2011.04.14
A Képviselőház oktatási, művészeti és tömegtájékoztatásért felelős szakbizottsága 2011. március 8-án tartott ülésen elfogadta a 16/1996 sz. levéltári törvény 19. törvénycikkének módosítását. A megváltoztatott törvénycikk lehetővé teszi a kommunista rendszer alatt több rendben elkobzott egyházi dokumentumok visszaszolgáltatását jogos tulajdonosainak, a romániai történelmi egyházaknak. Az említett levéltári törvény módosítására az elmúlt évtizedekben már több alkalommal sor került (358/2002 és 39/2006 sz. sürgősségi rendelet), de ezek egyikének elfogadása sem ütközött a mai módosításhoz fogható nehézségekbe. A jelen módosító javaslat tartalmának objektív ismertetése a visszaszolgáltatás feltételeire is rávilágít. A képviselőházban a levéltári törvénycikk módosítására leadott szavazáskor tehát nem az erőszakosan elvett egyházi iratok feltétel nélküli visszaszolgáltatásáról kell dönteni, hanem a dokumentumok tulajdonjogának kimondásáról és annak tiszteletben tartásáról. A tulajdonjog tiszteletben tartását Románia alkotmánya garantálja.
A 19. törvénycikk megváltoztatására vonatkozó javaslat tehát tartalmilag két részből áll. Az első kimondja, hogy az egyházaktól 153/1950 valamint a 472/1971 számú rendeletekkel elidegenített /elkobzott iratok tulajdonjoga az egyházakat illeti meg, a második pedig az iratok őrzési helyének meghatározására / kiválasztására nyújt lehetőséget. A tulajdonjog kimondása után azon romániai egyházak igényelhetik irataik természetbeni visszaszolgáltatását melyek rendelkeznek az iratok számára megfelelő tároló helyiségekkel, levéltárakkal és továbbra is biztosítják az iratokhoz történő nyilvános hozzáférést. Az egyházak azon csoportja, mely nem rendelkezik a megfelelő tárolási feltételekkel vagy valamilyen okból nem kívánja a gondozásába venni az állami levéltárakban őrzött iratanyagait, tulajdonjogának fenntartásával azokat továbbra is a Nemzeti Levéltár kezelésében ún. kusztódiában hagyhatja. Például a Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség jogi peres eljárásban visszanyerte levéltárát, mégsem akarják egyelőre elhozni az állami levéltárból az anyagot, hanem szerződést kötnek a további őrzésre. (pontosabban kellene megfogalmazni, ha már van valamilyen megszületett dokumentum, arra hivatkozni). Nem szabad összemosni az iratok visszaszolgáltatásának lehetőségét annak kötelezettségével. Nem egyoldalú törvénymódosító javaslatról kell dönteni, hanem egy olyan lehetőségről, mely a demokratikus jogállamiságra épülve fizikai és jogi személyek – jelen esetben az egyházak tulajdonjogát biztosítja saját javaik felett. Legyen szó akár épületről, földterületről, műtárgyról vagy egyházi iratanyagról. A tulajdonjog elismerése tehát nem az állam jogainak csorbítását eredményezi, hanem ellenkezőleg a törvények széleskörű alkalmazására kínál bizonyítékot, erősíti a jogállamiságot. A kulturális értéket képező iratanyagok féltése maguktól az iratképző egyházaktól már csak azért is helytelen, mert azok jóval a román állami levéltár létrehozása előtt /177 éve/ saját törvények révén messzemenően biztosították iratanyaguk megőrzését és kutathatóságát.
Mi, a romániai történelmi egyházak képviselői kötelességünknek érezzük egyházaink iratkezelésre vonatkozó törvényeit és már működő levéltárainkat az alábbiakban megismertetni.
A katolikus egyház jelenlegi működését a II. Vatikáni Zsinatra visszanyúló 1983. évi Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) szabályozza, melyet Románia a katolikus egyház statútumaként ismert el. Ez utóbbi egyházi törvénykönyv rendelkezik levéltáraink fenntartásának kötelezettségéről, ingó és ingatlan javaink elidegeníthetetlenségéről. A 486. 1§. Az egyházmegyére vagy plébániákra vonatkozó minden okmányt igen gondosan kell őrizni. 2. §. Minden egyházmegyei hivatalban létesítsenek biztos helyen egyházmegyei levéltárat, melyben az egyházmegyei lelki és anyagi ügyekre vonatkozó okmányokat és iratokat elrendezve és gondosan elzárva őrzik. 3. §. A levéltárban található okmányokról leltárt vagy kimutatást kell készíteni az egyes iratok rövid áttekintésével. A 535 kánon: 4. §. előírja: Minden plébánián legyen levéltár, ebben őrizzék a plébániai anyakönyveket, a püspökök leveleit és azokat az egyéb okmányokat, melyeket szükségességük vagy hasznosságuk miatt meg kell őrizni. Mindezt a megyéspüspök vagy megbízottja a (főpásztori) látogatás alkalmával vagy más megfelelő időben meg kell, hogy tekintse; ügyeljen a plébános, nehogy ez az anyag kívülállók kezébe kerüljön. Az egyház tulajdonát képező javak birtoklásáról is kánonok rendelkeznek: 1254. kánon -- 1. §. A katolikus egyháznak született joga, hogy a világi hatalomtól függetlenül anyagi javakat szerezzen, birtokoljon, igazgasson és elidegenítsen sajátos céljai szolgálatára. Az 1291. kánon hangsúlyozza -- A jog szerint illetékes hatóság (egyházmegyei vezetés) engedélye szükséges azoknak a javaknak az érvényes elidegenítéséhez, amelyek törvényes kijelölés alapján valamely hivatalos jogi személy állandó vagyonát képezik.
Az egyházmegyei és egyházközségi levéltárak a fenti kánonjogi törvények értelmében az erdélyi római-, görög katolikus és protestáns egyházak tulajdonát képezik, melyek őrzését egyházaink évszázadokon keresztül önerejükből biztosították. A feladat elvégzésére az elmúlt évtizedben fokozottabb figyelmet fordítottunk. Külföldi pályázati forrásokból püspökségeink központi levéltárait felújítottuk, levéltáros szakembereket alkalmaztunk, iratanyagainkat rendeztünk és a kutatók számára is elérhetővé tettük. Egyházkormányzataink korszerűen felszerelt történelmi levéltárai napjainkban nyilvános, minden bel- és külföldi állampolgár számára elérhető magánlevéltárakként műkődnek.
Római katolikus levéltárak
1. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség központi levéltára a gyulafehérvári püspöki palota földszintjén hét felújított és szakszerűen felszerelt helyiségben működik, 200 négyzetméternyi felületen és közel 1000 iratfolyóméternyi levéltári anyagot raktároz. Ez a levéltár tárolja a Püspöki Hivatal iratait, a mindenkori erdélyi püspök tanácsadó testületének, a Főkáptalannak a levéltártöredékét, iskolai és gazdasági iratokat, valamint egyéb letéteket.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár 2003-ban dr. Jakubinyi György érsek körlevelével iratmentő programot is indított, melynek során a főegyházmegye területén lévő egyházközségek iratanyagait gyűjtjük össze a főesperesi kerületek központjaiba. A program során 2011-ig a következő városokban létesültek gyűjtőközpontok: Gyulafehérvár /2003/, Szamosújvár /2005/, Sepsiszentgyörgy /2005/, Marosvásárhely /2005/, Gyergyószentmiklós /2007/, Székelyudvarhely /2008/, Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár /2010/. Ebbe a hét gyűjtőlevéltárba összesen 550 folyóméter iratanyag gyűlt össze mintegy 200 plébániáról, melyeket ma modern tárolóeszközökben őrzünk és középszinten rendezett állapotban férhetők hozzá a kutatóközönség számára. Az eddig rendezett levéltárakról három kötetben ismertető segédletet is jelentettünk meg, ezzel megkönnyítve az egyes fondokban és állagokban történő tájékozódást. A tervek között szerepel további két gyűjtőközpont létesítése is, idén Kolozsváron, jövő évben Csíkszeredában. Csupán érdekességként említjük, meg, hogy a gyűjtőlevéltárak jó része a Nemzeti Levéltár megyei igazgatóságainak székhelyével is egybeesik. A levéltárak raktárhelyiségei pályázati pénzekből kerültek felújításra, a korszerű tárolást fémállványok és savmentes dobozok biztosítják, ezzel megfelelnek a Nemzeti Levéltár irat tárolási feltételeit előíró szabványoknak. (Normativ privind caracteristicile tehnico-funcţionale ale spaţiilor şi echipamentelor de depozitare şi conservare a arhivelor aflate în administrarea creatorilor publici şi privaţi de arhivă – megjelent a Hivatalos Közlönyben 1996. július 9-én) A Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa drd. Bernád Rita, levéltárosai: Zsebe Márta és Hladiuc Bogdán (Gyulafehérvár – Érseki Levéltár), Veres Annamária (Gyulafehérvár – Hittudományi Főiskola levéltára), dr. Holló László (Kolozsvár – Státus Levéltár), drd. Bernád Rita (Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely) Barabás Kisanna (Marosvásárhely), Küsmődi Attila plébános (Szamosújvár), Szakács Endre vikárius-plébános (Szamosújvár örmény), Pénzes Lóránd (Sepsiszentgyörgy). A szakmai kritériumok szerint rendezett levéltárakban a munkatársak már évek óta kutató- és ügyfélszolgálatot is teljesítenek, melyekről élénk kutatóforgalom is tanúskodik. Tudományos munkásságukat három levéltári repertórium, egy tanulmánykötet, több tudományos cikk megjelentetése és konferenciákon való részvétel is bizonyítja. Közművelődési szerepet a 2009-2010-es években három levéltári kiállítás (Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy) rendezésével is elláttak. Ez évben készül el a központi érseki- és a gyűjtőlevéltárak közös honlapja, mely interneten is elérhetővé teszi a raktárakban őrzött iratanyagok részletes jegyzékét és bizonyos iratcsoportok esetében az internetes kutatás lehetőségét is biztosítja, elsőként az országban.
2. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltára a megyeszékhelyen, a nagyváradi székesegyház galériájának három termében működik, mely helységek 1780 óta a káptalani hiteleshelyi levéltárnak adtak otthont. A nevezett emeleti helységek az összes szükséges biztonsági rendszerrel és felszereléssel el vannak látva. Gyűjtőlevéltári funkciója magyarországi pályázati kiírásoknak köszönhetően alakult ki, a vidéki plébániák gyakorlatilag összes történeti értékű iratállományát befogadta az elmúlt évek során. Levéltárosa drd. Emődi András, több önálló szakkönyv és számos tanulmány szerzője (a munkatárs a Művelődési Minisztérium által akreditált szakértő – expert CIMEC / bunuri istorico-documentare / carte veche). A püspökség az elkövetkező időszakban a már a birtokában lévő püspöki palota déli szárnyában kívánja kialakítani az Egyházmegyei Levéltárat, ott ahol 1948 előtt is volt, több mint másfél évszázadon keresztül. A többszáz négyzetméternyi leendő raktárhelységek kényelmesen be tudják fogadni az egykoron államosított iratanyagot, nem utolsó sorban patinás környezetben tudnánk kiszolgálni az érdeklődő kutatókat. Az összes államosított fondjaink átvételükkor példás rendben voltak, szakszerű tárolási körülmények között. Gyarapodásuk kezdeti pillanatától (18. század első évtizede) hiánytalanul megőriztek minden iratot, a katolikus egyház előírásainak és évszázados gyakorlatának megfelelően.
3. A Szatmári Püspökség Levéltára a püspöki palota felújított helységeiben alakult ki, korszerű körülményeket biztosítva az iratoknak. Levéltárosok: Várady Lajos és Melega Péter lelkész-plébános. A levéltár az elmúlt évben kezdte meg iratmentő programját, amely során begyűjti és rendezi egyházközségeinek levéltárát.
4. A Temesvári Római Katolikus Püspökség levéltára 2003-ban nyitotta meg a kutatóközönség előtt 400 folyóméternyi mennyiségű, modern tárolóeszközökbe rendezett iratgyűjteményét. Az elnéptelenedett egyházközségektől a jelenlegi püspök már a rendszerváltást követő években – akkoriban még irodaigazgatói minőségében – elkezdte az iratok központba való begyűjtését és rendezését. A levéltár munkatársai drd. Claudiu Călin (2004-től) és Rácz József (2008-tól) a kutató- és ügyfélszolgálat mellett tudományos tevékenységet is folytatnak.
Görög katolikus levéltárak
1. Balázsfalvi görög katolikus püspökség
2. Lugosi görög katolikus püspökség
3. Kolozsvári görög katolikus püspökség
4. Máramarosi görög katolikus püspökség
5. Nagyváradi görög katolikus püspökség
Protestáns levéltárak
1. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára – Kolozsvár
Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Levéltára 1959 óta működik Kolozsváron a Farkas utcai templom kerengőjében kialakított helyiségekben. Raktáraiban 600 fm-nyi iratanyagot őriz az 1486–2000 közötti időszakból (az egyház központi intézményei, esperességek, egyházközségek iratai). Az egyház saját alapjaiból és pályázati pénzekből felújított raktárakban a Nemzeti Levéltár szabványainak megfelelően tároljuk az iratokat. Idén megkezdődik a levéltár új székhelyének javítása, átalakítása. A levéltárban kezdettől fogva képzett szakemberek dolgoztak, jelenleg dr. Sipos Gábor és drd. Ősz Sándor Előd. A levéltár ismertető leltára 2001-ban nyomtatásban is megjelent, a leltár az egyházkerület honlapján aktualizálva olvasható. A levéltár a kutatók számára nyitva áll, fénymásolásra van lehetőség.
2. Marosvásárhelyi Református Gyűjtőlevéltár
Az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltára Teleki-ház felső szintjén, az e célra kialakított helyiségben 1961 óta működik. Raktáraiban az 1567-1987 közötti időszakból többek között esperességek, egyházközségek és egyházi intézmények 170 fm-nyi iratanyagát őrzik, a levéltári előírások szabta feltételek között. A levéltár jelenleg jelentős iratmentési tevékenységet folytat, illetve meghatározott rend szerint a kutatók rendelkezésére áll. A levéltárosi feladatokat 2003-tól Berekméri Árpád-Róbert látja el.
3. Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára
Az unitárius egyház gyűjtőlevéltára az Unitárius Kollégium (ma Brassai Sámuel Líceum) épületében kapott helyet és itt működik mind a mai napig.
A levéltárat számítógéppel es modern galériás polcrendszerrel szerelték fel, a Bostoni Egyetem professzorai kezdeményezésére létrehozták a Transylvania Archives Project-et (TAP) azaz Erdélyi Levéltári Programot, melynek célja a levéltár infrastrukturális fejlesztése. A projektnek köszönhetően a levéltárba központi fűtést vezettek be, a levéltár helyiségeit felújítottuk, biztonsági fémrolókat szereltek az ablakokra, füst- és betörésriasztó rendszerrel látták el a helységeket, tűzálló szekrényt és porszívót vásároltak. Minden feltétel biztosítva van az iratok megfelelő tárolására, és biztonságos megőrzésére. Folyamatban van a levéltári anyag szakszerű rendezése és a dokumentumok savmentes dobozokban való helyezése. A levéltár jelenleg 400 folyóméter iratot őriz. Hozzáfogtak a dokumentumok digitalizálásához. A Kelemen Lajos szellemi örökségének jegyében 2001-ben elindították az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványsorozatát, melyben 6 forráskiadványt jelent meg az unitárius egyház történetének köréből. A Gyűjtőlevéltár munkanapokon 9–15 óra között tart nyitva. A levéltárat drd. Molnár Lehel lelkész-levéltáros vezeti.
4. Szász evangélikus püspökség levéltára - Nagyszeben
5. A brassói Fekete templom evangélikus gyülekezet székhelyén 1958-tól működik napjainkig hivatalosan is a Honterus Levéltár, amely 500 folyóméterben magába foglalja a barcasági konzisztórium, a barcasági káptalan, a brassói egyházi körzet és a Honterus gyülekezet levéltári anyagát. Erről a teljes mértékben leltározott és rendezett gyűjteményről négy levéltáros gondoskodik: drd. Thomas Sindilariu, Gernot Nussbächer, dr. Elisabeta Marin és dr. Liviu Cîmpeanu. Az 1342-2004 közötti iratokat magába foglaló levéltárnak saját honlapja is van, amellyel Romániában eddig egyedi módon online keresési lehetőséget is kínálnak az érdeklődő kutatóknak.
A fentiekből kitűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a történelmi egyházak konkrét lépéseket tettek az egyházmegyei központjainkban található történelmi levéltáraink felújítására és rendezésére. Ugyanakkor iratmentő programokat is indítottak az egyházközségeikben található iratanyagaink összegyűjtésére és vidéki levéltáraikba történő rendezésére. Így a levéltárak kettős célja: az irat megőrzés és a nyilvános hozzáférés, kutathatóság napjainkban biztosított. Tettük ezt annak ellenére, hogy levéltáraink létrehozására és rendezésére idáig semminemű támogatást nem kaptunk a román államtól. De saját pénzforrásokat és külföldi pályázati lehetőségeket felhasználva levéltárainkat felállítottuk, szakembereket alkalmaztunk és a tudományos kutatás vérkeringésébe kapcsoltuk. Úgy gondoljuk, hogy méltányos kérés, ha az elmúlt évszázadban eltulajdonított értékeink tulajdonjogának tisztázását igényeljük, iratainkat visszakérjük, hogy a már rendezett levéltárainkban őrizetekkel egyesítsük. Ezáltal visszaállhat az iratképző szervek, vagyis az egyházak által felállított irattári rend, megvalósulhat a tulajdonjog tiszteletben tartása és nem utolsó sorban a kutatás is áttekinthetőbbé válik. Hiszen egyértelmű: az egyházi anyagot a kutatónak egyházi levéltárban kell keresni.
Az egyházi levéltáros munkatársak 2004. novemberében létrehoztak egy egyesületet, a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesületét (RELTE), melynek egyaránt tagjai a katolikus és a protestáns egyházak levéltáros alkalmazottjai.
Ismételten felhívjuk a figyelmet: a visszaszolgáltatott iratok nem az egyházközségekbe kerülnek vissza, hanem egyházmegyéink rendezett levéltáraiba. Ezúttal tisztelettel meghívjuk a politikum, a Nemzeti Levéltár és a sajtó képviselőit, hogy látogassák meg a Gyulafehérvári Érsekség központi raktárait, hogy meggyőződjenek raktározási feltételeinkről és az iratok kutathatóságáról.
A törvény módosítás során annak is egyértelművé kell válnia, hogy nem minden romániai felekezet kíván majd élni az iratok fizikai birtokbavételével. Ellenben ez esetben is fontos a tőlük több rendben elidegenített iratanyag tulajdonjogának kimondása, még akkor is, ha az egyházak képviselői a tulajdonjog elismerését követően megőrzésre továbbra is a Nemzeti Levéltár megyei igazgatóságainak raktáraiban kívánják hagyni azokat. Mint ahogy erre lehetőséget kínál több európai ország joggyakorlata is. Példa erre Magyarországon a Veszprémi Megyei Levéltár, melynek munkatársai jelenleg a raktáraikban található Magyar Ferences Levéltár rendezésén dolgoznak, hogy rendezetten szolgáltathassák vissza jogos tulajdonosának az anyagot, aki nemrég visszaigényelte.
Tisztelettel kérjük a képviselőház tagjait, hogy az 16/1996 levéltári törvény 19. törvénycikkének módosítására kiírt szavazáskor a fentieket is vegyék figyelembe, engedjék, hogy a szavazóik által önökre ruházott jogkör, ne hátráltatója, hanem előremozdítója legyen az ország demokratikus fejlődésének, alapja a jogállamiságnak. Ezzel mindkét jogot – a tulajdonhoz való jogot, valamint a kutatáshoz való jogot – egyszerre elismerve feleljenek meg a tulajdonok visszaszolgáltatásra vonatkozó európai elvárásoknak is.
(képen a Gyulafehérvári Érseki Levéltár egyik raktárhelyisége)