Ballagási pillanatképek

Marosvásárhelyen együtt ballagtak három iskola diákjai, akik azonban egy épületben tanultak: a Bolyai Farkas Gimnázium, a Református Kollégium és a Katolikus Líceum végzősei. A vártemplomban tartott ünnepség során beszédet mondott egy-egy katolikus, unitárius, majd a református lelkész, valamint a diákok képviselői, a felszólalások között kórusművek és versek hangzottak el. Ezt követően az iskola épületében megtartott osztályfőnöki órákkal, ezt követően az udvaron az igazgatók és a meghívottak beszédeivel és a díjak átadásával folytatódott az ünnepség, majd a hagyományos végzősfelvonulás következett, amikor a végzősök a Bolyaiak szobrát megkerülve visszatértek az iskola udvarára. A záró mozzanat az iskolazászlók átadása volt a XI-eseknek. A katolikus líceum zászlóját átadása előtt Hajlák Attila segédlelkész szentelte meg. Tamási Zsolt igazgató beszédében többek között így szólt a katolikus osztály ballagó diákjaihoz: „Felnőttetek ahhoz a történelmi feladathoz, hogy ti legyetek a híd a felszámolásra ítélt múlt és a reménybe vetett jövő között. Hogy híd legyetek azon osztályok között, akiknek egy évtizede ad otthont a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, s azok között, akik 1948 után most újraindítják a marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumból kiinduló nemzedékek sorát. […] Mert áldott állapotban van az iskolánk, a fogamzás és a születés közti áldott állapotban. Iskolánk megfogant, s köszöntöttük is a tanév kezdetén, de még születés előtt áll, az újjászületés előtt.”

A csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban 89 diák ballagott május 30-án. Az ünnepségen részt vett Tamás József segédpüspök is, aki a végzősöket a talentumaik kamatoztatására buzdította. A nap hálaadó szentmisével kezdődött, Márton Áron és Mailáth Gusztáv Károly püspökök szobrának megkoszorúzásával folytatódott, ezt követték a köszöntő és köszönő beszédek, valamint a díjazások és az emlékszalagnak az iskolazászlóra való feltűzése.

Gyulafehérváron, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Kisszeminárium udvarán, a ballagási ünnepségen így buzdította az érettségi előtt álló diákokat Gál László igazgató: „Legyetek urai a jövendőnek! Tervezzétek, alkossátok merészen jövőtöket! Legyetek bátrak, de ne féktelenek! Legyetek kitartóak, de ne ostobán makacsok! Legyetek törekvőek, de ne gátlástalanok! Esetleges tévedéseitekből tanuljatok, hogy azok többé ne ismétlődhessenek! Őrizzétek meg szabadságotokat, de ne tévesszétek azt össze a szabadossággal! …S tartsátok meg a törvényt, mert jól tudjátok, hogy a törvény megtart titeket! Legyetek mindig nyitottak a jóra, a szépre – a lelki értékekre! Ezekről megismerhetnek, hogy GMGK-sok voltatok.” A spirituális és egyben osztályfőnök Korom Imre bátorító szavai után a XI-es növendékek búcsúztatták a végzősöket, akik pedig megköszönték az iskolának, az elöljáróknak és a tanároknak mindazokat az értékeket, a sok szépet és jót, amit a Gyulafehérváron eltöltött évek során felhalmoztak. A díjkiosztások során elismerésben részesültek azok a végzős diákok, akik a legjobb szellemi teljesítményt nyújtották az elmúlt évek alatt. Az udvari ünnepséget követte a székesegyházban bemutatott ünnepélyes szentmise, melynek főcelebránsa Marton József nagyprépost, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékánja volt. Beszédében a dékán a bölcsesség megszerzésére intette a ballagókat, kiemelve annak fontosságát különböző élethelyzetekben. A május 30-a mindenkinek felejthetetlen marad: a könnyes szemű szülőknek, az izguló ballagóknak, de a rájuk büszke nevelőknek és tanároknak is, mert tudjuk, hogy igaz, amit a végzős osztály mottója állít: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.” (Róm 8,28) (Korom Imre)

Gyimesfelsőlok egyik legnagyobb, legszínesebb ünnepségét tartották meg május utolsó szombatján Erdély legkeletibb magyar nyelvű líceumában. A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum diákjai csodaszép népviseletükben ballagtak el. A két tizenkettedik osztály mellett a nyolcadikosok is ballagtak, akik azonban jövőre is az iskola diákjai lesznek, így számukra csupán lezárul egy szakasz és látszik már a folytatás. A hagyományokhoz híven a két végzős osztály lóháton vonult végig a falun, őket kísérte szekéren a többi osztály. Ezzel a felvonulással sikerül az egész települést megmozgatni és bekapcsolni az iskola ünnepébe. A lovas felvonulást követően szentmisével kezdődött az ünnepség, amelyet Vass Nimród gyimesfelsőloki plébános celebrált és a szentbeszédet az iskolaalapító, Berszán Lajos mondta. A szentmise után a ballagók megtették utolsó útjukat az iskola folyosóján, majd meghallgatták a jókívánságokat az iskola igazgatója, a főtanfelügyelő, polgármester, majd a XI. osztály képviselője részéről. A hagyományokhoz híven részt vett a testvértelepülés, Tiszakécske küldöttsége is, élén a polgármesterrel. Az ünnepség fénypontja évek óta az a pillanat, amikor a kicsengetett diákok belekalapálják a nevükkel ellátott fémtáblácskákat az iskola zászlójának a rúdjába. (Főcze Attila és Lengyelfi Orsolya)

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a piaristák utódiskolájának ballagási ünnepségét a Szent Mihály templomban tartott hálaadó szentmise nyitotta meg, amelynek főcelebránsa Kovács Sándor főesperes-plébános volt. Prédikációjában Kiss Endre iskolalelkész bátorította a ballagókat: legyen bátorságuk szembe haladni az árral! „Legyen meg a bátorság bennetek, hogy a valódi boldogságot válasszátok! Mondjatok nemet az ideiglenes, felületes, selejtes dolgok kultúrájára, amely nem tart titeket képesnek arra, hogy felelősséget vállaljatok és szembenézzetek az élet nagy kihívásaival! Kívánom, hogy majd visszatekintve erre a pillanatra elmondhassátok: ifjúkoromban, mielőtt útra indultam, a bölcsességet kértem imáimban. A templom kapujában könyörögtem érte és mindmáig törekszem utána. Legyetek bölcsek és boldogok!” A líceum udvarán tartott ünnepi műsor keretében beszédet mondott a megyei főtanfelügyelő-helyettes, bátorító és ösztönző szavakkal búcsúzott a három ballagó osztály 87 végzősétől az iskola igazgatója, a főesperes pedig Isten áldását kérte a fiatalokra, és felhívta figyelmüket: „Isten művész, aki megalkotta a világot, s azért vállalja a felelősséget, tehát értetek is. Viszont nektek szorgalommal, gerincességgel, kitartással kell kimutatni életutatok folyamán a hálát a Mindenható, szeretteitek és tanáraitok iránt”.

A ballagók tehetségét, szorgalmát, sokoldalú tevékenységét fényesen igazolja a nagyszámú oklevél, díj és jutalom, amelyet kaptak, többek között a Szent Mihály plébánia, a főesperes-plébános, valamint Ruppert József, a Piaristák Romániai Rendtartományának felelőse részéről. (Fodor György)

Összeállította:
Bereczki Silvia

Vasárnap