Szolgálatot teljesít:
Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló egyházközség volt. Népességéről az első adat az 1567. évi adójegyzékből származik. Ebben Zenthlelek 54 kapuval, azaz 54 adófizető családdal szerepel, és a szék közepes nagyságú helységeinek egyike. A település lélekszáma a 19. század második felében és a 20. század 30-as éveiben volt a legnagyobb, amikor meghaladta a háromezret. Jelenleg kb. 2450 székely magyar és 350 magyar ajkú roma lakik Kézdiszentléleken.
A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus. Ezen kívül itt él még kb. 30 református és néhány unitárius. A cigányság vallási szempontból megosztott. Jórészt római katolikusok, de vannak, akik a Jehova Tanúi közösséghez tartoznak. A kézdiszentléleki templom a 15. század második felében épült gótikus stílusban. A 18. század folyamán a templombelsőt barokk stílusban átalakították. A templom dísze az 1685-ből való főoltára, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Jelentős átalakításon ment keresztül Balázs György plébános idejében, 1988-ban, amikor a templomot kereszthajóval bővítették. A templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült. A templom búcsúját „régi szokás szerint” pünkösd másodnapján tartják.
A kézdiszentléleki egyházközség életéhez szorosan kapcsolódik a Perkő tetején található, alaprajzával négylevelű lóherére emlékeztető kápolna, és a közvetlen szomszédságában lévő négyszögletes harangláb. A kápolna építésének időpontját egyes történészek a korai középkorra, mások a 17. század végére, 18. század elejére teszik. A Felső-Háromszék minden pontjáról jól látható kápolna évszázadok óta összegyűjti a környező falvak katolikus híveit, hogy augusztus 20-án, Szent István napján együtt emlékezzenek és imádkozzanak, hitükben, magyarságukban és az egyházhoz való hűségükben megerősödjenek.
Kézdiszentlélek egyházközség egyetlen filiája Kiskászon. 1567-ben, első okleveles említésekor 12 kapuval szerepelt. A falu lakói hosszú ideig Szentlélekre jártak templomba, mivel saját templomuk nem volt. 1978–84 között egy lakóház átalakítása, bővítése révén hozott létre templomot magának a faluközösség, s ezt Árpád-házi Szent Margit oltalmába ajánlotta. Kiskászonban található a Búcsújárók emlékháza (1996-tól). Kézdiszentléleken található még a Szent Klára Öregotthon: 18 férőhelyes. 1995-től
működik, és a mallersdorfi ferences nővérek vezetik.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 8 és 11 órakor. Hétköznap: hétfőn és szerdán 7,30 órakor, más napokon 16,30 órakor