Kegyelmi óra, örömben való találkozás - FRISSÍTVE

Rózsa- és kenyérszentelés Szombatfalván
 
Szent Erzsébethez kötődik az a kedves és gazdag szimbolikájú szertartás, amelyet az irgalmasság világszerte ismert magyar szentjének ünnepén végeznek a Székelyudvarhely-szombatfalvi plébániatemplomban. Olyan, a mindennapi élethez kötődő, talán aprónak tűnő, de fontos dolgokra hívják fel az egyházközség tagjainak a figyelmét, amely mellett mi sem akarunk szó nélkül elhaladni, ezért kérdeztük meg László Attila plébánost ennek az ünnepségnek hátteréről, körülményeiről, lényegéről. 
 
Honnan ered a rózsa- és kenyérszentelés szokása? Mióta gyakorlat a plébániádon? Lehetséges, hogy ez teljesen helyi gyakorlat?
 
Nem tudom, honnan ered ez a szokás. Évekkel ezelőtt hallottam róla, hogy valahol Magyarországon van ilyen. Kerestem áldás-szövegeket, és azokat alkalmaztam a mi közösségünkre formálva. Meghirdettem, mert jó ötletnek tartottam, hogy a férfiakat – férjeket, édesapákat és főként az udvarlókat ösztönözzük „imába-áldásba csomagolt” kedvességre ily módon is. 2008-ban hirdettem meg először: „Kenyér és rózsa megáldás lesz Szent Erzsébet ünnepe kapcsán. Ünnepség keretében a gondoskodó szeretet jelképeként megáldjuk családjaink kenyerét, és az édesapák, udvarló fiatalok részére Erzsébet-napi rózsákat, hogy átadva majd szeretteiknek emlékeztessenek Szent Erzsébet kosarára, kötényére, Isten szeretetének oltalmazó jelévé vált rózsáira.”
Bár sokszor, sokfelé beszéltem róla, a szertartást a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz templomban pár éve átvették, más helyről azonban nem tudok.
 
Áldó imádság - a felvétel a 2015-ös ünnepen készült. Fotó: Dávid István
Hogyan fogadta a közösség ezt az ünnepet, amikor bevezetésre került? Milyen hatásait látod? Milyen lelkipásztori szándék vezet ennek a szertartásnak a gyakorlásában?
 
Közösségünk szereti ezt az ünnepet. Tele lesz a templom, s többféle módon tartjuk: van, hogy szentmise keretében, máskor Szent Erzsébet litánia van, vagy a gyermekek-ifjak tanulnak be kis színdarabot, Szent Erzsébet életét felidézve. Ami mindig állandó: rózsával díszítjük az oltárt, majd megáldjuk és kenyeret-kalácsot szentelünk. Az áldás után ingyen elvihető azzal a feltétellel, hogy az elvitt kenyér felét valakinek tovább kell adni. Bizony, többször volt olyan, hogy az előkészített rózsamennyiség (150-180 szál!) nem volt elegendő, gyorsan rózsáért kellett küldeni valakit… Idén 200 szállal készültünk. Nagy örömmel, lelkesedéssel jönnek a hívek, és többszörös visszajelzés szerint e megáldott rózsák tovább virulnak az otthonokban, mint az átlagidő…
Hogy miért van ilyen szertartásunk? Mert nagyon szeretném ráirányítani a férfiak figyelmét a kedvesség szimbolikus kifejezésének a fontosságára, nem csupán udvarlás-időben, hanem a házasélet napjaiban is. Szent Erzsébet kései unokái vagyunk: figyeljünk a mellettünk élőkre. Az odavitt kenyér, kalács mindig szül két-három jó mondatot, amiből élni lehet… A gyakorlatból, a részvételből azt érzem: átmegy az üzenet.
 
Rózsák és kenyerek az idei ünnepségen. Fotó: Lőrincz Csaba/Facebook
 
Szándékod és értelmezésed szerint milyen szimbolikája van a kenyér és a rózsák megáldásának?
 
Egyszerű, hétköznapi szükségleteink megosztásából átminősült találkozás születhet – és ilyenkor születik is a visszajelzések alapján. Ehhez elég egy fél, megáldott kenyér, áldás-hordozó kézből elfogadva. A rózsa az ingyenes szeretet kifejeződése, szépségében, üzenetében Isten szépsége és az ingyenesség gazdagsága jelenik meg. Egyértelmű üzenet: fontos vagy nekem. Értékes vagy a számomra. Hiszem: egy szentelt rózsa pár órára képes megváltoztatni az otthon fényét, melegét. Erre pedig ma nagy szüksége van családjainknak. Kétszeresen tesz jót a résztvevő: pár bani mindig marad egy rózsa árából, annak ellenére, hogy olcsóbb, mint az üzletekben. E banikat összerakva vesszük meg a kenyeret, mit megáldunk és eljut otthonainkba, családjainkba. Az ünnep szépsége pedig sokáig él az emberek emlékezetében – erről beszél a sok visszajelzés. Kegyelmi óra – örömben való találkozásokkal. S tudatosodik gyermekben-felnőttben: olykor jó „csak úgy” hálásnak lenni, azt ily módon ki is fejezni.
 
Kérdezett: Szőcs Csaba/romkat.ro

UPDATE:

Az idei rózsa- és kenyérszentelés képeit a megtalálják a szombatfalvi plébánia hivatalos Facebook-oldalán.