2015.11.04
A döntés ellen az érsekség fellebbezést nyújt be
A román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság elutasította a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének. A döntést szeptember 16-án hozta a bizottság, de csak nemrég közölték az érsekséggel.
A most elutasított kérést az érsekség 2003 februárjában nyújtotta be a 94/2000-es sürgősségi kormányrendelet alapján (amit utólag többször kiegészítettek, majd törvényi erőre emeltek), amely előírta az elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyonok visszaszolgáltatását. A bizottság azzal indokolta döntését, hogy a visszaigénylő Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem azonos a telekkönyvben szereplő Római Katolikus Csillagvizsgáló Intézettel (röviden Csillagda).
Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogtanácsosa a Vasárnapnak elmondta: amikor Batthyányi Ignác püspök 1798-ben létrehozta híres könyvtárát és a csillagvizsgálót, akkor azt alapítványként jegyezték be, az említett névvel. 1949-ben az alapítvány megszűnt létezni, vagyonát államosították, így az jelenleg nem létezik, mert nem volt folytonosság. Az érsekség nem igényelhette vissza az épületet és ingóságokat az egykori alapítvány nevében. A jogtanácsos megerősítette, hogy az érsekség a döntés ellen fellebbez, bírósági úton keres jogorvoslást.
2012-ben a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság 25 ezer eurós kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot, amiért nem szolgáltatta vissza az érsekségnek a kommunizmus ideje alatt elkobzott Batthyaneumot. 1998-ban az akkori kormány sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza az egyháznak a Batthyaneumot, valós visszaszolgáltatás viszont soha nem volt. A jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete már akkor kereste a módját, hogy megakadályozzák a visszaszolgáltatást. Alapfokon és másodfokon a bíróság, majd a megyei törvényszék is elutasította a szociáldemokraták keresetét. A Gyulafehérvári Táblabíróság 2003-ban arra hivatkozva, hogy Batthyányi Ignác püspök testamentumában az egyházra és Erdélyre hagyta az akkorra már kialakított Batthyaneumot, s Erdély jelenleg Románia része, így a könyvtár Romániát illeti, megszüntette az addigi határozatokat, s jogerős ítéletben mondott nemet a visszaszolgáltatásra, azaz semmisnek nyilvánította a visszaszolgáltatásról szóló kormányrendeletet.
Az 1998-as kormányrendelet csak az ingatlan-visszaszolgáltatásra terjedt ki, a 200-as sürgősségi kormányrendelet, majd egy 2002-es törvény az ingatlanokkal elkobzott ingóságok visszaszolgáltatását is előírta. A sürgősségi kormányrendelet alapján benyújtott visszaigénylési kérelmet utasította el most a bizottság.
A gyulafehérvári Batthyaneum felbecsülhetetlen kulturális, tudományos és könyvtörténeti értékeket őrző könyvtár. Itt található mintegy 80 százaléka a romániai gyűjteményekben fellelhető, középkori, külföldön született kódexeknek (kézzel írt, másolt könyvek). Ezek között van a 9. században, Nagy Károly által rendelt, arany betűkkel írt ún. Arany Kódex (közismert nevén: Codex aureus) is, melyet 1782-ben Batthyányi Ignác vásárolt egyéb könyvekkel együtt az akkori bécsi érsektől, Migazzi Kristóftól. A Batthyaneumban az eredeti kódexnek csak egy része, a gazdag ornamentikával díszített Máté és Márk evangéliuma található. A Lukács és János evangéliumát tartalmazó rész a Vatikán tulajdonában van, az elefántcsontból kidolgozott borítókat pedig Rómában és Londonban őrzik. A hatalmas kódexgyűjtemény mellett itt található a Romániában őrzött ősnyomtatványok jelentős hányada. Több mint 60 ezer kötet, ebből mintegy 45 ezer egyedi vagy ritka, a 16–17. században Európa nagy műhelyeiben nyomtatott könyv. Itt található az 1882-es szétválasztást követően Erdélyben maradt, több mint 17 ezer oklevél, amelyek a kolozsmonostori konvent vagy a gyulafehérvári káptalan levéltárából származnak, és számos információt tartalmaznak Erdély középkori történetére vonatkozólag. A könyvtár számos egykori erdélyi egyházi és közéleti személyiség kéziratait is őrzi. Itt található egy ferences eredetű latin prédikációkötetben, a Gyulafehérvári-kódexben a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Gyulafehérvári Sorok. Továbbá a Szászvárosi Ószövetség (ismertebb nevén: Palia de la Orăştie), valamint az első részleges román Ószövetség-fordítás is, amelyet a 16. század végén nyomtattak. A könyvnek hat ismert példánya van ma, ebből egyet a Batthyaneumban őriznek.
A könyvtár ma is bukaresti engedéllyel látogatható, illetve az anyagállománya ugyancsak hasonló, jóváhagyott kérvénnyel kutatható.
Fábián Róbert /Vasárnap
Fotó: Bodó Márta