Legfrissebb tartalmak

Genfest 2012 Budapesten

2012. augusztus 31. – szeptember 2. között Budapesten kerül sor a Fokolár mozgalomhoz tartozó fiatalok találkozójára, a Genfestre. A világifjúsági találkozóra Erdélyből, Romániából is részt vesznek a lelkiség képviselői. A Genfestről Rácz Ildikó Mária kolozsvári fokolarinát és Magos Orsolya kolozsvári egyetemista gent, a Genfest 2012 szervezőbizottságának tagját kérdezte Rajka Mária.

A Szentírás tanúsága szerint kezdetben felnőttek léptek be az Egyházba. A felnőtt megtérők legalább egy évig jártak hitoktatásra, keresztségi felkészítőre. Hitújoncoknak, katechumeneknek nevezték őket, s csak a szentmise első részén – az igeliturgián – vehettek részt. A szentbeszédet követően távoztak. Az előkészület egy évig tartott, majd a húsvét éjszakai szentmisében a püspök vagy pap a homília után megkeresztelte – és meg is bérmálta – őket. Ott maradtak a szentmise második – áldozati – részén is, amelyben szentáldozáshoz járultak. Így lettek teljes jogú, „nagykorú” keresztények a három beavató szentség hatására. Ez a három szentség: a keresztség, a bérmálás és az Oltáriszentség a szentáldozásban. A keresztelés elején letették a keresztségi fogadásokat vagy ígéreteket és a hitvallást.

„Vértanúkká szentellek titeket!” – ezekkel a szavakkal bocsátotta útjára Márton Áron püspök Ferencz Ervin Ferenc-rendi szerzetest, a köztiszteletnek és szeretetnek örvendő Ervin atyát 1943-ban, pappá szentelésekor. A 92 éves atya tizenhat szolgálati helyen gyakorolta papi hivatását, a kommunista rezsim idején háromszor tartóztatta le a Szekuritáté, kétszer ítélték halálra, és összesen 13 évet töltött koholt vádak alapján börtönben. Hosszú élete során mindig szívvel-lélekkel szolgálta azt a közösséget, ahol éppen élt, templomot épített, tanított, nevelt, szervezett, vagy éppen éles meglátásaival, jó tanácsaival segítette a hozzá fordulókat. De Ervin atya kilencvenévesen is tevékeny életet él, hiszen szülőfalujának, Gyergyószárhegynek nincs olyan eseménye, ahol ne lenne jelen. Sőt igyekszik még most is minden meghívásnak eleget tenni és segíteni mindenkinek, akinek az ő segítségére van szüksége. Életútjának elismeréseként a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt és Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.

Bár az érsekség régi honlapján elhelyezett adatok javarészt eddig is helyet kaptak jelen oldalakon, ez nem teljes. Így, például, csak a régi honlapon volt elérhetô az az anyag, amit Márton Áron püspökről állított össze az Érsekség Sajtóirodája 2005-ben.
Most, Márton Áron boldoggá- és szenttéavatási ügye posztulációjának kezdeményezésére és gondozásában, ez a dokumentáció átkerült ide. Reméljük, hogy a tervezett frissítések is hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy püspökünk alakja és életpéldája még ismertebbé váljanak. Imádkozzunk boldoggáavatásáért és kérjük, hogy tanítása és példája valóban világító jel legyen mindannyiunk számára.

Megkezdődött a húsvéti szent háromnap. A gyulafehérvári székesegyházban volt nagycsütörtöki olajszentelő szentmise, az utolsó vacsora emlékmiséje, nagypénteki lamentáció, keresztúti ájtatosság, a kereszthalál órájában liturgia, nagyszombati lamentáció, nagyszombati vigília.

Így szól a Caritas egyik mottója, ami jellemzi feladatuk lényegét. Hétfőn a Gyergyószentmiklóson tartott Caritas nyílt nap keretében az érdeklődők megismerhették a városban működő Gyulafehérvári Caritas családsegítő, önkéntes, valamint korai nevelés, fejlesztés szociális ágazatait. Képek, filmek színes kavalkádja révén az érdeklődők nemcsak megérthették, de át is érezhették a caritasosok munkájának fontosságát.

 

MÁRTON Áron, Válogatott írások és beszédek [Székely Könyvtár 18], Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2013, 270 old.

Márton Áron, Az Egyházról, szerk. Dr. Ágoston Ferenc, Bartalis Árpád, Bíró Mária SSS, György Ferenc, Léstyán Ferenc, Dr. Marton József, Walter Ilona SSS. Gyulafehérvár 1995 (80 oldal).