Legfrissebb tartalmak

XI. Piusz pápa „nagy apostoli csavargónak” nevezte 

Kopjafát állítottak a csíksomlyói motorostúra emlékére a Szent István gyermekotthon udvarán, a Mária-kertben szombaton. A jótékonysági túrát Böjte atya árváinak megsegítésére szervezték.

 

 

 

Közép –Kelet – Európai Népeket Összekötő Út

„Kiengesztelődés Útja”

 

Csíksomlyó

2013. szeptember 12-14

 

A székelyhodosi, a csíkszeredai, a csíkszentgyörgyi, a székelyszentkirályi, a gyergyószentmiklósi, a háromszéki Szent István-napi ünnepségekről szóló írásokat  gyűjtöttünk egybe.

Áldását adta Jakubinyi György érsek a felújított csíkkarcfalvi vártemplomra és híveire a Nagyboldogasszony napján tartott búcsús szentmisén. Ugyanakkor ezen ünnepi alkalomra elkészültek a templom orgonájának rekonstruálásával is, melyet szintén szentelt vízzel hintett meg a római katolikus érsek.

 

Nagy püspökünk, Márton Áron tanítása és példája ma sem veszít időszerűségéből. Feladatunk és kötelességünk, hogy ne csak imádkozzunk boldoggá avatásáért, hanem az általa mutatott példát kövessük, tanítását életre váltsuk.
"A hit évé"-ben (2012. október 11. - 2013. november 24.) minden hónapra kiválasztunk egy mártonároni gondolatot, hogy ezáltal is - világító jelként - elkísérjen bennünket.

*    *    *

Válogatás a közmédia augusztus 20-ai műsoraiból
A magyar közmédia „Együtt az ország - Szent István ünnepén” – gondolat jegyében állította össze programját. A műsorfolyam a jeles nap eseményeit gyűjti csokorba, valamint az államalapításra az ünnep szelleméhez méltó filmekkel, műsor-összeállításokkal emlékezik.

Közel egy évvel elkészülte után, szombaton nagyszabású népünnepély részeként avatták fel és szentelték meg az udvarhelyszéki Gordon-tetőn álló Jézus Szíve kilátót. Az impozáns, Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-ábrázolásának számító szobor civil kezdeményezés révén, közösségi összefogással valósult meg.

Jezus Szive-kilato 24_b

Történelmi tény, hogy a honfoglaló magyarságnak volt egy világot megtartó istenasszonya; a Boldogasszony. Ez a hit sikeresen találkozott a római rítusú keresztény egyház Szűz Mária-tiszteletével. A kereszténnyé vált magyarok őszinte áhítattal tisztelték a Szent Szüzet, ahogyan ők nevezték – a Boldogasszonyt. Így tehát országalapító Szent István királyunk nagyon bölcsen hagyott ránk, magyarokra (és nem csak) egy minden világi harcon, küzdelmen és érdeken felül álló mennyei pártfogót. A Bol­dogasszony a fölénk boruló kék éggel mint palástjával védelmezi nemzetünket. A neki felajánlott ország ugyanakkor a keresztény hithez való hűséget is jelentette. Úgy tudjuk, hogy István király gondviselésszerűen éppen augusztus 15-én, Szűz Mária mennybe felvételének napján halt meg. Ennek az ünnepnek az előfutára az Istenanya Mária napja volt augusztus 15-én, amelyet egy jeruzsálemi olvasmányos könyv örmény for­dításának tanúsága szerint már az 5. század közepén megtartottak. Ez az általános Mária-ünnep hamar átalakult Mária „mennyei születésnapjának”, azaz hazatértének, elszenderülésének ünnepévé.