Ötszáz éves istenháza

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek áldotta meg a felújított, ötszáz éves ajnádi templomot

A Szent István Napok csúcspontját jelentette a szerdán megtartott búcsús szentmise Ajnádon, amelyen a templomépítés 500. évfordulóját ünnepelte a helyi közösség. Ez alkalomból az elmúlt időszakban felújított istenházát is megáldotta Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke.

Abban látom a csodát, hogy ötszáz éves templom falai között köszönthetjük az érseket, vendégeinket és a híveket – fogalmazott a búcsús szentmise bevezetőjében Tankó Szilveszter László. A csíkszentmihályi plébános, akihez az ajnádi egyházközség is tartozik, kiemelte, a felújított templom, a helyi közösséggel együtt, kiállta az elmúlt évszázadok viharait és viszontagságait, képes volt megújulni Szent István jegyében. Rövid köszöntője után arra kérte az ünnepi szentmisét celebráló Jakubinyi György gyulafehérvári érseket, hogy áldja meg az új köntöst kapott istenházát.

Újra Isten szolgálatába állították

Templomot egyszer lehet felszentelni, utána mindig megáldjuk azt, ha felújítják és újra Isten szolgálatába állítják – jelentette ki áldását megelőzően az érsek. Az egyházi méltóság jelentős ünnepként említette az ajnádi egyházközség fennállásának ötszázadik évfordulóját, melynek megünnepléshez méltónak nevezte a helyi közösséget. Jakubinyi György prédikációját az államalapító Szent István személye köré fűzte. Hangsúlyozta, a szent ember az, aki már földi létében életvitelével, magatartásával célba ér az örök boldogság felé vezető úton. „Ilyen volt Szent István is, az első olyan katolikus keresztény király, akit utólag a püspökök helyett maga a pápa avatott szentté” – nyomatékosított az érsek.

Kereszténységének köszönhető a magyarság fennmaradása

Jakubinyi kiemelte, államalapító királyunk volt az, akinek nevéhez fűződik a magyar nép megkeresztelkedése. „Az, hogy a magyarság nem pusztult el, csak annak köszönhető, hogy kereszténnyé lett. (...) Azzal, hogy az államalapító Szent Péter sziklájára építette országát, tulajdonképpen megalapozta a magyarság több ezer éves jövőjét” – emelte ki az egyházfő.

Tartsuk meg Szent István örökségét

Az ünnepi szentmise záróakkordjaként több köszöntőbeszéd is elhangzott. Tankó Szilveszter László plébános hálát adott az elmúlt évszázadokért, a közösség fennmaradásáért: „Az embernek mindig van oka, hogy hálás legyen. A mai napon hálát adunk Istennek, hogy megtartott évszázadokon át, hogy vezet bennünket”. Bogos Róbert a helyi Szent István Szervezet nevében szólt az ünneplő közösséghez. Mint fogalmazott, az érsek jelenléte a jeles évfordulós ünnepségen megerősítést jelent a helyi közösség számára.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szent István által képviselt atyai örökségről beszélt. „Ha kultúránk, nyelvünk, örökségünk ugyanolyan erős marad, mint az eddigi évszázadok során, akkor az a bizonytalan jövő kiszámíthatóvá válik családjaink számára” – említette a politikus.

Fél évezrede lelki hajléka a helyi közösségnek az ajnádi istenháza

Szintén a Szent István nevéhez fűződő államalapítás jelentőségéről beszélt Csige Sándor Zoltán. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja úgy vélte, első királyunk bebizonyította, a keresztény hitnek teremtő ereje van, Szent István örökségét pedig mindenképpen meg kell őrizni a jövő nemzedéke számára.

A felszólalok sorát Kósa Péter, Csíkszentmihály község polgármestere zárta. Az elöljáró úgy fogalmazott, Szent István érdeme, hogy kereszténnyé tette országát és nemzetét, megalapozta a magyar katolikus egyházat Magyarországon és Erdélyben. „Ugyanakkor el kell mondani, rég volt ennyire széthúzó az erdélyi magyar közösség. Szent István a XXI. század magyarságának azt mondaná, szót kellene érteni egymással, azt keresni, ami összeköt bennünket, ha nem akarunk eltűnni a történelem süllyesztőjében” – hangzott el a községvezető részéről.

A felújítás során új oltárt is elhelyeztek az ajnádi templomban, az egyházközség a rendhagyó ünnep alkalmával pedig a Szent Korona egy hasonmását kapta ajándékba.