erre vonatkozó információkat.
R. Kiss Edit, Székelyhon.ro, 2015.03.06.
Maradnak a vallásórák Marosvásárhelyen
Bár a hivatalos, a tanfelügyelőségre és a szakminisztériumhoz küldött végleges adatok még nincsenek meg, az általunk megkérdezett iskolaigazgatók azt nyilatkozták, hogy az idei tanévben kevés gyermek marad ki a vallásórákról. Közben a napokban a vallásoktatás fontosságáról tárgyalt a Romániai Vallási Felekezetek Konzultatív Tanácsa Bukarestben, amely azt kérte, hogy ne kelljen minden tanév elején megújítani a vallásoktatásra vonatkozó kérvényt.
A legtöbb szülő továbbra is szükségesnek tartja gyereke számára az iskolai vallásoktatást
Az alkotmánybíróság döntése nyomán a szülők a tanév közepén kellett kérvényezzék, hogy gyermekük részt vegyen a vallásórákon. A szülők március 6-áig ki kell töltsenek egy kérvényt, amely az idei tanévi hitoktatásra vonatkozik, és egy másikat, amelyik a jövő tanévre érvényes. Tudomásunk szerint a marosvásárhelyi iskolák mindenikében osztályfőnöki óra előzte meg a kérvények kitöltését.
A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Gimnáziumban a magyar tagozaton tanuló diákok szüleinek nagy többsége továbbra is fontosnak tartotta, hogy gyermeke részt vegyen a református vagy római katolikus vallásórákon. Szilágyi András aligazgatótól megtudtuk, hogy bár az osztályfőnököktől most összesítik a kitöltött kérvényeket, a szülőértekezlet utáni beszámolókból kiderül, hogy kevesen léptek vissza, legtöbben mind az idei, mind az elkövetkező tanévben igénylik a vallásoktatást. „A szülők továbbra is igényt tartanak erre az órára, tantárgyra, s megértették, hogy a kérvény kitöltése formaság, amelynek eleget kell tenni” – mondta az aligazgató.
A Művészeti Középiskola aligazgatója, Ávéd Éva érdeklődésünkre elmondta, továbbra is van érdeklődés a vallásórák iránt, a szülők pozitív hozzáállást tanúsítottak. Csupán a zeneszakos tizenkettedikesek kérték testületileg, hogy maradjon el a vallásóra, arra hivatkozva, hogy túlzsúfolt a programjuk, s nagyon sokat kell gyakoroljanak a hangszereken is.
A Gheorghe Sincai Szakközépiskola aligazgatója, György Enikő portálunknak elmondta, hogy a szülők nagy része igényelte a vallásoktatást, de voltak egyesek, akik nem tartanak tovább igényt erre. „Pontos adatok még nincsenek, de azt már tudjuk, hogy tömeges lemondások nincsenek, így továbbra is minden osztályban megtartják majd a református vagy római katolikus szaktanárok a vallásórát. Szerettünk volna unitárius vallásórát is beindítani, de ez nem sikerült, mert iskolaszinten csak kilenc diák tartozik ehhez a felekezethez. Az adatok összesítése után tárgyalunk majd arról, hogy szükség van-e az órarend módosítására, hogy a vallásóra az első vagy az utolsó óra legyen, hogy akinek szülei nem kérvényezték, azok ne kelljen ezen részt vegyenek” – mondta az aligazgató.
A Romániai Vallási Felekezetek Konzultatív Tanácsának hétvégi bukaresti ülésén, amelyet Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek vezetett, a jelenlevők azt kérték, hogy oly módon módosítsák a törvényt, hogy ne kelljen a szülőknek, vagy a már felnőtt iskolásnak minden évben kérnie, hogy a vallásórákon részt vehessen. Csak abban az esetben kelljen új kérvényt benyújtson, ha már nem akar ezzel a lehetőséggel élni, vagy módosítani szeretné a kérvényt. Így a szülőket is mentesítik az alól, hogy évente újra kérvényezzék a vallásoktatást, mint tantárgyat, valamint az iskolákat is tehermentesítik, hiszen nem kell minden tanév elején körülbelül kétmillió kérvényt iktassanak. Kérésükre hivatalos választ még nem kaptak.
Simon Virág, Székelyhon.ro, 2015.03.04.