Kézdisárfalva Kovászna megyében, Kézdivásárhely tartozéktelepülése. A Feketeügy és az Ozsdola-patak összefolyásánál fekszik. Kézdisárfalva Kézdiszászfaluval összefüggő települést alkot. A vizenyős talajon épült falu egyes feltételezések szerint a Feketeügy áradásai után fennmaradó iszap felhalmozódásának köszönheti nevét. 1567-ben Salfalva néven említették,1607-ben már Sárfalvaként, 1721-ben pedig Sárfaluként említik. 1966-ban Kézdivásárhelyhez csatolták Szászfaluval és a vele szomszédos Nyújtóddal együtt. Késő klasszicista bejáratú katolikus templom Nagyboldogasszony tiszteletére épült 1823 és 1826 között. Nyújtódnak leányegyháza volt, de gróf Ferrati Mihály 1769-ben azt kérte, hogy mivel Sárfalva régen Nyújtódtól független plébánia volt, kapjon külön papot. Ez meg is történt. Középkori templomáról nem maradt fenn adat. Kézdiszászfalvával közös római katolikus templomát, ami kint, a mező szélén állott, 1648-ban építették, 1775-ben javították. 1802-ben egy földrengés következtében úgy megrongálódott, hogy javítani már nem lehetett, 1817-ben be kellett zárni. A hívek egy kápolnát építettek az Erős Gábor ajándékozta telken. Bejárata előtt áll a két világháború áldozatainak emlékkeresztje és egy 1848-as forradalom hőseinek emlékműve Petőfi Sándor plakettjével , amit Vetró András képzőművész készített. Mivel ez nem volt elegendő a hívek befogadására, báró Szepesy Ignác püspök megengedte mindkét községnek, hogy a régi templom helyébe egy tágas templomot építsenek. Szepesy Ignác püspök, Horváth Antal kormányszéki tanácsos és felesége, gróf Ferrati Erzsébet támogatásával épült az új templom, mely 1826-ban készült el. Az építésre felügyelt báró Purczel János, a második székely gyalogezred ezredese. A Kisasszony kápolnáját 1863-ban javították. Az anyakönyveket 1725-től vezették. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére áll és 1873-ban renoválták. 1875-ben itt és Szászfalu hitközségben nagylelkű pártfogók támogatásával a népoktatási törvény követelményeinek megfelelő iskolát és kántori lakóházat építettek. Janó Antal lelkész fáradozásával 1887-ben új orgona, 1893-ban a vallásalap erején új paplak készült, s a millenáris év emlékére a templomot restaurálták, 1996-ban felújították és teljes külső belső felújításon ment keresztül 2014-2019 között, amihez bőkezűen hozzájárultak a hívek is.
A Kézdisárfalv-i Nagyboldogasszony plébánia a Gyualfehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, a Kézdi-Orbai Főesperesi kerülethez tartozik. A búcsúünnep Nagyboldogasszony ünnepe – augusztus 15. Örökös szentségimádási nap: november 06.
Filiája: Kézdiszászfalu 1426-ban alakult, amikor Zsigmond király szabadalmakat adott a Bereckre települőknek, szászok telepednek ide. Első lakói a Barcaságból települhettek ide, s ők alapították Szászfalut. Később azonban visszaköltöznek a Barcaságba és itt csak székelyek maradnak. Lakói kezdettől katolikusok és a reformáció után is azok maradnak. Mivel első lakói a Barcaságból települtek ide, a brassói dékánsághoz tartoznak.1479-ben jelentkezett először, s ekkor Zazfalw névalakban írták, majd 1567-ben 10 kapuval említették Zazfalwa névvel. Kézdiszászfalu nevéhez fűződik a híres 10. századi kardlelet. 1949-ben találtak rá egy két méter mély sírban, egy hátán fekvő harcos maradványai mellett, a fején lévő vassisakkal együtt.1724-ből van egy egyedi orgonája, szárnyas oltárok Xavéri Szt. Ferenc és Loyolai Szt. Ignáccal, Szent Család oltárképpel, 799 darab teológiai könyvel a 16. századból és gazdag levéltári anyaggal, ezeket Sepsiszentgyörgyön rendszereztek, a többi a grófnő szobájában van. Többek között akkor derült ki, hogy 1686-ban egyházmegyei zsinatot is tartottak ebben a helyiségben.
A középkorban Nyújtód plébániához tartoztak, majd a kézdisárfalvi plébánia megalakulása után Kézdisárfalvával van közös templomuk. Mindvégig tiszta katolikus falu. A jelenkor történelmére hatással van a mai rohanó világ, illetve a kor szelleme, a szép hagyományok kiveszőben vannak. Egyre kevesebb az egyházi esküvő, kevés a kereszteltek száma, de a városból a faluba van kiköltözés. 2020-ban a katolikus lélekszám 425.
Kézdisárfalva-Szászfalu népét nehézkes összefogni mivel mindenik ragaszkodik a sajátosságához, de az egyház szervezett plébániális napot két alkalommal, ahol 180 személy jelent meg. Anyagilag közepes kis közösség, adakozó és nagyon sok érték rejlik a felnövekvő nemzedékben is. Kulturális élet nincs a két közösségben, ez részben azzal is indokolható, hogy a város, Kézdivásárhely nagyon közel van. Zarándoklatokat is szerveznek. Kézdiszászfaluban örökös szentségimádási nap június 12.
