A 300 esztendős nagyszebeni ferences templom újramegáldása

A nagyszebeni ferences templom a város legrégebbi katolikus temploma, amelyben ma is rendszeresen szoktak szentmiséket végezni.

Nagy és küzdelmes múltra tekint vissza ez a templom. Csak annyi bizonyos, hogy reformáció előtti. Építési idejéről nem maradt fenn adat. Az Apáca utcában állott, 1556-ban tűzvész pusztította. Ezután befödték és raktárként használták. (Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek).

A reformáció után a ferencesek voltak az elsők, akik megpróbáltak Nagyszebenben letelepedni. Nagy segítségük volt az osztrák hadsereg óhaja, hogy Nagyszebenben legyen egy katolikus templom, amely a tisztek temetkezési helyéül szolgáljon. Az első lépést erre gróf Johannes Boussy Rabutin parancsnok tábornok tette meg 1702-ben, mikor a városi tanács teljes ülésén, az ún. Nonnen Kirchét, melyet 175 éve raktárként használtak, adják át erre a célra. Kérése süket fülekre talált.

Több szerencsével járt az ügyben gróf Stefan Steinville tábornok, akinek gróf Kornis Zsigmond erdélyi főkormányzó és sok tisztviselő jelenlétében a templom és zárda kulcsait 1716. február 12-én a város nevében átadták. A tábornok a már átadott templomot P. Antonius Schirmer gondjaira bízta. P. Schirmer a templomot rövid idő alatt annyira rendbe hozatta, hogy az első szentmisét 1716. június 13-án, a tábornok költségén készült ideiglenes Páduai Szent Antal-oltárnál a tábornok, a gubernátor és sok más főúr és katolikus hívő jelenlétében elvégezhették.

Ennek az eseménynek a 300 éves jubileumát ünnepli a plébániai közösség június 13-án, du. 6 órakor főpásztori szentmisével és a restaurált templom benedikálásával.

Raicea Onoriu-Oscar főesperes-plébános
Fotók: Puskás Attila