2015.05.02
A Vásárhelyi Édesanyák Egyesületének (Védem) áprilisi meghívottja Böjte Csaba volt. A ferences rendi szerzetes az Útmutató a házasság ösvényén címet viselő beszélgetésen ezúttal is magával ragadó közvetlenségével, tanulságos, ízes történeteivel szórakoztatta, de mindenekelőtt tanította közönségét.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője csütörtökön délután az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház nagytermében a szent család történetein keresztül szolgált lelki útravalóval a marosvásárhelyi családoknak. Beszédét a Szűzanya alakjának megidézésével kezdte, akihez Csíksomlyóra fél évezrede zarándokolnak a székelyek, „közben pedig nagyon sok szép vonása belénk ivodott. Például az, hogy szeretünk egymáson segíteni, összefogni, amely az Erzsébetet meglátogató Mária tulajdonsága is. Mária félrerakta az ő dolgát, és egy fárasztó hosszú út után örömöt tudott vinni, úgy, hogy Erzsébet méhében még a gyerek is felujjongott” – mondta a szerzetes.
Amikor a tizenkét éves Jézus eltűnik, édesanyja számára nem az a kérdés, hogy mit tegyen, hanem mit nem – kezdett a harmonikus családban való élés egy másik vetületének magyarázatába Csaba testvér. Mária nem pánikol, nem omlik össze, hanem elkezdi keresni a fiát. A gondolatot folytatva, arról beszélt az előadó, hogy mindig vannak megoldások, és jól van minden úgy, ahogy van, Pilinszkyt idézve: „minden tetőről látni a napot”. Csaba testvér arra buzdította a jelenlévőket, hogy a gondok és nehézségek ellenére tudjunk bízni abban, hogy az Isten megsegít. Nagyon sok személyes történetet is mesélt ennek illusztrálására, többek között azt is, amikor gyerekként az eresz alól nézte nagytatájával az égszakadást, és nagytatája nem haragudott, nem idegeskedett, tudta, hogy az Isten adta, ő is vette el, de ő fog újat is adni.
Ugyanennek a történetnek egy másik vetülete, hogy József és Mária együtt keresi Jézust. „A problémákra nem együtt keressük a megoldást, hanem legtöbbször egymásban keressük a problémát” – mutatott rá az igencsak ismerősen hangzó helyzetre a szerzetes, hangsúlyozva azt, hogy a családtagoknak egymás szövetségeseinek kell lenniük.
Csaba testvér nagyon sok történetet mesélt el a Dévai Szent Ferenc Alapítvány életéből, többek között azt is, hogy milyen nehezen fogadták el őket a hivatalosságok Déván, például a polgármester. Ennek ellenére mégis úgy döntött, hogy névnapján felköszöntik. Az irodájába bejutva elmesélte a gyerekeknek, hogy ha majd nem lesz ahova a fejüket lehajtsák, lakhatnak abban a nagy szobában, mert a polgármester bácsi a „város apukája”, ezért nem kell tőle félni. Az elöljáró annyira meglepődött az őt köszöntő román, magyar, latin és egyéb nyelven felcsendülő daloktól, hogy nemcsak akkor vendégelte meg a perzsaszőnyegre telepedett gyerekeket, hanem az azután következő ünnepek alkalmával sem feledkezett meg róluk.
Az előadáson elhangzott az is, hogy csak összefogással lehet Erdélyből tündérkert, de ahhoz itthon kell maradnunk, meg kell értenünk azt, hogy nem véletlenül születtünk ide. „Tudjunk kiengesztelődni, újrakezdeni, tudjuk szépnek látni egymást és a szülőföldet” – összegzett. A szerzetes olyan egyszerű, de fontos dolgokra is emlékeztette közönségét, hogy a nők szeretik és igénylik a bókokat, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a férfiak esetében sincs másként, nekik is szükségük van a dicséretre.
Az alkalom, melyen a Védem gyűjtést is szervezett a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára, közös imádkozással zárult.
Vass Gyopár, Székelyhon.ro, 2015.05.01.
"...minden tetôrôl látni lehet a napot..."
Böjte Csaba iránytûje családok számára
A Marosvásárhelyi Édesanyák Egyesülete szervezte csütörtök délutáni találkozón az Ariel színház nagytermében Csaba testvér a szokásos közvetlenséggel üdvözölte telt házas közönségét:
– Örvendek, hogy áprilisi tréfának engem ide szántak.
A családról szóló elmélkedés a szent család és a mai házaspárok életének, lelki közösségének összevetésére épült.
– Mit csinál Szûz Mária, amikor a 12 éves kis Jézus elvesztôdik? Nem omlik össze, hanem elkezdi keresni. A mai világban a kis dolgoktól is össze tudnak omlani az emberek. Mintha üvegbôl volnának... A Szûzanya siránkozás helyett megoldotta a problémát.
Ennek kapcsán Böjte Csaba az elôadásaiban gyakran emlegetett "GPS-történetet", az újratervezés, továbblépés fontosságát hangsúlyozta. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiba gyakran hoznak nehéz helyzetben levô gyermekeket, de olyankor sem a múltbeli történések okainak felderítésére, hanem a gyerek életének újratervezésére van szükség – tette hozzá, majd Pilinszkyt idézte: "Végtelenül jól van minden, ami van/ mert minden tetôrôl látni lehet a napot..."
– Bíznunk kell a Jóistenben, mert valamilyen módon mindig megsegít minket – mondta Csaba testvér, és példázatképpen a nehéz sorsú gyermekek befogadásának kezdeti nehézségeit, illetve a gondviselés akadályokat félregördítô munkáját idézte fel.
Az elmélkedés másik alapgondolata a szent családon belüli összetartás, együttmûködés volt.
"Atyád és én aggódva kerestünk" – emlékeztetett a szerzetes az elveszett gyermekére találó Mária szavaira.
– A házastársak a problémák felmerülésekor sokszor nem együtt keresik a megoldást, hanem egymásban keresik a bajt – mondta Csaba testvér, aki a társadalmi mikrokozmoszokban fellelhetô jelenséget a népek közötti együttélésre is kivetítette.
– Az a magyar ember, aki nem tudja tisztelni és szeretni a vele együtt élô román embereket, nem jó magyar ember. És az a román ember, aki nem tudja tisztelni és szeretni a vele együtt élô magyar embereket, nem jó román ember. Nem mi vagyunk egymás ellenségei, hanem a gödör, amely az utunkat állja, a kifûtetlen kórház, az iskola, amelybôl elmennek a tanárok – idézte fel az év elején a székely zászló használatáért tüntetô sepsiszentgyörgyi hallgatósággal megosztott gondolatait, amelyek a román rendôröket is tapsra késztette.
A továbbiakban Böjte Csaba a régi emberek keresztény nyugalmára emlékeztette az egybegyûlteket, majd a megbocsátás erejérôl szólt.
– Ha a kisbaba összekeni a fenekét, nem dobjuk ki, nem csinálunk helyette újat, hanem megfürdetjük. A Boldogságos Szûzanyától tanuljunk. Ha a társunk megbotlik, Szûz Mária példájára végtelen szelídséggel, jósággal kérdezzük meg tôle, hogy miért.
Az elôadás fontos üzenete a családok itthon maradásának parancsolata volt:
– Ha a Jóisten valahol keres bennünket, itthon keres. Nem véletlen, hogy itt vagyunk – hangsúlyozta Csaba testvér.
Az elmélkedés a családokért mondott imával zárult, amelyben Böjte Csaba azért fohászkodott, hogy a házastársaknak legyen erejük meglátni egymásban a szépet, a feleségek, anyák kis Máriák, a férjek, apák Szent Józsefhez hasonló lelkületûek legyenek. Ezt követôen az egybegyûltek együtt mondták el a Miatyánkot.
Az együttlét végén Csaba testvér a tízéves szovátai gyermekotthon szombati ünnepségére hívta meg az érdeklôdôket, akik keresztútszerûen járhatták ott végig a házasélet állomásait az ismerkedéstôl az özvegyi sorsig. Végül a szervezôk kérésére számadatokban körvonalazta a 21 év alatt 5000-nél több gyermeket befogadott Dévai Szent Ferenc Alapítvány misszióját. A Védem Egyesület adománygyûjtést szervezett az alapítvány számára, és a találkozó végén kis fadobozban át is adta a begyûlt összeget.
Nagy Székely Ildikó, Népújság, 2015. május 4.