A Mária-tisztelet gyümölcsei egy plébánia életében
Közösségeinket általában az idősebb generációk határozzák meg. Több lelki napot, lelki programot szervezünk a Mária Iskola keretében felnőtteknek, ahova többnyire idősebbek jönnek el. Nagy szükségük van lelki feltöltődésre, arra, hogy megtapasztalják a közösségi élet erejét.
Mária Iskolájában
16A szeretetet arról ismerjük fel, hogy ő életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért. 17Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból -, mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét? 18Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal. (1Jn 16–18)
Márton Áron püspök 1939 és 1980 között, 41 évig volt főpásztora a mintegy félmillió hívőt számláló, 58 000 km2 kiterjedésű Gyulafehérvári (korábbi nevén: Erdélyi) Egyházmegyének. Írásos hagyatéka már csak ezen okból is sokak érdeklődésére tarthat számot.
Több évi lelkipásztorkodás után elmondható, hogy a keresztény nevelés nem egy régi ideológiát akar időtlenné tenni, hanem az embert segíti, hogy az időben az örökkévaló Isten közösségében éljen. Habár sikerorientált társadalomban élünk és gyors kézzelfogható eredményeket várunk, mégis vállalnunk kell, hogy a keresztény nevelés az emberért van és nem valami ideológiai győzelemért. Feladata, hogy azt az Istent mutassa be, akiben életünk felszabadulhat.
„Ti Krisztus teste vagytok, és egyenként tagjai.” (1 Kor 12,27)
Magyarázat (1Kor 12,1–31)
Húsz évvel Jézus halála és feltámadása után (51/52-ben) Pál megalakított Korintusban egy keresztény közösséget. Jézus apostola, aki azt a célt tüzte ki, hogy Isten üzenetét az Ő határtalan jóságáról egy zsidó ellenes vilagban hírdesse, néhány évet ebben a kikötövárosban töltött. Amilyen színes és sokretegű a kikötöváros, olyan élő és színes a közösségi élet, ami ott virágzik.
Immár két hónapja újra elindult az élet a felsőoktatási intézményekben, így a gyulafehérvári papi szemináriumban is. Ősztől itt a rektori feladatokat dr. Holló László látja el, akit új feladatköréről Fábián Róbert kérdezett.
2013. november 8-án a Fülöp-szigeteket talán a történelem legsúlyosabb katasztrófája érte: 13 millió embert érintett a tájfun, több ezer ember halálát okozva. A földönfutóvá lett emberek száma milliókra rúg, akik elveszítették a legszükségesebbeket is, melyek nélkülözhetetlenek a mindennapi élethez. A 89 millió lakosú, túlnyomó többségében (83%) római katolikus délkelet-ázsiai szegény szigetország segítségre, a mi segítségünkre is rászorul.
A hit évének befejezése után pasztorális tervünk a kommunió évében a plébániát célozza meg. A plébániát, de nem mint egy épületet, ahol a pap és esetleg a fizetett munkatársai laknak és dolgoznak, hanem azt a közösséget, amelyhez tartoznak azok, akik ott, azon a területen élnek.
A Szent Mihály templomban ünnepélyes szentmise keretében zárta le a gyulafehérvári főegyházmegye érseke a hit évét. A koncelebráló helyi papság és a templomot megtöltő hívő sokaság a Szent Cecília ének- és zenekar tolmácsolásában Dittersdorf miséjének örvendezhettek, a Báthory Líceum diákjai hozták a felajánlási körmenet keretben a nép adományait a főpásztor elé, Kovács Sándor főesperes rövid bevezetőjében a hit évének jelentősebb eseményeire, rendezvényeire emlékeztetett. A főpásztor bibliai képek segítségével emelte ki a hit jelentőségét mind a személyes, mind a közösségi életben.