2011.04.14
XVI. Benedek pápa szavaival vezetném be ezen írásomat, mely tartalmazza mindazt az elhatározást, ami mindnyájunkat közelebb segít Isten kegyelmét felszítva szívünkbe, hogy Krisztus szolgálatába álljunk. Azért beszélünk, mert megtaláltuk. A papi hivatás Isten ajándéka, amelyre mi kispapok igent mondunk szabadon, nyitott szívvel, és a lelki felnőttségre, érettségre törekedve készülünk a papságra. „Mindnyájan tudjuk, milyen nehéz ma egy fiatalnak keresztényként élni. A kulturális közeg, a média egészen mást kínál, mint a Krisztushoz vezető út. Lehetetlennek tűnik Krisztusra, mint az élet középpontjára tekinteni és úgy élni, ahogy azt Jézus elénk tárja. Mégis úgy látom, hogy sokaknak már nem elég annak az életvitelnek az ajánlata, amely végül is üressé tesz bennünket”. (…)
Valóban, mi fiatalok kik Isten szolgálatára vállalkozunk, életünk középpontjának Krisztust tekintjük, mint életünk forrását. Ezen az úton haladva került sor a hagyományokhoz híven az idén is nagyböjt V. vasárnapján a lektorátusi és akolitátusi szolgálatok feladására. Ezen szolgálatokat régen „kisebb rendeknek” nevezték. A szolgálatok feladását felkészülések előzték meg, melyek hozzásegítettek a szolgálatok lényegének a megértéséhez.
A lektorátusi szolgálat felkészülésében a III. éves kispapok vettek részt, melynek központi feladata a Szentírás üzenetének mélyebb megértése volt. Isten szavára hallgatva, nyitott szívvel próbálták megérteni azon szentírási részek üzenetének mélyebb értelmét, amelyek közös elmélkedésük anyagát képezték. Mivel az egész liturgikus megújulás egyik legjelentősebb vonása Isten igéjének a felértékelése, komoly hozzáállást igényel mindnyájunk részéről. Sokat emlegetett dolog, hogy a liturgikus megújulás célja az egész nép „teljes, tudatos és cselekvő részvétele” a liturgiában, vagyis, hogy a „hívők eljussanak a belső és külső tevékeny részvételhez”. (Lit. Konst. 14.art.; 19.art.) Így a liturgikus ünnepléseken igen nagy jelentősége van a Szentírásnak. Ezért a lektori szolgálat további feladatai közé tartozik a következetes felkészülés Isten igéjének a felolvasására, amelyet megelőz a felolvasás begyakorlása. Ez fontos azért is, hogy a lektor megértse a felolvasandó szöveget, tudatosítsa önmagában annak üzenetét, amit neki meg kell hirdetnie. Fontos továbbá, hogy hangosan és érthetően olvasson, mivel Isten igéjét hirdeti, mely által Isten maga szól rajta keresztül.
Fohász: Segíts meg, Urunk, minket, lektorokat, hogy biblikus tanulmányaink folytán egyre jobban megismerjük és megszeressük a Szentírást, és szellemét is magunkévá tegyük!
Az akolitátusi szolgálat feladása által, az avatottak, vagyis a IV. éves kispapok az oltár szolgáivá váltak. Ez azt jelenti, hogy az akolitus mindenben segítségére kell legyen a papnak és a diakónusnak a liturgikus cselekményekben. Mint rendkívüli megbízott kiszolgáltathatja az Oltáriszentséget. Hogy ezeket minél jobban megtehesse, el kell mélyülnie az Oltáriszentség iránti tisztelet megszerzésében. A betegekhez elviheti a szentséget, akik megfelelő ok miatt nem tudnak részt venni a szentmisén. Ugyanakkor vasárnapi istentiszteletet tarthat igeliturgiával és áldoztatással, kiteheti az Oltáriszentséget imádásra és bevezető gondolatot mondhat a szentmise elején. Ezek lennének a főbb teendői egy akolitusnak.
Fohász: Urunk, Jézus, add kegyelmedet, hogy mi akolitusok hűségesen éljünk és dolgozzunk eukarisztikus szent jelenlétedben, és ne feledjük, hogy az oltár szolgái vagyunk!
Nem szabad megfeledkeznünk, hogy a lektori és az akolitusi szolgálatot világiak is betölthetnek (illetve ezek mindig világiak), akik az avatás által ezen szolgálatok felvételében részesülnek.
Mindkét évfolyam Isten iránti örömmel és hála telt szívvel, imára kulcsolt kézzel a szentmise keretén belül részesült a lektorárusi és akolitátusi szolgálatban. Mindnyájunkat éberségre sarkaljon a következő gondolat: „Ahogy a láng fölfelé lobog, úgy serkenjen a mi lelkünk is Isten imádására”. Ámen!
Cseh Csaba, sis.uab.ro