Márton Áron az egyetemes magyarságé

A hetedik Kolozsvári Magyar Napok a hétszáz éves Kolozsvár ünneplését helyezi a fókuszba – többek között ez hangzott el az ünnepségsorozat ökumenikus megnyitóján az augusztus 14-i, vasárnapi szentmisét követően a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes celebrálta a vallásos megnyitónak számító szentmisét, aminek végeztével Rácz Norbert unitárius, Bibza Gábor református és Fehér Attila evangélikus-lutheránus lelkész beszélt a közösségi ünnepről és ünneplésről. Ezt követően a templom bejáratánál hivatalosan is megnyitották a Márton Áron püspök emlékét idéző szabadtéri kiállítást. Itt az egybegyűlteket Gaál Gergely, a 2016-os Márton Áron Emlékév programbizottságának elnöke köszöntötte, elmondta a vándorkiállítás eddigi útjának tapasztalatait, majd ajánlotta a kolozsváriaknak is, akik kétnyelvű feliratok segítségével tudják nyomon követni többek között az ifjúságnevelő, a kisebbségben, kommunista szorításban, a Securitate célkeresztjében helytálló Márton Áron sorsát.

A kolozsvári ünnepség végeztével Gaál Gergelyt, a magyar kormány által kezdeményezett Márton Áron Emlékév programbizottságának elnökét arra kértük, mondja el az emlékév meghirdetésének történetét, hiszen sokan sokfélét gondolnak és állítanak az ötlet eredetéről.

Egy baráti beszélgetés eredménye a Márton Áron Emlékév meghirdetése. 2015 tavaszán Okos Mártonnal beszélgetve került szóba, hogy idén 120 éves évfordulója van Márton Áron püspök születésének. Az ötletet támogatók keresése követte, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárban fő támogatóra találtunk.

Hogy tapasztalja az emlékév eseményeit a különböző helyszíneken követve, mennyire ismerik az emberek Márton Áront?

Nem egyformán: Erdélyben ismert, sőt, a tisztelete is élő, a Kárpát-medencében is van, ahol ismert, de Magyarországon kétségtelenül vannak bepótolnivalók. A fiataloknak szeretnénk példaképül állítani, ez is volt a kiállítás lengyel és angol feliratokkal ellátott változata krakkói jelenlétének. A média nagyon sok úgynevezett példaképet kínál, ami valójában nem példaértékű, csupán tiszavirág életű. Ezeknek a múló csillagoknak az ellenében szeretnénk valódi és tartós értékekre alapozott példát kínálni.

Önnek személyesen mit mond Márton Áron, és hogy látja magyarországiként, egy kisebbségi ember miben tud példakép lenni?

Én Márton Áront úgy látom, mint a magyarság 20. századi történetének kiemelkedő egyéniségét. Nem a kisebbségi voltán van a hangsúly, hanem azon, hogy az egyetemes magyarság meghatározó alakja. Csíkszentdomokoson született, ami akkor, születésekor még Magyarországhoz tartozott. Engem személyesen az 1949-es csíki bérmaútja, az ott és akkor elmondottak csodálattal töltenek el: az az éleslátás, az a világos kép és fogalmazás. Márton Áron élete felét, 42 évet püspökként élt le: számomra példaértékű, ahogyan a kommunista diktatúra első éveiben ő már pontosan látta, ez az Istentől elrugaszkodott rendszer milyen fenyegetéseket hordoz. Már akkor világosan látott és pontosan rá is mutatott minderre.

A kalotaszentkirályi Okos Mártont, akit a programbizottság elnöke is említett, s aki a kiállítás Kárpát-medencei útját végigköveti, arról kérdeztük, honnan ered érdeklődése Márton Áron iránt, hogyan kapcsolódik az események szervezéséhez.

A történet két éve kezdődött és némileg kapcsolódik Kalotaszeghez, Magyarókerekéhez: itt született 1919-ben néhai Keresztes Sándor, a KDNP alapító elnöke, az Antall-kormány vatikáni nagykövete. Halálát követően kezdeményeztem, hogy születési helyén állítsunk emléktáblát, ez 2014. október 5-én meg is történt, az emléktáblát Semjén Zsolt, a KDNP elnöke leplezte le a család és a gyülekezet jelenlétében. Keresztes Sándor annak idején Kolozsváron végezte tanulmányait, s a nyolcvanas évek végén a Budapesten megalakult Márton Áron Társaság elnöke lett. Az emléktábla-állítás ötletével megkeresett Semjén Zsolt KDNP-elnök amellett, hogy támogatásáról biztosított, a KDNP részéről megbízta Gaal Gergely országgyűlési képviselőt, s vele a kivitelezés kapcsán nagyon jól együttműködtünk. Aztán amikor 2015 tavaszán a magyar kormány bejelentette a Szent Márton Emlékévet, erdélyiként úgy gondoltam, ezt jó volna Erdélyhez is közelebb hozni. Mint történelmi érdeklődésű ember, tudtam, hogy Márton Áron a püspöki jelmondatát Szent Mártontól vette, és kerek születési évfordulója van. Így javasoltam, legyen Szent Mártoné mellett Márton Áron Emlékév is. Ezt Gaal Gergellyel megbeszéltük, ő sikeresen továbbította, kijárta a kormány nemzetpolitikáért felelős illetékeseinél, hogy 2016 Márton Áron Emlékév legyen.

Mi a személyes motivációja, mi vezeti mindebben?

Személyesen hálás vagyok a gondviselésnek, hogy mindennek része lehetek! Keresztyénként, kalotaszegi reformátusként és mint aki a keresztségben a Márton nevet kapta, ezt az ügyet, Márton Áron püspök élete ismertetését fontosnak tartom, Kárpát-medencei bővítéséhez a magam szerény lehetőségeivel hozzájárulok. A bizottságnak nem vagyok tagja, de próbálok aktívan részt venni az emlékév szervezésében.

Milyen eseményeket tart legnagyobb élményének, és miket terveznek a közeljövőben?

A tavasszal sikerült a püspök emlékét Felvidékre, Zoboraljára (itt van Esterházy János szülőföldje) is elvinni. Van ott egy Zsére nevű település, melynek lakói 1988 nyarán a kommunista Csehszlovákiában aláírásukkal tiltakoztak a székelyföldi falurombolás ellen, ezért ősszel megkapták a Bethlen Alapítvány első alkalommal kiosztott Márton Áron Emlékérmet. Nemrég a Felvidék egy másik régiójában, Rozsnyó mellett, Barkán sikerült példaként állítani erdélyi püspökünk életét, Szesztay Ádám kassai főkonzul segített, akinek édesapja, Szesztay András alelnöke volt a Márton Áron Társaságnak Keresztes Sándor idejében. Vele szervezzük az augusztus 20-i kassai Márton Áron megemlékezést is. Szeptember elején pedig Dél-Lengyelországban, Jaroslawban, az ottani bencés kolostor búcsújához, a Rákóczi megemlékezéshez a magyar–lengyel–erdélyi barátság jegyében kapcsoljuk hozzá Márton Áron emlékének ismertetését.

Bodó Márta, Vasárnap