2011.08.30
Az egyházmegye, az egyházközség lelki élete nem csak a papok dolga: ha maguk a keresztény hívek nem munkálkodnak papjaikkal együtt a közös célon, a krisztusibb élet helyi megteremtésén, nem lehet előbbre jutni. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye pasztorális tervének ősztől kezdődő harmadik szakaszának, a misszió évének egyik célja rávezetni a híveket arra, mindannyian aktív tagjai kell legyenek közösségeiknek. A Csíksomlyón hétfőtől zajló pasztorális napok programsorozata ezt a témát vezeti be a résztvevőknek.
„A pasztorális terv első szakasza a misztérium éve volt. Akkor abból indultunk ki, hogy ismerjük meg a teremtőt, ami létünk, életünk forrása. Tettük ezt azért, hogy egyúttal jobban ismerjük meg önmagunkat, hogy jobban megéljük az életünket, hogy boldogabbak legyünk, Isten akarata szerint” – foglalta össze a pasztorális terv elmúlt éveinek főbb gondolatait Portik Hegyi Kelemen főesperes.
A Pasztorális Bizottság titkára hozzátette, a második év arról szólt, hogyan, milyen szeretetközösségben kellene élnünk ezt a keresztényi életet. „Ha ezt sikerül jól megélni, akkor ez kiárad önmagából, mint ahogy a forrás feltör a földből. És talán azt is mondhatjuk, ez a kiáradás, az öröm és boldogság, amit ez által megéltünk, annak a továbbadása a misszió” – hangsúlyozta az ősszel kezdődő misszió évével kapcsolatban az egyházi méltóság. Hozzátette, küldetésünk is van, mégpedig az, hogy tovább kell adnunk azt a szépet, értéket, amit kaptunk, amit felismertünk.
Mindannyiunk feladata pedig onnan kezdődik, hogy a forrással, azaz Istennel, tartsuk a kapcsolatot, figyeljünk arra, hogy Isten hová küld, kiket kell elérnünk, kik azok, akiket ránk bízott, függetlenül attól, hogy ezek a személyek, hozzánk tartoznak, vagy csak véletlenszerűen, a gondviselés által találkozunk velük. „A misszió évében ez az egyik konkrét tennivalónk: elérni azokat, akik távolabb vannak Istentől, közelebb vinni őket a tűzhöz, magához az Istenhez” – nyomatékosított a főesperes.
A pasztorális napok feladata, hogy elindítsa a misszió évét, bemutassa annak mondanivalóját – ezt már dr. Bodó Márta nyilatkozta. A Pasztorális Bizottság tagja a hétfőtől szerda délutánig, a csíksomlyói Jakab Antal Felnőttképzési Központban zajló találkozóról elmondta, azért vannak a pasztorális napok, hogy a legaktívabb emberek, mint egy közösséget erjesztő mag, kivigyék a világba a pasztorális terv örömhírét.
Mint azt megtudtuk, az idei rendezvény sajátossága, hogy hangsúlyosabban vannak jelen a szeretetszolgálatban dolgozók. „Hiszen a missziót nem annyira szavakkal kell manapság véghezvinni, hanem a szeretet tetteivel. A Caritas munkatársai segíthetnek minket abban, hogy ilyen jellegű ismereteinket bővíthessük” – magyarázta. Véleménye szerin akik részt vesznek a programokon, azok tudásban és elkötelezettségükben is gazdagodva, felbátorodva mennek haza, továbbadva mindezt másoknak is.
Rédai Botond, székelyhon.ro, 2011. augusztus 30.
Pasztorális Napok 2011 - Program
Mottó: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet.” (Mt 28,19a)
IDŐPONT: 2011. augusztus 29–31.
HELYSZÍN: Csíksomlyó – Jakab Antal Tanulmányi Ház
MOTTÓ: Menjetek tehát és tegyetek tanítványommá minden népet! (Mt 28,19a)
A Gyulafehérvári Főegyházmegye 2009-ben elkezdett, három éves pasztorális tervének szerves egészében az első volt a misztérium éve, amelyben igyekeztünk mindennapjainkat Isten szeretetének fényében szemlélni; a második év volt a kommunió éve, amikor elsősorban közösségi létünk megújítására törekedtünk. A most kezdődő harmadik év a misszió éve, amelyben hangsúlyosan figyelünk arra, mi is egyházunk létének titka és forrása: az, hogy Isten szeretetét érzékeltesse és közvetítse az emberek felé.
A pasztorális napok keretében szeretettel fordulunk az egyházmegye minden papjához, plébániájához; katekétákhoz és lelkipásztori kisegítőkhöz, szerzetesrendekhez és lelkiségi csoportokhoz, a rétegpasztoráció felelőseihez, az egyes családokhoz és minden jóakaratú emberhez, hogy egyházmegyénk pasztorációs kihívásait figyelembe véve az elkövetkező évben is együtt gondolkodjunk, imádkozzunk és munkálkodjunk a főegyházmegyei pasztorális terv irányvonalai és útmutatása alapján.
RÉSZLETES PROGRAM:
HÉTFŐ, AUGUSZTUS 29.
9,00: Érkezés (Recepció a 2-es teremben)
10,00: Nyitó szentmise a kegytemplomban
11,30: Bevezető: Visszatekintés az elmúlt évre (Ft. dr. Nagy József)
12,00: I. előadás: Mi a misszió? (Ft. Csont Ede)
13,00: Ebéd
15,30: II. előadás: Új evangelizáció (Ft. Pál József)
17,00: Szünet
17,15: Csoportbeszélgetés
18,00: Plénum – kérdések, beszélgetés az előadókkal (Moderátor: Ludescher László)
19,00: Vacsora
20,30: Szentségimádás és gyónási lehetőség
KEDD, AUGUSZTUS 30.
7,30: Laudes (Nagy terem)
8,00: Reggeli
9,00: Előadás: Jelenlétünk a társadalomban (Kiss Ulrich SJ)
10,00: Szünet
10,30: Csoportbeszélgetés
11,30: Szünet
11,45: Kerekasztal beszélgetés az előadókkal
13,00: Ebéd
15,30: Előadások tizenöt percben: Szórvány, ökumenizmus, diakónia, katekézis
16,45: Műhelymunka 4 témában:
1. Szórvány
2. Ökumenizmus
3. Diakónia
4. Katekézis
19,00: Szentmise a kegytemplomban
20,00: Vacsora: svédasztal* az otthonról hozott finomságokkal; kötetlen együttlét
* A vacsorához mindenki hozzon magával egy kis otthoni különlegességet (pl. otthoni készítésű hidegtálas finomság, sütemény, bor)!
SZERDA, AUGUSZTUS 31.
7,30: Laudes (Nagy terem)
8,00: Reggeli
9,00: Előadás: Küldetésünk (Ft. Ilyés Zsolt)
10,00: Szünet
10,15: Csoportbeszélgetés
11,15: Plénum, kiértékelő, majd információk közlése /hirdetések
13,00: Ünnepi záró szentmise a kegytemplomban; főcelebráns:
Ft. Msgr. Jakubinyi György érsek
14,00: Ebéd, majd hazaindulás
J
Pasztorális napok: a misszió évének jegyében
Augusztus 29–31. között lesznek idén Csíksomlyón a Gyulafehérvári Főegyházmegye pasztorális napjai. Mottója az ősztől induló új pasztorális terv témáját vezeti be: „Menjetek tehát és tegyetek tanítványommá minden népet!” (Mt 28,19a). A pasztorális bizottság ekkor zárja le az előző évet, amelyben a közössépítésre, a kommunióra próbálta a figyelmet irányítani, s bejelenti, előadások és műhelymunkák segítségével bevezeti az új témát: a missziót.
Akkorra jelenik meg a pasztorális füzet is, amelynek kettős célja: segíteni az érdeklődőt, az olvasót, hogy ráhangolódjék a közös tervre, egyben segédanyag kíván lenni, hónapokra lebontott szerkezete eligazíthat, mikor milyen formában lehet az adott közösségben a misszió témáját megközelíteni, feldolgozni, hasznosan a gyakorlatba ültetni. Ez pedig segítheti az elkötelezett és tevékeny munkatársakat, de ötletet adhatnak a kevésbé tájékozott vagy kicsit ötletszegényebb közösségeknek is a lelki élet fellendítésére.
A pasztorális napok, az egyházmegye, az egyházközség lelki élete nem csak a papok dolga: ha maguk a keresztény hívek nem munkálkodnak papjaikkal együtt a közös célon, a krisztusibb élet helyi megteremtésén, nem lehet előbbre jutni. Ezért a pasztorális bizottság tagjai igyekeznek megszólítani, megmozgatni az egyes közösségeket, egyházközségeket, lelkiségi mozgalmakat, a hitoktatókat, a plébániai munkatársakat, a templomba járókat, a nőszövetségek, rózsafüzér és bibliacsoportok aktív tagjait, hogy vegyenek részt az új terv bemutatásán, s aztán saját közösségükben a füzet anyagainak segítségével és saját ötleteik, Istentől érkező indíttatásaik alapján építsék a lelki egységet, ahogy a terv új szakasza, a missziós lelkület azt megköveteli.
A pasztorális terv három évéből ez az utolsó szakasz: miután az első évben a szerető Istennel mélyítettük a kapcsolatot (a misztérium éve), az elmúlt évben Istennel és egymással a kölcsönös szeretetet megélve a Szentháromság életébe próbáltunk kapcsolódni (a kommunió éve), itt az idő immár kifelé fordulni, és a megélt hitet, szeretetet olyan módon kiárasztani a környezetre, hogy a kételkedők, az eltávolodottak, a nem hívők vonzónak lássák a keresztény közösséget, konkrétan a katolikus életet, s kíváncsiak legyenek ránk, körünkbe kívánkozzanak. Erre a feladatra próbálnak majd az augusztus végi paszotrális napok felkészíteni. Mert bár a misszió minden megkereszteltnek kötelessége, mint minden feladatot, ezt is tanulni kell ahhoz, hogy jól teljesíthessük. A lelket folytonosan finomítani kell ahhoz, hogy kész legyen, és a legalkalmasabb módon, ne erőszakosan, de ne is félénken, hanem mértéktartó, okos szeretettel, legfőként pedig példaadással próbálja közvetíteni Krisztus főparancsát, a szeretetet.
Bodó Márta, Vasárnap