Orgona, Isten dicsőségére

Az énekeket vezeti, ezáltal a liturgiát szépíti, ugyanakkor Isten dicsőítésének jelképe is az orgona. Ezért is kiemelt pillanat a templomi orgona szentelése – mondta Tamás József püspök a csíkszeredai Millenniumi templom új orgonájának megáldása alkalmával bemutatott szentmisén.

Advent negyedik vasárnapján tartották az ünnepet. Zsúfolásig telt a Makovecz Imre tervei szerint épített templom, amelyet 2003-ban szenteltek fel, de akkor nem volt pénz orgona vásárlására is. Az új hangszer látványtervét a templom részletes terveit is kidolgozó Bogos Ernő, csíkszeredai műépítész és a pályázatot nyert orgonaépítők (Sándor Péter, Bakos-Mihály Károly, dr. Pap Levente egyetemi tanár, csíkszentsimoni kántor) közösen dolgozták ki. „Nem volt egyszerű feladat, és nem mindennapos feladat egy orgona tervezése. Ez tulajdonképpen a templom tervezési folyamatának a folytatása volt, hogy illeszkedjék ez az új elem, az orgona képileg is, formájában is a templom belső hangulatához. Természetesen az is szempont volt, hogy mindenképpen megfelelő hátteret, keretet biztosítson a szentmisékhez” – mondta Bogos Ernő.

Az orgona hangképét az orgonaépítők a Norvégiában élő Ivan Sarajichvili grúz orgonistával közösen dolgozták ki. A hangszer belső tervét Sándor Péter orgonaépítő készítette. Az alkotás a közepes méretűek csoportjába sorolható, két manuálos, pedálos, mechanikus, csúszkaládás, 1292 szóló síppal felszerelt hangszer, és esztétikai szempontokat követve 25 díszsípja is van. 22 szóló regiszteres, és három kopula kapcsolja össze a két manuált, illetve ezeket külön-külön a pedálhoz is – tudtuk meg Bakos-Mihály Károlytól, a Millenniumi templom kántorától és kórusvezetőjétől, aki egyben az orgona egyik építője is. Ő különben Szebenben, majd Budapesten tanulta az orgonaépítést, és ez már a 14. orgona, amelynek készítésében részt vesz. Az elsőt a Gyimesfelsőlokhoz tartozó Komjáti templomban, a többit külföldön használják. Ennek a hangszernek a készítésén öt mester dolgozott. Sándor Péter orgonaépítő mester csíkszentsimoni műhelyében tavasszal kezdődött az orgona alkotóelemeinek készítése, és az alkatrészeit több mint egy hónap alatt építették a templom karzatán kijelölt helyére. A fémsípokat gyergyószentmiklósi mesterek készítették. Ezek egy része a játékasztal előtt, a többi fölötte és pártaalakban sorakozik. Úgy építették az orgona felső részét, hogy alatta a kórus is elférjen. Helyi vállalkozók és az egyházközség hívei is támogatták, Hargita megye Tanácsa pedig 65 000 lejjel segítette az orgona építését. A 90 ezer eurónyi összköltség oroszlánrészét azonban a magyar állam finanszírozta – mondta Darvas Kozma József esperes-plébános, aki 2013. október 6-án, az aradi emlékezésen Hende Csaba honvédelmi miniszterrel folytatott beszélgetésen kérte a magyar kormány segítségét egyházközössége régi álmának megvalósításához. „A magyar kormány 2013-ban az 1724-es kormányrendelettel vállalta a magyar organikus építészet, mint részben Makovecz-örökséget, hogy tovább támogatja, és mi ezt használtuk fel” – mondta a plébános. Tavaly 20 millió forintnyi támogatás érkezett. Ezt idén még hárommillió forinttal egészítették ki, Potápi Árpád János államtitkár közbenjárásának köszönhetően.

Az ünnepségen nem lehettek jelen a magyarországi támogatók. Soltész Miklós államtitkár és Potápi Árpád János államtitkár üzenetét Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul tolmácsolta. Az ünnepi szentmisét Erich Türk kolozsvári orgonaművész koncertje követte.

Csúcs Mária
Fotók: Csúcs Endre
Vasárnap